Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

Az országgyűlés képviselőházának 2 sokszor ostromoltak bennünket, én is ostromoltam az előző kormányokat. Ilyen például az, amit Csizmadia András és Kenyeres János t. barátom is egészen kitűnő felszólalásában megemlített: a régi vetőmagkölcsönök kérdésével való felszámolás. (Halljuk! Halljuk!) Rendeletet bocsátok ki a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg, — ez már befejezett dolog — hogy aki jövő évi október hó 15-ig fizetni fog, az tartozásának minden 15 pengője helyett csak 8 pengőt köteles fizetni. (Élénk helyeslés és taps.) A komlótelepítési kölcsönök kérdését i» szóvátették, többek között Éber Antal igen 1 képviselőtársam is, mint szenvedő fél. (Éber Antal: Kölcsönt nem vettem igénybe, csak a komlómért nem kaptam semmit!) A komlóról már megemlékeztem. Ebből a kölcsönből a 20 katasztrális holdon aluli birtokosoknál elengedem a kölcsönök felét és indokolt esetekben az egész kölcsönt, amit azonban egyénileg teszek vizsgálat tárgyává, de generálisan egészen 20 holdig. A 20 katasztrális holdon felüli birtokosoknál 20 év alatt részletekben fizethető kamatmentesen a fennálló kölcsön. Csizmadia András t. képviselőtársam a tenyészállatkölcsönöket tette szóvá. Tárgyalásaim nincsenek teljes mértékben befejezve, — a pénzügyminiszter úrral csakis elutazása miatt nem tudtam még szankcionálni — d& reményem van arra, hogy olyan megállapodást fogok tudni vele létesíteni, hogy ez az adósságkérdés is legalább olyan mértékben, mint a fagykárkölcsönök, vagy a vetőmagkölcsönök kérdése, megnyugtató megoldást nyerhet. \úlénk helyeslés.) Méltóztatott szóvátenni a baromfitenyésztési kölcsönöket. Az eddigi 8%-os törlesztés helyett 5% mellett kamatmentesen 16 évi törlesztési időt engedélyezek. (Erdélyi Aladár: Ez a világ legjobb üzlete volt!) Mind belebukott és súlyosan ráfizetett az üzletre. Vary Albert igen t. képviselőtársam szóvátette — azt hiszem, itt képviselőtársaim közül sokan vannak érdekelve — a pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló Társaság ártéri járulékainak ügyét. Van szerencséim errevonatkozólag jelenteni, hogy olyan irányban folytatok tárgyalásokat a pénzügyminiszter úrral, — és itt szintén reményem van a megegyezésre — hogy addig is, amíg ezek a 'tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek, az 1933. évre kivetett 1,194.000 pengó^ ártéri járuléknak csak egyharmada íratik elő, azonfelül az azon a területen a VI. osztályba sorolt mintegy 9400 katasztrális hold a kivetés alól teljesen mentesíttetik anélkül, hogy más terület tulajdonosaira ebből nagyobb teher háramlana. Az ebbe az osztályba sorolt területek tulajdonosait terhelő hátralékok törlését is remélem. Görgey István igen t. képviselőtársam a tokajhegyaljai borok avinálásának a kérdését tette szóvá. Azt hiszem, rövidesen ebben az irányban is teljes sikerről számolhatok be. (Helyeslés.) Igen sok t. képviselőtársam tette szóvá — többen vannak ebben érdekelve — a gazdasági népházak kérdését. Vagyok bátor bejelenteni, hogy a népházak egy része tartozásainak 50%-át nem a jelenlegi költségvetésből, — mert ebben fedezet már nem áll rendelkezésemre — hanem a régebben rendelkezésemre állott öszszegből kifizetem, vagyis a terheknek körülbelül 50%-át ezeknél az eladósodott népházaknál az állam magára vállal ja és a rendelkezésre álló összegből kifizeti. (Élénk helyeslés és taps.) 75. ülése 193% május 9-én, szer ami. 321 Vagyok bátor bejelenteni, hogy ezt csak azoknál a népházaknál csináltam meg, ahol a terhek nem haladják meg az ingatlan értékét. Egészen természetes, hogy ahol az ingatlanok' értéke kevesebb, mint az azokon levő terhek, ott nem voltam hajlandó ilyen összegeket folyósítani, hanem csak ott, ahol ezzel tényleg megmenthetők a népházak. Ezeknél a túlterhelteknél azonban a kamatfizetés felét a költ-, ség vetés ben rendelkezésemre álló 27.000 pengő erejéig magamravállaltam. (Helyeslés.) Ezek azok az intézkedések, amelyeket igen t. képviselőtársaim sürgettek és amelyeket bátor voltam bejelenteni. Ha egy némelyik felszólalást talán nem említettem meg, ne méltóztassék rossznéven venni, de az időm nagyon eljárt. Beszédem végefelé közeledve, azzal a kérdéssel akarok foglakozni, amelyet nem e parlament vagy e kormány, hanem a mai magyar generáció legnagyobb problémájának tartok s ez egy új földbirtokpolitika inaugurálásának problémája. (Halljuk! Halljuk! a Ház minden oldalán.) Űj, nagy és folytonos földbirtokpolitikát kell bevezetnünk. Űj földbirtokpolitikát, amely állandóan nyitva tartja a lehetőségeket a magyar nép dolgozni akaró tömegéből — hiszen úgyszólván mind kivétel nélkül ilyen — azoknak a szerencséseknek számára, akik munkájukkal már meg tudtak szerezni valamit s akik maguknak végleges exisztenciát akarnak biztosítani. Ezek számára a magyar földnek mindig rendelkezésre kell állania. Azoknak a magyar tömegeknek kiemelése a földmívelők és munkások nagy tömegéből, akik rendelkeznek a minimális alapfeltételekkel, amelyek egy önálló anyagi exisztencia teremtésére szükségesek: ez nemzeti feladat, amely elől kitérnünk nem lehet s amelyet feltétlenül teljesítenünk kell. (Élénk helyeslés.) JSÍem a nincstelenek telepítése a feladatunk, hanem az erősebbek erősítése, (Élénk helyeslés jobb felől.) hogy ezeknek helyébe a kapillaritás törvénye alapján feltornászhassák magukat azok. akik elől a kereseti, a megélhetési és a boldogulási lehetőséget ma ezek a kissé erősebbek elzárják. Ezekből, akik már edzve vannak, mert szerezni tudtak, mert földjük van, mert tulajdonosok vagy más anyagi erejük van, amellyel földet szerezhetnek, ezekből kell erői-? magyar polgári kisbirtokos-generációt nevelni, (Helyeslés.) ezekből kell nevelni a jövő ^Magyarország részére azt a támaszt, amelyről a miniszterelnök úr beszélt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Egy éve foglalkozom ezzel a kérdéssel és azt mondhatom, hogy az előkészítő munkát elvégeztem. Ebben a tekintetben eddig nem állt rendelkezésünkre semmiféle statisztika. Fel kellett dolgoznom az egész Magyarországot. Elvégeztettem ezt saját közegeimmel és az adatok pontosságáért és megfelelő voltáért felelni fogok. Minden községről összeirattam minden nekem szükséges adatot, az összeállítás főbb irányvonalai szerint felvétetem az illetők személyi adatait, családi viszonyait, vallását, nemzetiségi állapotát s több más adatot, egészen a földmunkáshiány vagy a földmunkásfelesleg kérdéséig és főleg a birtokkategóriákat Hiszen eddig Magyarországon a birtokkategóriákról sem volt felvételünk, talán kivéve egyet, egy teljesen ismeretlen térképet, amelyet egyszer Esterházy gróf úr ő excellenciájától volt szerencsém kapni, amely egészén vázlatosan valamelyes képet nyújtott a helyzetről.