Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-275
322 Az országgyűlés képviselőházának Ezeket az adatokat országosan feldolgoztattam, úgyhogy eljutottunk odáig, hogy ismerjük — és térképen felrajzolva is rendelkezésre állnak— Magyarország viszonyait a birtokok nagyságára és településére vonatkozóan úgy, ahogy szükséges ennek a kérdésnek megoldásához. Ami az első feladat volt: az adatgyűjtés és a térképek elkészítése megtörtént. Hogy milyen nagy munka maga a földbirtoktelepítés, bátorkodom egy adatra hivatkozni. A Darányiféle törvény, az 1894 :V. te. alapján megindult telepítési akció során 18 év alatt 41.000 katasztrális hold terület használtatott fel telepítési célokra az ország akkori nagyságának, anyagi erejének és az ott kifejezetten nemzetiségi célokat szolgáló szempontoknak figyelembevétele mellett. Csak az tudja, hogy micsoda hallatlan nagy feladat és milyen nagy probléma volt ez minden külföldi országra, nézve, aki ismeri az idevágó külföldi tudományos anyagot. Ez alatt az idő alatt 1874 gazdálkodó telepíttetett és 151 munkástelephely létesült. (Mojzes János: Elég kevés! — Beck Lajos: Nagyon szép és maradandó alkotás volt!) Én egészen természetesnek tartom, hogy gyorsabb tempót kell ezen a téren követnünk. Ennek a feladatnak két részre kell tagozódnia. Az egyik nagy feladatot úgy igyekezem vázolni, hogy folytonos lehetőséggel kell rendelkeznünk, törvényesen megalapozott rendelkezéssel, amely a magánjogok sérelme nélkül, de viszont biztosítékot nyújt a tekintetben, hogy az elhelyezést kereső magyar tömegek százezrei földjükhöz hozzájuthatnak. Ebbe a kérdéskomplexusba tartozik bele a hitbizomány problémája, a kötöttbirtok problémája, de rögtön bátorkodom kijelenteni, hogy földbirtokpolitikai szempontból nem tudok különbséget tenni a kötöttbirtok, a hitbizományi birtok és a szabadkézen lévő nagybirtok között, mert nem tudnám megérteni, miért nézzük ezeket más szemmel, miért részesüljenek ezek más elbánásban 1 ? (Helyeslés a jobboldalon.) Ezeknek a feladatoknak körén belül, ennek elkészítése, bevezetése és megalkotása mellett azonban szükségesnek tartom az azonnali cselekvést is ezen a téren. Szükségesnek tartom, hogy legalább addig, amíg rendelkezésünkre állanak a megfelelő anyagi erők, vagy mondjuk egyszerűen: ameddig föld áll rendelkezésünkre, ne várjuk meg a nagy koncepció megvalósítását. Ez a nagy koncepció szerinti tele pítésaz ország néprajzi sűrűségének, az ország szociális viszonyainak az egykének és más szempontoknak figyelembevételével történik majd, de ma, a ma szükségleteinek levezetésére szükségesnek tartom gyorsabb tempóban egy, az adott lehetőségekhez alakuló földbirtokpolitikai mozgalomnak, egy telepítésnek egy új földbirtokpolitikának a bevezetését. Az ehhez szükséges földek ma már rendelkezésre állanak. Én ilyeneknek tekintem és az azonnali földbirtokpolitika részére elsősorban igénybe veendőknek tartom azokat a földeket, amelyek a pénzintézetek kezein vannak és erre a célra alkalmasak. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán. — Beck Lajos: Azok se bánnák!) A pénzintézetek maguk örülnének a legjobban, ha ezektől a földektől meg tudnának szabadulni. (Erdélyi Aladár: Milyen áron?) Én igyekezni fogok, hogy megfelelő áron, mert máskép nein tudjuk megcsinálni, ebben nincs más választás. Ide akarnám sorolni azokat a földeket is, — adja Isten, hogy mentől kevesebb ilyen föld legyen — amelyek ezután jut275. ülése 19SU május 9-én, szerdán. nak a hitelező intézetek kezére árverések útján. Ezeknél elővásárlási jogot gyakorlok, vagy más konstrukció formájában bocsáthatom ezeket a földeket földbirtokpolitikai célokra. A vagyonválts ágföldeknek is vannak némi maradványai; ezeket is azonnal igénybevehetőknek tartom. Az elővásárlás útján megszerzendő és megszerezhető ingatlanokat is be kell ide kapcsolni. Esetleg lehet arról is beszélni, hogy a nagyobb birtokosok adóban és illetékben adják le földeiket. (Helyeslés.) Lehet talán arra is gondolni, hogy esetleg illetékegyenérték ellenében is föld adassék le egyes ilyen kategóriákban. Ezeknek a földeknek összeszedéséb ől, amelyek együttvéve, azt hiszem, százezer holdnál nagyobb területet tesznek ki, szeretném az első sürgős munkát megindítani. Egyet azonban kijelentek; nem tudok telepíteni, amíg a régi földbirtokreformnak kérdései megoldva nincsenek, (Általános helyeslés és taps.) ezek között a vitézek kérdése, mert lehetetlennek tartom, hogy azok, akik a háborúban szerzett érdemeikért jutalomsze* rűen kaptak földet, rosszabb feltételek mellett kapták légyen meg, mint ahogyan egy új, egészséges telepítési politika juttatni fog. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Ezt a két kérdést csak együtt lehet megoldani. Még egyet jelentek ki: ezt a földbirtokpolitikát csak úgy csinálom meg és csak úgy szabad megcsinálni, ha ez biztosítja azoknak a telepítetteknek egészséges, biztos megélhetését (Helyeslés.) és ezzel nyugodt életű, megbízható magyar polgárok megteremtését. Ennek kell az egész akció alapfeltételének lennie. Luxustelepítést azonban szintén nem lehet csinálni. Nem hiszem, hogy az a magyar gazda ne azt szeretné, hogy ő maga tegye az ő kis földjét paradicsommá, mert a készen kapott paradicsomokat rendesen elhagyják gazdáik. Vállalkozom erre és megkísérlem ennek a munkának végrehajtását. Ha gazdasági helyzetünk ebben az évben — remélem jó aratás után, (Zaj bál felől.) remélhetőleg az elérhető legjobb terményárak biztosítása után (Mozgás balfelől.) — úgy alakul, hogy a magyar gazdának, aki benne van a földjében, megélhetése biztosítva lesz, ha nem azon kell gondolkozni, hogy a magyar gazdát ne mozdítsuk ki földjéből, hanem gondolhatunk arra, hogy új magyar telepeseket, új magyar gazdákat juttassunk a földhöz: akkor azt hiszem, megindulhatunk ezen az új nagy úton, amelyről az előbb már azt mondottam, hogy a mi generációnknak ez a legnagyobb problémája. Ha ebben a — remélem bekövetkező — jobb időben a magyar földmívest oda tudom és oda tudjuk mi mindnyájan vezetni egy kis darab földhöz és azt mondhatom neki, hogy »barátom, ez a föld a tied, borulj is rá, mert a tied és egy része a nagy magyar földnek«, akkor elértünk mindent, amit mi, ez a generáció még magunknak kitűzhetünk, mert azé lesz ez a föld, aki évszázadokon át művelte és azé a magyar emberé marad, aki évszázadokon át birtokolta s akinek birtokolnia kell, mert ha nem az övé ez a föld, akkor nincs Magyarország. Kérem a tárcám költségvetésének elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Lányi Márton képviselő űr mint a
