Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

Az országgyűlés képviselőházának 2 vány tejet felutaztatjuk Budapestre, itt mindenféle manipulációkon megy keresztül, ahelyett, hogy azt a célt szolgálná, amelyet közgazdaságilag szolgálnia kellene, hogy mint abraktakarmány ott maradjon a viaéken. (Ügy van! Ügy van! a jobbolaalon.) Ezenkívül a termelő gazdáknak az Omtk.-n keresztül meg kell kapniok a tejértékesítés imperiumát. Az Omtk.-t meggyőződésem szerint számtalanszor nagyon igazságtalanul támadták, mert méltóztassanak elismerni azt, hogy az az ümtk. bizony nagyon nehéz időkben, nagyon sok száz és száz kisgazdának életstandardját mentette meg és lehetővé tette számukra az általuk termelt tej értékesítését. Racionalizálni kell az üzemeket, mert magam is elismerem, hogy a mai óriási Spannung nem tartható fenn. Meggyőződésem szerint az üzemek racionalizálása folytán, ha ezeket a posztulátumokat keresztülviszik, a kérdés igenis megoldható lesz és a fogyasztási tejár is csökkenni fog. Méltóztassanak megengedni, hogy itt is rámutassak arra, hogy a mélyen t. földmívclésügyi miniszter urat ebben a kérdésben úton-útfélen elgáncsolják, támadják. (Ügy van! jobbfelől.) Bár nem vagyok hivatva itt a mélyen t. miniszter urat védelembe venni, de kijelentem azt, hogy, ha azok a gazdatársaim, akik a tejtermelésben •• résztvesznek és foglalkoznak ezzel a kérdéssel, — amely egyike a legnehezebb kérdéseknek — olyan objektivitással foglalkoznak vele, mint Inkey t. képviselőtársam, akkor el kell ismerniök, hogy még nem volt miniszter, aki annyi szeretettel, odaadással és megértéssel kezelte volna ezt a kérdést, mint éppen a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr, aki ezért a gazdaközönség köszönetét érdemelte ki, nem pedig azt, hogy úton-útfélen elgáncsolják és mindenféle támadásokban részesítsék. Arra kérem a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urát, hogy ha egyet méltóztatik érteni azokkal az alapelvekkel, amelyet itt voltam bátor kifejteni a rendelkezésemre álló rövid idő alatt, akkor méltóztassék ezen az alapon elindulni. Ne veszítse el a mélyen t. miniszter úr a kedvét azoktól a sokszor igazságtalan és jogtalan támadásoktól, amelyek e téren érik. Elismerem, hogy ezt a kérdést nem lebet olyképpen megoldani, hogy az mindenkit százszázalékig kielégítsen. De, — méltóztassanak megengedni — én éppen azt találnám helyes megoldásnak, amely nem elégít ki minden érdekeltséget, mert a mezőgazdaság egyetemes érdekeit szem előtt tartva, rendesen ez szokott a legjobb, a legigazságosabb megoldás lenni. Most legyen szabad még egészen röviden felhívnom a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét egy másik szociális kérdésre és ez az éves mezőgazdasági cselédek költözködéséből származó és a körül észlelhető visszásságok problémája. Rögtön befedezem) beszédemet. Ezek ;a visszásságok szerény nézetem szerint abban nyilvánulnak, hogy szociális szempontból nem ítélhető el eléggé a cselédség télen való hurcolkodása. (Br- Inkey Pál: Igaz! Ügy van!) Embertelenség és lehetetlenség a cselédeket ártatlanul kitenni a téli hurcolkodásnak, amelyekkel legnagyobb kincsüket, saját egészségüket és gyermekeiket teszik kockára. Ezt a kérdést valamiképpen meg kell oldani, még pedig humánus, emberszerető szempontból, meg kell oldani, ha másképpen nem megy, parancsszóval, '. ülése 193í május 9-én, szerdán. 303 mert ezek^ a kény szerutazások, amelyeknek ki vannak téve azok a szerencsétlen cselédek, bennük csak elkeseredést keltenek a hatóságokkal szemben. En ebben látom ennek a kérdésnek rendkívüli szociálpolitikai jelentőségét. , Arra kérem a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat, vegye ki ezt a kérdést a vármegyéknek, az autonómiáknak a kezéből, mert azok ezt a kérdést soha megoldani nom fogják Méltóztassék ezt a problémát országosan rendezni ós talán márciusra tenni ezt a hurcolkodást, amikor legkevesebb készletét viszi el a cseléd és még a konvenció földjét is meg tudja kapni. Méltóztassék elhinni, ezrek és ezrek fogják áldani a mélyen t. földmívelésügyi miniszter urat, ha ezt a kérdést a humanizmus szempontjából szeretettel és megértéssel fogja megoldani. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon és a középen.) Teljes elismeréssel és bizalommal lóvén a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr iránt, a címet elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 Brandt Vilmos jegyző: Mojzes János! Mojzes János: T. Képviselőház! Az idő rövidsége miatt sajnálatomra nem foglalkozhatom bővebben az előttem felszólalt t. képviselőtársam által szóvátett kérdésekkel, de szükségtelen is részletesebben kitérnem ezekre a kérdésekre, mert azok a képviselők, akik agrárkérdésekkel foglalkoznak ebben a Házban, tekintet nélkül arra, hogy milyen pártállásúak, ezekben a kérdésekben rendszerint úgyis egyetértenek. (Ügy van! Ügy van!) Az eiőaüó úr tegnapi előadói beszédében azért ajánlotta elfogadásra a földmívelésügyi tárca költségvetését, mert — szerinte — ebben a költségvetésben a legfontosabb agrárproblémák kormányfeladattá tétettek. Az előadó úrnak ezzel a megállapításával — sajnos — nem tudok egyetérteni, már csak azért sem, mert ilyen szűkre szabott költségvetés keretében a tényleg fontos magyar agrárproblémák nem oldhatók meg. A költségvetés összegéből, ha csak a közigazgatási költségvetést nézzük, mindössze B%%.-öz tesz ki a földmívelésügyi tárca költségvetése, a 746 millió pengőből öszszesen csak 27,600.000 pengőt. Magyarországon minden földmívelésügyi kormányzatnak tulajdonképpen hármas irányú a feladata. Elsősorban biztosítania kell azoknak a kisbirtokosoknak a fennmaradását, az exisztenciáját, akik ma már birtokban vannak, tehát olyan intézkedéseket kell tennie

: hogy minden kisember, minden kisbirtokos, aki itt szorgalmasan dolgozik, birtokát megtarthassa. Másodsorban szükség van arra, hogy egy helyes földbirtokpolitika bevezetésével, a hitbizományok megszüntetésével, a latifundiumok felszabadításával, egy új telepítési és falufejlesztési politika inaugurálásával szaporítsuk az önálló exisztenciáknak, az önálló kisbirtokosoknak, az önálló fogyasztóknak és az önálló adóalanyoknak számát. (Ügy van! Ügy^ van! balfelől.) Harmadsorban pedig szükség van olyan gazdasági és pénzügyi politika bevezetésére, amely gazdasági és pénzügyi politika biztosítani tudja a mezőgazdaság rentabilitását, a mezőgazdasági munka jövedelmezőségét, a mezőgazdasági termelés folyamatosságának fenntartását és különösen megakadályozni képes azt, hogy ezek a mostani siralmas állapotok mégegyszer bekövetkezhessenek. T. Képviselőház! Sajnos, ezekkel a kérdésekkel az idő rövidsége miatt csak távirati stílusban foglalkozhatom. Tegnap több képviselő43*