Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-274

Az országgyűlés képviselőházának 2 sertéseit sertéspestis ellen is az ebadó terhére ojtatnák be, mert hiszen a törvény is azt rendeli,^ hogy állategészségügyi célokra használtassák fel ez az aidó, de azonkívül méltányos is volna ez, mert ennek az ebadónak 99%-át kis földmívelők fizetik be. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Általában véve egész földmívelésügyi igazgatásunkat a túlságos adminisztráció jellemzi: a túlságos hivatalnoki kar, a sok hivatalos, félhivatalos és tanácsadó szerv. Ahogy említettem, nagy a hivatalnoki kar fizetése s a személyi járandóságok, a kiküldetési díjak felemésztik a tárca rendelkezésére álló összeg lényeges részét. Éppen így indokolatlannak tartom én a gazdaságig felügyelőségeknek, a mezőgazdasági kamarák és a különböző gazdasági egyesületek mellett, ilyen túldimenzionált állapotban való fenntartását. Ha tekintetbe veszem azt, hogy a gazdasági felügyelőségeknél csak a kiküldetési díjak évente 356.000 pengőt emészetenek fel, (Erdélyi Aladár: Ez sok!), tudniillik ennyit fordít erre földmívelésügyi kormányzatunk, akkor meg kell állapítanom azt, hogy ezek a költségek nem állanak arányban a mezőgazdaság teherbiróképességével. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Mojzes János: Es a kifejtett tevékenységgel ! ) En nem értek egyet az előttem szólott igen t. képviselő úrral beszédének abban a részében, ahol ő a lótenyésztő-intézetekről olyan elragadtatással beszélt. ^Ezeknek a lótenyésztő-intézeteknek mai túlméretezett formában való fenntartása nem indokolt. Ma, amikor a gépek korszakát éljük és azon kívül ezek az intézetek valódi céljaiknak sem tesznek eleget, nem helyes ez a túlméretezett formában való fenntartás. En úgy vagyok értesülve, hogy ebben az esztendőben is nagyon sok fedeztető mént vásárolt a kincstár magánosoktól, mert a lótenyésztő-intésetek nem tudták ilyenekkel ellátni a lóállományt. (Felkiáltások jobb felől: Az helyes, ha vásárol!) Ha irtózatos költséggel fenntartjuk ezt az intézményt, akkor legalább céljának kellene hogy megfeleljen. (Mozgás.) En szakértőktől hallottam azt, amit elmondok itt, lehet, hogy pletykadolog, de azt hallottam, hogy a kincstárnak 20.000 pengőben van egy hároméves esődörcsikó felnevelése, olyan óriási a személyi kiadás. (Erdélyi Aladár: Csikónevelők, nem ménestelepek! — Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Tessék megnézni a költségvetést és 'a lovak számát és ki lehet számítani!) Nem áll arányban ezzel az az óriási költség, amelyet a kincstár erre fordít. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Tizedrészében sincs ennek a számnak egy ló!) De arról feltétlenül pozitíve tudok, miniszter úr, ihogy az idén is nagyon sok mént vásárolt magánosoktól ezeknek a telepeknek ellátására. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Hogyne kérem, fogok is! Sőt apasztom inkább az államig lovak számát, hogy vásárolhassak a gazdáktól, ha megfelelő lovakat találok! — Helyeslés.) Nagyon helyesnek tartom, de legalább fokozatosan szállítanák le ennek a lótenyésztő-intézetnek fenntartási költségeit. Hiszen én sokkal prakikusabb célokra fel tudnám használni ezeket a pénzeket a földmívelésügyi tárca keretében. (Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Éppen így tekintélyes nagy összeget, gondolom 5,134.000 pengőt fordít a földmívelésügyi kormányzatunk a mezőgazdasági termékek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XXII. 7

If, ülése Í9SU május 8-án, kedden. 297 külföldi értékesítésének előmozdítására. En a részleteket nem ismerem. A tárca indokolásából látom, hogy ezeknek a költségeknek nagy részét munkadíjak, tiszteletdíjak teszik. Ezt az indokolásban így látom. Sokkal helyesebbnek tartanám, — mert hiszen az eredmények sem igazolják, hogy terményeink külföldi értékesítése valami szerencsés állapotba jutott volna — mondom, sokkal indokoltabbnak tartanám, ha kevesebbet fordítana a miniszter úr munkadíjakra, személyi és tiszteletdíjakra, jutalmazásokra. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Semmit, ebből az összegből egy fillért sem!) Bocsánatot kérek, mélyen t. miniszter úr, az indokolásban ez van! (Östör József: Halljuk az indokolást!) Az indokolás azt mondja (olvassa): »...Egyéb kiadások, úti- és tanfolyam költségek, tiszteletdíjak, munkadíjak, stb.« (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: De nem ennél a címnél!) De ennél a címnél, »a mezőgazdasági termények és termékek külföldi értékesítésének előmozdítására« címnél, ha meg méltóztatik engedni. Itt ez van az indokolásban. (Mojzes János: Halljuk csak!) Szóval én csak arra akartam felhívni a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét

% hogy ebből a megtakarításból kevesebbet fordítson erre és praktikusabban használjuk fel ezeket az összegeket. Jelentékeny összeget lehetne^így megtakarítani és felhasználni konzervgyárak, hűtőházak építésére, amivel sokkal előbbre jutnánk. (Zaj a jobboldalon.) Ebben nem engedek, mert ebben teljesen igazam van. Méltóztassék csak a gyümölcsök áránál megnézni, hogy a körtét, őszibarackot, vagy egyéb gyümölcsöt a kereskedő egy hónapra beraktározza a hűtőházba és egy hónap multán 200% -kai kap érte többet annál az árnál, amelyen a termelőtől megvette. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Egyébként pedig,^ minthogy a tárca részére előirányzott összeg célszerű felhasználását nem látom, a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Hof fer László! Hof

fer László: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott képviselő úr meg fogja nekem bocsátani, hogy tekintettel arra, hogy alig pár perc áll rendelkezésemre és beszédemet amúgyis csak sürgönystílusban tudom elmondani, az ő beszédéből a részletekre nem reflektálok, A telepítésről szerettem volna hosszasabban beszélni. így ennek a kérdésnek csak egyes problémáit érinthetem és nincs módomban róla bővebben szólni. Tulajdonképpen csak azért szólalok fel, hogy részint a t. Ház figyelmét felhívjam a telepítés nagy fontosságára, részint a kormányt, különösen a földmívelésügyi miniszter urat felkérjem arra, hogy a telepítés tényleges végleges véghezvitelét minél előbb ejtse meg. (Mojzes János: Csak nincs rá semmi előirányozva!) Ernszt Sándor igen t. képviselőtársain a költségvetés általános vitájánál szemrehányást tett a kormánynak azért, hogy a telepítés problémáját még semmivel sem vitte előbbre. Ha igen t. képviselőtársam vette volna magának azt a fáradságot, hogy utána nézett volna a földmívelésügyi minisztérium illetékes osztályaiban, hogy itt milyen előkészítő munkálat folyik a telepítéssel kapcsolatban, nieg vagyok 42