Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-274
262 Az országgyűlés képviselőházának $ el, egy hármas hatalmi gazdasági szerződésnek a megvalósításához. De mielőtt ennek a kérdésnek tárgyalásával foglalkoznék, meg kell emlékeznem .arról, hogy ezt a háborút, ezt a harcot, sőt csatát ilyen módon megnyerni nem volt könnyű dolog, nem pedig azért, mert méltán, joggal és alappal állapíthatták meg abban az időben, hogy mi búzaminőségi defektusban voltunk a külfölddel szemben. Tehát amíg az egyik kézzel kifelé harcolni kellett a szabad levegő megteremtéséért, addig a földmívelésügyi kormánynak idebent mindent el kellett követnie szívós munkával, odaadással, hogy a kivitelre szánt búzánknak minőségét megjavítsa. Hála Istennek, ez a rész. is sikerült. Ez nagy feladat volt, mert mi, akik ismerjük a külső gazdasági és gazdálkodási körülményeket, tudjuk, hoigy ott nem annyira a tudatos szakértelem, mint .a múlthoz, a régihez, az apák szokásaihoz való ragaszkodás volt az, ami a gazdálkodásnak minőségében és irányában megszabta az utat. Ennek kell megszűnnie. Helyes úton van itt a kormány a gazdasági szakoktatásnak a téli gazdasági szakiskolák bevezetésével való kézbefogásával. Ezt agrárszociológiai szempontból is szükségesnek tartom és látom, mert akárhogyan nézi az ember ezt a helyzetet és akárhogyan vizsgálja az ember ennek a szegény csonka országnak szociológiai helyzetét, kétségtelen, hogy itt birtokelaprozódás fog bekövetkezni. Ennek a ibirtokelaprozódásnak pedig az egész közgazdaságra hátrányos következménye csak akkor nem lesz, ha ennek az apró birtoknak gazdája, megmunkálója szaktudással, hozzáértéssel jót és minőséget akar termelni, nem pedig csak olyat és úgy, amint áztf; az öregapja vagy a dédapja tette. Mélyen t. Képviselőház! A piaci és minőségi termelésnek kimunkálása mellett még egy nagy ármeghatározó tényező van, még egy tényező szükséges ia magyar mezőgazdasági termények produktivitásának biztosításához, nevezetesen a tarifa, a fuvarozás kedvezősége. Ebben a kérdésben sok lényeges történik. Ehhez kell számítanom az eddig folyt kormánymunkálatokat ,a bekötőutaktól kezdve egészen a vasúti tarifáknak a földmívelésügyi miniszter úr közbelépésére történt leszállításáig, azonban ezzel a kérdéssel minden vidéknek, minden helynek, minden területnek az érdekét kielégíteni nem lehet. Különösen kell itt gondolni arra az olcsóságra és arra az olcsó tarifalehetőségre, amely a víziutak . felhasználásával előállhat. A t. földmívelésügyi miniszter úr lelkes propagálója és lelkes képviselője a víziutak hajózhatóvá tételének. Amint az előadó úr mondotta, kétségtelep, hogy a víziutak kihasználásának tekintetében új epocha kezdetén állunk, mert a vizek elhárító munkája befejeztetvén, igenis itt vagyunk a vizek hasznosításának kérdésénél. T. Ház! A földmívelésügyi tárca költségvetése provideál a Tisza és a Kőrösök hajózhatóvá tételére. Mind a két kérdés nagyon fontos kérdés, mind a kettő nagy országrészek kérdését van hivatva megoldani, mert a Tiszavidéknek, a tiszántúli vidéknek a fuvartételei és fuvarterhei tényleg olyan enormisak voltak, hogy azt az elsőrangú gabonát, azt az elsőrangú búzát, amelyet ez a vidék termel, igazán lesüllyesztették egy kevésbbé jóminőségű búza értékének a színvonalára. Teljesen helyeslem a t. földmívelésügyi miniszter úrnak az elhatározását, hogy ezeknek a különösen vasutakkal nem rendelkező vidékeknek a nagy forgalomba 2 7A. ülése Í9$4 "május 8-án, kedden. I való bekapcsolásáról a költségvetésben gondoskodik, a Tisza és a Kőrösök hajózhatóvá tételével, helyi érzésből kifolyólag azonban nagyon kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy amint privát beszélgetésben olyan sokszor említette, hogy szívén viseli a Dunántúl ezirányú kérelmét is, legyen szíves megoldásra vinni e tervvel kapcsolatban a Sió hajózhatóvá tételét is, (Ügy van! a jobboldalon.) annál is inkább, mert a Sió hajózhatóvá tételének kérdésében talán már nincs is szükség előmunkálatra, mivel a Sió medre, a Sió felülépítményei, a hidak a Sió hajózhatóvá tételére immár mind át vannak alakítva. A Sió betorkoló szakaszában van egy 2—3 kilométeres szakasz, amely szabályozva még nincs, amely rész tulajdonképpen benne fekszik már a régi Duna-mederben. Ennek a résznek a szabályozatlansága aggodalommal tölt el bennünket, t. földmívelésügyi miniszter úr, azért, mert ott a lefolyó víznek a sebessége megakadván, egy bizonyos regurgitáeió áll be, s attó] félünk, hogy ez odavezet, hogy az eddig elkészített meder az eliszaposodás folytán ismét nem lesz majd használható. Már voltam bátor elmondani, hogy ez a kér dés az egész Dunántúlt érintő nagy kérdés, minthogy a Sió a Dunántúlt meglehetősen hoszszú területen vágja keresztül. A Sió hajózhatóvá tétele körülbelül 10 millió pengőt igényel, a haszon azonban, beleértve a zalai kőnek víziúton való szállítási lehetőségét és hat vármegyének a szállítási lehetőségét, olyan evidens, hogy a befektetett költségnek legalább is 7—7-5% "cl EL Sió hajózhatóvá tótelével megtérülne. Ezt már elmondottam a költségvetés általános vitájában is, azonban akkor nem volt szerencsém az igen t. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Én nem a magam lokális érdeke szempontjából, hanem az egész Dunántúl érdeke szempontjából kénytelen vagyok ismét előállni ezzel a kérdéssel, ha unalmas vagyok is. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezt a kérdést azzal a jó szívvel, azzal a magyar szeretettel megfogni és kezelni, amellyel egyéb agrár vonatkozásokban is kifejti működését. (Úgy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! Előbb a római szerződésről esett^ szó. Amint az előbb mondottam, én nem kívánok a római szerződés politikai részével foglalkozni, pedig az is nagyon érdekes téma, ezúttal csak a gazdasági részével kívánok foglalkozni. Az idő előrehaladottságára való tekintettel csak azt állapítom meg egészen röviden, hogy míg egyrészt prosperitást ad a mezőgazdasági termelésnek, másrészt bizonyos mértékben az ipari kompenzáció folytán bizonyos mértékben talán befolyással lesz ennek az agrárollónak összecsukódása tekintetében is. Akkor, amikor az agrárolló összecsukódását kívánatosnak tartom, akkor, amikor a modust, az expedienst erre az összecsukódásra keresem, ezt nem teszem ellenséges érzületből az ipar felé vagy bármely foglalkozási ág felé, hanem teszem ezt abból az érzésből kifolyólag, hogy itt ezekben a nehéz időkben, a megpróbáltatásoknak ezekben a súlyos napjaiban csak így jöhet létre az a lelki egység, amely szükséges ahhoz, hogy ez a kis nemzet a maga teljes erejét ki tudja fejteni, hiszen csak akkor fejtheti ki, ha nincs a lelkekben semmi ellenszenv az egyik: és a másik foglalkozási ággal szemben. Amikor tehát közgazdasági tekintetben láI torn ezt az eredményt és ezt a hatást, ugyan-