Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

Az országgyűlés képviselőházának 2', Erről a helyről hangsúlyozom, hogy a szociáldemokrácia nagyon helyesen és okosan tenné, ha Magyarországon is revízió alá venné kissé a maga felfogását. A munkásság érdekében tenné ezt és én meg vagyok győződve arról, hogy a szociáldemokrata munkások vezetőinek végeredményben az lebeg a szemük előtt, hogy a munkástársadalmon segítsenek Ha a munkástársadalmon segíteni akarnak, akkor látniok kell ezeket a viszonyokat és Magyarországon sem .szabad az eddigi állásponton megállniok, hanem nézniük kell, hogy például Belgiumban mit csinálnak. Belgiumban máris új álláspontot keresnek, új ideákat termelnek. Ugyanezt látjuk most Svájcban. Ahogy a lapok írják, a svájci szocialista vasutasok szövetségi kongresszusán Marbach egyetemi tanár, a svájci szociáldemokráciának legjobb koponyája, emelt szót a pártprogramm átdolgozása és magának a pártnak újjászervezése mellett. A szociáldemokráciának is be kell látnia, hogy minden, ami^ emberi, az mulandó. A marxizmus is — szerény véleményem szerint — betöltötte az ő hivatását. A marxizmus ma már nem tud beleilleszkedni az időkbe. A szociáldemokráciának ma azt kellene mondania: mi elsősorban nemzeti alapon akarunk állni, egészen bele akarunk építkezni a nemzet nagy testébe, nem akarjuk, hogy az a kalapács, amely kezünkben van, romboló fegyver legyen, hanem azt akarjuk, hogy építsen és mivel elsősorban jön a nemzet, elsősorban ebben a nemzeti munkában akarunk résztvenni. (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Méltóztassék elhinni, hogy ha a magyar szociáldemokrata mozgalom ilyen nemzeti alapra helyezkednék, egy csapásra megváltoznék az egész belpolitika és akkor szerintem a szociálpolitikát komoly utakra lehetne vinni és kényszeríteni. » A miniszterelnök úr annakidején székfoglaló beszédében munkástestvéreknek nevezte el a magyar dolgozó társadalmat, a magyar munkásságot. Ki kell jelentenem, hogy ilyen kijelentés a magyar miniszterelnöki székből tudtommal még nem hangzott el és a magyar munkásságnak különösen keresztény és nemzeti oldalon szervezett rétege a miniszterelnök úrnak ezt a kijelentését határozottan bizalommal vette s kíváncsi volt, hogy ennek a gesztusnak mi lesz a következménye. A miniszterelnök úr azután a Vigadóban is tartott egy beszédet, amelyben ezt mondta (olvassa): »En kijelentem előttetek, hogy nagy súlyt helyezek arra, hogy a magyar munkásság minden tekintetben csatlakozzék hozzánk, hozzánk, ma,i gyár testvéreikhez, akik szeretettel fogadjuk őket, mert közreműködésük nélkül nem tartjuk teljesnek a nemzet életét. Mi olyan társadalmi rend után vágyódunk és olyan politikát kívánunk folytatni, amelynek tengelyében & nemzeti öncélúság van. A nemzeti Öncélúság nagy gondolatából és az ebből adódó szociális elgondolásból önként következik az, hogy testvéri alapon ^ gondoskodni kívánunk minden magyar munkásról, mert közreműködésüket sem társadalmi, sem politikai, sem gazdasági szempontból nem nélkülözhetjük.« A miniszterelnök úr tehát nyíltan hangsúlyozta, hogy a magyar munkásságra szükség van, és hogy annak közreműködésére nagy súlyt fektet. A legnagyobb« tárgyilagossággal meg kell állapítanom azt, hogy amióta Magyarországon y

3. ülése 193i május 7-én, hétfőn. 239 munkaügyi minisztérium nincs, azóta a szociálpolitika idehaza mintha divatjátmultta lett volna. Nagyon sokan talán azért nem foglalkoznak ma szociálpolitikával, mert nincs miniszter, akit körül lehetne és kellene udvarolniuk. Az utolsó időkben nemzeti munkáról hallok és miután a magyar munkásság véleményem szerint joggal elvárhatja, hogy tudja, hogy a kormány ebben a tekintetben milyen elgondolással és milyen tervekkel van, nagyon kívánatos volna és nagyon szerettem volna hallani, hogy a miniszterelnök úrnak M munkáspolitika körül milyen elgondolásai vannak. Egészen tárgyilagosan kérdem: mi legyen az a nemzeti munka*? Egy új szakszervezeti Szerintünk új szakszervezetre nincs szükség. Van szociáldemokrata szakszervezet és van keresztény szakszervezet. Ha a kormány nemzeti szakszervezetet akar, akkor vannak nemzeti szakszervezetek, tehát nincs újra szükség. Hogy a keresztény szakszervezetek nem politizálnak, bizonyítja, hogy Usetty Béla t. barátom hosszú évek óta elnöke a Keresztényszocialista Alkalmazottak Országos Szövetségének és minden egyes alkalommal súlyt fektetünk rá, hogy a jobboldali párt képviselőtagjait, akik szociális kérdésekkel foglalkoznak, a mi országos összejöveteleinkre meghívjuk, mintegy dokumentálásául annak, hogy itt nem politikáról van szó, ha a keresztény szakszervezetek elnöke véletlenül kereszténypárti politikus is. Marton Béla t. képviselőtársam a Nemzeti Figyelőben cikket írt, amelyben a munkáskérdéssel foglalkozik és azt állapítja meg, hogy munkáskérdés tulajdonképpen nincs. Igazán nem tudom megérteni, hogy ha munkáskérdés nincs, akkor miért kellenének munkásszervezetek. Hogy van-e munkáskérdés, errenézve éppen a napokban olvastuk az iparfelügyelők jelentéseit, amelyek szerint, több mint száz gyár ellen van panasz. De legyen szabad csak a nép köréből vett levelek egyikét-másikát ismertetnem, illetőleg azokból kivonatot felolvasnom. Az egyik levél szerint, az egyik textilgyárban 12—14 órát dolgoznak, reggel hét órától este nyolc óráig. Ha lehet, különféle címeken, önként vállalkozás, stb. címen még vasárnap és ünnep is dolgoztatnak, csak egy óra az ebédidő, más szünet a 14 óra alatt nincsen. Rossz a levegő, a gép dÖrgésétŐl remegő piszkos termekben, sem szekrény, sem fogas, hogy ruháikat eltehetnék, sem medence, sem rendes W. C, sem nem órabér, sem nem akkord, úgy, ahogy akarják és a 12—14 órai megfeszített munka mellett az átlagos kereset heti 10—12 pengő. Ezután még ezt mondja ez a levél (olvassa): »Milyen lelkes hívei volnánk a kormánynak, ha látnánk, hogy velünk, szegényekkel van s nem a gyárosokkal, a bankosokkal, a tőkével.« Ez az egyik. Itt van egy másik levél a bá nyászoktól, a Dgt. bányászaitól. A tőlük származó beadvány jelenleg a miniszterelnökségen van és ki kell jelentenem, hogy a miniszterelnökség illetékes osztálya megértéssel fogadta azt. A beadvány szerint ezeknek a bányászoknak havi átlagos keresete összesen G4—„S3 pengő, rövidített munkaidő mellett, annak ellenere, hogy megvan állapítva, hogy a termelés a rövidített munkaidő mellett sokkal több, mint amikor régente hosszabb időn át dolgoztak. Mindez azt bizonyítja, téves az a felfogás, hogy munkáskérdés nincs.