Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

226 Az országgyűlés képviselőházának 273. ülése 193A május 7-én, hétfőn. van. (Ügy van! a baloldalon.) A szuperdimenzionált állami apparátus, a trianoni nyugdíjterhekJÜgy van! Ügy van!) és hasonló tényezők még mindig nehézzé teszik a kormány helyzetét, ha nem siet az úgynevezett racionalizálással, mert az én felfogásom szerint csak a racionalizálással lehet olyan költségvetési helyzetet teremteni, amely megfelel az ország érdekeinek. Ha pedig racionalizálni akarunk, magyar alkotmányos felfogás szerint csak a törvényhozáson keresztül akarhatjuk ezt. Felhatalmazást • kell ' kérnünk ezeknek a kérdéseknek elintézésére és majdnem azt mondom, hogy az lesz a helyes, ha úgy járunk el, mintha egészen újat kellene teremtenünk, mert különben a bürokráciával nem bírunk. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) — Gr. Somssich Antal: Bizony már idáig sem bírtunk!) Még senki sem bírt, igen t. képviselőtársam. Ha beültetném egy osztályba Somssich igen t. gróf urat, kétségbeesetten menekülne az akták elől. (Derültség^ Egészen újonnan kell felépíteni a magyar adminisztrációt a csonka ország méreteihez viszonyítva, mert csak így bírjuk elérni azt a létszámot, azokat a dimenziókat, amelyek szükségesek. Mert feltételezni, hogy a bürokrácia önmagát fogja racionalizálni, tévedés volna. (Ügy van! Ügy van!) A bürokrácia egy örökké élő valami, (Rassay Károly: öncélú!) amely felett úrrá még senki sem lett és ezt csak úgy lehet elképzelni, hogyha megbízunk valakit, — momentán a belügyminiszter úr van ezzel megbízva — hogy állítsa össze mindazokat a tételeket, osztályokat, személyeket, amelyek okvetlenül szükségesek és a többieket azután valamiképpen el kell bocsátani. De ez már szociális probléma (Ügy van! a jobboldalon.) és ma, ebben a gazdasági helyzetben* amelyben az ország van, még több kenyérnélkülit teremteni nem egészen helyes. (Ügy van! Taps a jobboldalon.) Es itt rögtön hozzáteszem: az iaz elvi elgondolás, amelyet a keresztény gazdasági párt állandóan hangoztat, hogy több generációra elosztani a terheket, az én elgondolásom is. (Helyeslés és taps a balközépen.) Az én elgondolásom is ez, azért, mert lehetetlen, hogy egy generáció viselje ezeket a terheket. De megoldást még nem találtunk, mert a mai gazdasági, főleg nemzetközi pénzügyi helyzetben nem lehet reális megoldást találni. (Rassay Károly: Persze, hogy nem! Alom!) Azt hiszem, ha méltóztatnak a kormány ténykedését objektíve figyelni, meg lehet állapítani velem együtt, (Halljuk! Halljuk! a középen.) hogy igenis, konkrétumok sorozatával állunk szemben a, racionalizálás tekintetében is. Ezzel a kérdéssel sokat nem is foglalkozom. Törvényes felhatalmazásokat fogunk kérni, amikor megérett a kérdés a teljes megoldásra. A belügyminisztériumban élénken foglalkoznak e kérdéssel és én azt hiszem, eredménnyel. ^ Szabad talán az igen t. Házat bizonyára érdeklő alkotmányjogi kérdésekre áttérnem. (Halljuk! Halljuk!) Bevallom, t. Ház, hogy mint olyan férfiú, akit katonának neveltek, a gyors cselekvésnek és az akarat abszolút érvényesülésének vagyok híve, de bevallom azt is, hogy mint politikusról, mindez a mentalitás lekopott rólam, mert meggyőződésem, hogy csak olyan ország bír nyugodt atmoszférában élni, amelyben nem a kényszer dominál, hanem a lelkiismereti szabadság, (Helyeslés a baloldalon.) amelyben a közakaratba való beilleszkedés az egyes állampolgárok részéről tudatosan történik és nem kényszer alapján. (Helyeslés. — Griger Miklós: Meg kell csinálni! Az a baj, hogy ennek ellenkezőjét csinálják! — Ellenmondások a jobboldalon. — Zaj. —- Elnök csenget) Az a parlamentarizmus, amelyet annyit kritizálnak, mégis csak valahogyan él, ott is, ahol el akarták törölni. (Ügy van! a baloldalon.) A magam részéről szükséges rossznak is nevezhetném abban az esetben, ha a parlamentben a régi stílus érvényesülne; a pártviszály, nagy kérdéseknek pártszempontból való megítélése, a pártoskodás s a vidéken a hordóról való beszéd. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az ilyen hang és ily stílus megölné a parlamentet és nekem mégis az a hitem és szándékom, hogy minden körülmények között az ezeréves alkotmány szellemében olyan megoldásokat keressünk, amelyek a magyar alkotó szellemnek megfelelnek. (Helyeslés.) Olyan megoldást, amely a gyors cselekvést is lehetővé teszi akkor, ha az ország érdeke ezt megkívánja. A törvényhozás és az államfő közti hatáskör eltolásának révén látom ezt a megoldást, és ezért Örülök, hogy ellenzéki részről is elhangzott az, hogy a kormányzói jogkör kiterjesztéséről gondolkodni kell, nem ma, hanem akkor, amikor választójogi törvénnyel fogok az igen t. Ház elé jönni. (Altalános helyeslés és taps.) T. Ház! Vannak, akik abból élnek, hogy kételkednek. Nálam is jobban tudják belső felfogásomat és azt híresztelik, hogy rendelettel fogom valószínűleg az új választójogi törvényt életbeléptetni, amely még meg sincs szerkesiztve. Egyet már a múlt költségvetési vitában is hangoztattam, és ez az, hogy az abszolút titkos választójog elvi álláspontján állok. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Azt is bejelentettem már, hogy ha tőlem függ, akkor még ebben az ülésszakban, vagy ebben az évben, vagy a jövő esztendőben beterjesztem a t. Házban a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot, mert meggyőződésem az, hogy ez a fejlődés útja, és hogy az igazi magyar közvélemény akkor fog érvényesülni, ha a titkos választói jog kodifikáltatni fog. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán. — Zaj. — Elnök csenget.) Ettől az igazi magyar közvéleménytől nem félek, (Helyeslés balfelől.) mert ez az igazi magyar közvélemény realizálni fogja mindazok munkáját, akik érte, a nemzetért dolgoztak, (Ügy van! Ügy van!) és tartom olyan érettnek a magyar fajtámat, hogy neki olyan jogokat adjak, amelyeket szabadon gyakorolhat, mert az a jog, amelyet nem gyakorolhat szabadon, nem jog. (Általános élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) Aki a magyar néptől fél, az ne legyen politikus. (Ügy van! Ügy van! Taps a baloldalon.) A magyar népet olyan gazdasági és politikai atmoszférába kell átvezetni, amelyben történelmet fog csinálni. (Helyeslés.) Attól az elnyomott érzésekben élő magyar néptől, amelyről olyan lekicsinylőleg szeretünk még a színházakban is nyilatkozni, (Ügy van! Ügy van!) amikor rosszul imitáljuk a magyar parasztot, (Úgy van! Ügy van!) attól^ a magyar néptől, amely ebben a kritikus, nehéz helyzetben, melylben a nemzet ma él, gazdaságilag, megállta a helyét, a lelki egyensúly szempontjából én nem félek. (Élénk helyeslés és taps. — Propper Sándor: A gyakorlatban már meg is lehetne kezdeni!) A tempót méltóztassék rám bízni, t. képviselőtársam. (Zaj. — Elnök csenget) T. Ház! Egy másik kérdésről is szeretnek