Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-272

Az országgyűlés képviselőházának 272. törvény megvalósítása az ország lakossága minden rétegének használt. A közfelfogas ugyanis azt tartotta, hogy az ország mostani teherviselőképessége mellett a magas nyugdíj* terheket nem tudja elviselni. (Friedrich István: Miért mondtak le Hágában nyugdíjigényeinkről szomszédainkkal szemben? — Ellenmondások jobbfelől. — Friedrich István: Egyhangúlag helyeselték! — Elnök csenget.) Nem önként mondtak le, belekényszerítették őket. Elnök: Kérem Friedrich képviselő urat, ne méltóztassék állandóan közbeszólni. (Felkiáltások jobbfelől: Megvolt az ellenértéke! — Friedrich István: Mi volt az az ellenérték?) Simon János: Ez kényszer hatása alatt történt és nem a magyar kormány szabad akaratából. (Friedrich István: Csekély hárommilliárdról van szó! — Elnök csenget.) T. Ház! A miniszterelnök úr fáradhatatlanul dolgozik függetlenségünk megőrzésén és öncélúságunk kifejlesztésén. Ez az ország óriási áldozatok árán lett független és ezt a függetlenséget a magyar nép érdekében továbbra is feltétlenül fenn kell tartani. (Friedrich István: Tyler úr képviseli a mi pénzügyi szuverenitásunkat. — Ellen-mondások jobbfelől. ~ Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő urak, ne zavarják a szónokot. Simon János: T. Ház! A túloldalon igen sokszor hivatkoznak Kossuth elveire. (Rassay Károly: Több joggal, mint önök!) Azt nem mondhatja a képviselő ár. Egész életemben a függetlenség szószólója voltam, amikor szükségét láttáim, amikor a nemzet még nem volt független és amíg volt kivel és miért harcolni, én is ott harcoltam. Ma azonbian arra van szükség, hogy az országot megnagyobbítsuk és függetlenségét minden körülmények között megőrizzük. (Ügy van! "Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! A miniszterelnök úr járja a külföldet gazdasági céljaink érdekében és nem lehet azt miondiaini, hogy hiába járja. Igaz, nem lehet azt mondani, hogy már csodálatosan jól megy minden, de azt lehet mondani, hogy a legutóbbi egy év alatt nagyobb fellendülés tapasztalható <az ország gazdasági életében. Én magam, mint gazda, járom a vásárokat és látom, hogy míg ezelőtt egy, vagy másfél évvel, vagy kettővel egy féléven keresztül sem tudtunk eladni semmi pénzért egyetlen darab állatot, addig ma, ha az állatot felhajtjuk a vásárra, az eladható és minden vásáron értékesíthető, még pedig a másfél évvel ezelőtti árakhoz mérten igen sok százalékkal magasabb áron. (Friedrich István: E

z igaz?) Ez tényleg így igaz. (Friedrich István: De azután ne mondjanak ott mást! — Fábián Béla: Az állatoknak jól megy a dolguk! — Esztergályos János: Ha ezt a; baranyai végrehajtók meghallják! — Zaj. — Elnök csenffet.) Arról is fogok beszélni, t. képviselőtársam. Mélyen t. Ház! A miniszterelnök úr keresi a külföldi összeköttetéseket, így a közelmúltban olaszországi útja is egy fényes és nagy eredménnyel pecsételte meg törekvéseit. (Fábián: Béla: Leszállították a marha vámokat?) Arról is fogok beszélni, t. képviselőtársam. Nálunk azt mondják, a falun, hogy a vásárt majd a napjára. Tessék tehát türelemmel lenni. A miniszterelnök úrnak a róimai hármas találkozás alkalmával lefolytatod tárgyalásai eredménnyel jártak s 12 év óta ez az első fecske ezen a téren. A nemzetek tanácsában az összes tanácskozások mind csődöt mondottak, eredménytelenül végződtek. (Meskó Zoltán: Ilyet ne mondjon!) Ànülése 193A május k-én

} pénteken. 173 nak idején még be sem vonták a magyar kormányt a külföldi tanácskozásokba. (Friedrich István: Tíz évig állandóan! — Fábián Béla: Bankettek voltak Bethlen tiszteletére! — Friedrieh István: Nekünk kell megvédeni Bethlent! — Zaj. — Elnök csenget.) Nem lehet letagadni és elvitatni, hogy a római találkozásnak óriási horderejű eredményei vannak (Nagy zaj. — Elnök csenget.) úgy gazdaságilag, mint politikai szempontból. (Fábián Béla: Nem bánom, Gömbösnek is vannak érdemei, de a Bethlen sem kutya! — Derültség és zaj. — Friedrieh István: Nem hagyjuk Bethlent!) Az ellenzéknek mindig az az álláspontja, hogy 'mindig aat dicséri, aki nincs jelen. (Meskó Zoltán: Az érdemeket védjük!) A legjobban önök szeretnének ott ülni a miniszteri székekben, inkább, mint Bethlent odaültetni. (Meskó Zoltán: Mégis csak ő kezdte az olasz barátságot!) T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy mint kisgazda és mint a kisgazdák képviselője, leginkább a falu problémáival foglalkozzam. Többen felszólaltak már ebben a kérdésben, de én sem hagyhatom szó nélkül, ha már felszólalok, hogy az adóreform sürgős elintézésre vár. A régi kisgazdák álláspontját vallom. (Kassay Károly: Benne van a programmban!) Feltétlenül a progresszív alapon való megoldást követelem. Mély tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat arra, hogy feltétlenül sürgősen intézkedjék ebben az ügyben. A kisemberek a mai nehéz helyzetben rossz termések és elemi csapások következtében elmulasztott fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Ez feltétlenül rendezésre vár. Az adókat az egész vonalon végig le kell szállítani és progresszív alapon kell az újabb adóraformot megvalósítani. (Meskó Zoltán: Talán degresszív alapon!) Arányosítani kell az adót a mai jövedelmekhez, terményárakhoz. T. Ház! Van egy sérelmük a már alig létező, úgynevezett rendes adófizetőknek is, az tudniillik, hogy mindig az jár jól, aki nem fizet. Ez a rendelkezés kezd már úgyszólván az adómorál rovására menni. Azt mondják ott künn, miért fizessek, mikor mindig az jár jól, aki nem fizet. En mély tisztelettel hívnám fel pénzügyi kormányunk figyelmét arra, hogy azokat tessék előnyben részesíteni és a kedvezményeknél elsősorban figyelembe venni, akik rendes adófizetők. Az adógabonát necsak a hátralékosokra terjesszük ki, mint a múltban volt, mert ezt a kérdést az általános igazság alapján kell rendezni és az adógabona kedvezményét az országban mindenkire egyformán kell alkalmazni. Ha már kedvezményt kaphat valaki, akkor feltétlenül jusson is hozzá ahhoz az is, aki adófizetési kötelezettségének rendesen és pontosan kíván eleget tenni. Engedtessék meg nekem, hogy a védett birtokok és birtokosok kérdésével is foglalkozzam. A rendelet jó, mert a mostani viszonyokhoz mérten igen sok könnyítést, segítséget nyújt a gazdáknak terheik rendezése terén. Talán legnagyobb hibája azonban az, hogy kicsit későn jött. A fizetési határidő meghoszszabbítását mind a kormányzópárt, mind az ellenzéki pártok részéről is általánosan kérték és követelték. (Meskó Zoltán: Kormánypárt van, nem kormányzópárt! Ez félreértésekre ad okot!) De igen, kormányzópárt. (Meskó Zoltán: Legyen!) Altalános követelés, hogy a fizetési határidőt legalább szeptember 1-éig kitolják, mert a gazdák most nem tudnak fizetni. De szerintem kívánatos volna nemcsak a fize-