Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

Az országgyűlés képviselőházának 271. főjegyzőnek, Magnin Alfrédnak szakavatott nagyszerű munkája alapján a Községi Jegyzők Országos Egyesülete elkészítette memorandumát, amely ma már ott fekszik a belügyminiszter úr előtt. Én csak arra kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék ezt az egyszerűsítést most már minél előbb életbe léptetni, mert tessék elhinni, hogyha a községháza az éjjelt is nappala tevő jegyzőnek nemcsak erkölcsi és lelki erejét őrli fel, hanem a fizetését is elveszi rendbírságokban, amelyeket reá rónak, akkor sem lesz képes feladatainak eleget tenni. (Jánossy Gábor: A rendbírság különben is középkori intézmény!) Jövök vele! (Jánossy Gábor: Ott van a fegyelmi!) A falu vezetőjétől azt várjuk, hogy a fala rendjét, a falu nyugalmát biztosítsa, őrt álló katonája legyen ott a nemzeti gondolatnak; azt várjuk tőle, hogy égő lélekkel, élő hittel biztassa, vigasztalja azt a falusi népet, vezére legyen neki és a jobb jövőbe vetett hitet öntse bele. Ört áll a falu jegyzője és nincs neki más fegyvere, mint a honszerelme és a falu imádata. Vállán ezzel a fegyverrel áll szemrebbenés nélkül. Lelkiereje még megvan, mert lelkierejét senki nem veheti el tőle, ellenben a lábai már inognak, a verejték már gyöngyözik homlokán és hiába kiált be az őrszobába segítségért, nem hallja meg panaszos szavát senki. Mélyen t. Uraim! A szégyenpír futja el arcomat, amikor itt, az ország első házában kell odakiáltanom, hogy a, községi tisztviselő, a jegyző, a segéd jegyző, a tanító, az írnok, a kisbíró és orvos, hónapok óta nem kap fizetést. A jegyző és a tiszti alkalmazott éhezik. (Ügy van! Ü[gy van!) A községi alkalmazottakra vonatkozólag van egy statisztika a kezemben, amely az eddig ibefutott adatokat tartalmazza. E szerint 350 főjegyző 776 havi, 295 segéd jegyző 662 havi, 354 irodatiszt 723 havi, 220 orvos 634 havi és 129 állatorvos 364 Ihavi, tehát 1353 községi tisztviselő 3119 havi fizetést még nem kapott meg és van közöttük olyan is, aki már 8 hónapja nem kapott fizetést. (Griger Miklós: Éljen a kormány!) Hát nem mozdul meg a lelkiismeretünk, hogy mi mindannyian és ebben az országban a tisztviselők is, elsején zsebreyágjuk fizetésünket és a mi testvéreink kint éheznek, azok a testvéreink, akikre tulajdonképpen állami életünket felépítjük. Elmondok egy példát. Lent voltam kerületem egyik falujában, éppen délre harangoztak. El akartam menni a vendéglőbe, hívtam magammal a jegyzőt, hogy kísérjen át mire azt mondta, hogy ő ezt nem teheti meg, nem azért, mintha sajnálná a pohár sört, mert reméli, hogy azt én megfizetném neki, nincs egy krajcárja sem, de szegyei kimenni az utcára, mert fűnek-fának tartozik, ő már hónapok óta bent ül az irodájában, onnan belép a szobájába, a lakásába és nem mer kimenni az utcára. Ennek az embernek két tanuló fia van otthon, akiket kivett az iskolából, mert nem tudta a táppénzt fizetni. (F. Szabó Géza: Közéleti tisztesség kérdése ez. Nagyon szomorú dolog.) Ebben a kérdésben kétszer, sőt háromszor szólaltam már 'fel, onert közben interpelláció alakjában is szólottam. Deputációban voltunk a pénzügyminiszter úrnál, deputációban voltunk már mindenütt és mindig csak azt^ a sztereotip választ kaptuk, hogy nincs pénz. Bocsánatot kérek, nem lehet azt mondani, ülése 193

If május 3-án, csütörtökön. 133 hogy nincs pénz, mert a községi tisztviselők nem kérnek pénzt, ők nem akarnak megterhelést az államra, csak kölcsön kérik a pénzt, hogy ősszel, amikor az adózás megindul, azt visszafizessék a községek. Egyszerű hitelműveletről van tehát szó, és ezt a hitelműveletet nem hiszem, hogy ne tudná megcsinálni ez az ország kilenc vagy tíz millió pengővel. A tizenkettedik órában kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék a községek nyomorultjain végre már segíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Ház! Talán nem olyan súlyos, de nyomában jár az igazságtalanság szempontjából az a kérdés is, amely a jegyzők földhaszonbérével van kapcsolatban. Az 1926. évi 62.000. számú rendelet rendelkezik arról, hogy a természetbeni javadalmak a fizetésekbe beszámítandók. A földhaszonbér egyenértékét a kataszteri tiszta jövedelem 24%-ában állapították meg akkor, amikor a búzának 28—30 pengő volt Ez a beszámítás igen sok helyen oda vezetett már, hogy a jegyzőnek a földből nemcsak hogy egyáltalán nincs már jövedelme, hanem sok helyen ráfizet. így vagyunk a terménybeli járandóságokkal is, amelyeket illetően 1926-ban azt mondották, hogy ha a termények árában csökkenés állana be öt éven belül — mert öt évig nem lehet változtatni rajta — és legalább 20%-os eltolódás van, akkor az alispánok újból megállapíthatják az egyenértéket. Ez 1926-ban volt, most az 1934-ik évben élünk, az eltolódás nem 20%, amint nagyon jól tudjuk és a kérdés ma sincs rendezve. A Jegyzők Országos Egyesülete előterjesztést tett már a belügyminiszter úrnak és a pénzügyminisztérium már háromszor kért be statisztikát a községek részéről, hogy hogyan áll ez a két ügy, a megvalósulás stádiumáig azonban nem tudott eljutni ez a kérdés. Pedig nem kell hozzá más, mint egy rendelet, csak annyi kell, hogy az alispánra bízzák annak a megállapítását, hogy a mai viszonyok között minő az a szorzószám, az az arányszám, amely itt beszámítandó volna. Tisztelettel kérem a pénzügyminiszter és a belügyminiszter urakat, hogy ebben a kérdésben méltóztassanak mielőbb rendet teremteni. Igen t. Ház! Elérkeztem a közigazgatási élet területének egyik legszégyenletesebb pontjához, a rendbírságoláshoz. (F. Szabó Géza: Hány hatóság rendbírságol ? Huszonöt.) Az 1929. évi XXX. te, ha már ennek a megszégyenítő korbácsnak bent kell maradnia a törvény szakaszai között, helyesen elrendeli a rendbírságolást, ellenben minden egyes tisztviselőnek csak egyetlen hatósága van, amely ő felette rendelkezik és amely rendbírságolást alkalmazhat. Ellenben a jegyzőnek harminc rendelkező hatósága van és hetvenen felül van azoknak a hatóságoknak száma, amelyek őt dolgoztatják. Most méltóztassék elképzelni, hogy a nélkül, hogy egymásról tudnának, ezek öntik a munkát a községházára és mindegyik a magáét jelenti ki legsürgősebbnek, amelyet 24—48 óra alatt el kell a jegyzőnek intéznie. Amenynyiben a jegyző képtelen ennek eleget tenni, rögtön készen vannak az ítélettel, hogy vagy hanyag, vagy renitens, de mindenesetre rendbírságot érdemel. (Ügy van! Ügy van!) Már most e téren valami jogbiztonságot kell teremteni. Meg kell mondanom továbbá, hogy legújabban az adóhivatalok is előléptek a jegyzőnek felső hatóságaivá. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezek valósággal ipart űznek abból, (Egy