Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-257
110 Az országgyűlés képviselőházának ság is meghallgattassák. Nagyon téves ugyanis az a felfogás, amely a költségvetésben csak számokat lát, ... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Br. Inkey Pál: ... mert a számokkal egyenlő fontosságúak azok a magyarázatok, amelyek a számokra vonatkoznak. És mivel a földmívelésügyi tárca par excellence szaktárca, a földmívelésügyi tárcánál szereplő számok szakemberek, szakbizottság hozzászólását nem nélkülözhetik. Ezenkívül ezt az indítványomat azzal is indokolhatom, hogy a plénum nem alkalmas szakkérdések, részletkérdések tárgyalására. Azt tapasztaltam rövid képviselőségem alatt és azt tapasztalhatták azok is, kik a Háznak hosszabb idő óta tagjai, hogy a plénum tárgyalása tulajdonképpen éppen ezeknek a részletkérdéseknek tárgyalása és hosszas előadása által veszít fontosságából. A legfontosabb indok, amelyet indítványom mellett felhozhatok, az, hogy amióta ezek a házszabályok léteznek, még soha sem történt meg, hogy a földmívelésügyi tárca részletes tárgyalásánál az egyes címekhez bozzá lehetett volna szólni. Ezt bizonyíthatják azok a t. képviselőtársaim is, akik már régebbi idő óta képviselők, mint én. (Zaj a jobboldalon.) Nagyon jól tudom, hogy indítványommal szemben hozhatók fel észrevételek. Az első észrevétel, amely felhozható — és ezt már hallottam is az indítványom benyújtását megelőző beszélgetések során — az, hogy a pénzügyi bizottság úgy van* összeállítva, hogy az egyes tárcák különböző szakkérdéseivel foglalkozhassak, tehát úgy van összeállítva, hogy a földmívelésügyi tárca ügyeivel is foglalkozhassak, és ezért nincs szükség arra, hogy a földmívelésügyi bizottság is részt vegyen a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásában. Erre s az észrevételre vonatkozólag tiszteléttel megjegyzem, hogyha ez igaz volna, akkor egyáltalában nem volna szükség a házszabályoknak arra az intézkedésére, hogy földmívelésügyi bizottság is legyen. A másik ellenvetés, amelyet fel szoktak hozni és amelyet fel lehet hozni, az, hogy a házszabályok 50. §-ának második bekezdése értelmében nem bizottsági tagok is résztvehetnek a bizottsági tárgyalásokon. Ugyanennek a paragrafusnak értelmében azonban csak indítványt tehetnek és azt megindokolhatják. Nem kell bővebben magyaráznom, hogy milyen különbség van indítványtétel, indítvány megindokolása és magában a tárgyalásban való részvétel között. De az az indítványtételi jog, amelyet a házszabályoknak ez a paragrafusa biztosít, tulajdonképpen illuzórius is, mert hiszen ugyanezen második bekezdés értelmében a bizottság vita nélkül dönt a felett, hogy az indítványt benyújtó képviselőt egyáltalában meghallgatja-e és mikor hallgatja meg. Erre vonatkozólag — sajnos — szomorú tapasztalatom van. Egy alkalommal ugyanis résztvettem egy bizottsági ülésen, amelyen azt a határozatot hozták, hogy majd a bizottsági ülés végén mint legutolsó szónok terjeszthetem elő és indokolhatom meg indítványomat. Ha pedig az a helyzet, hogy megvan a lehetősége egy olyan határozat hozatalának, hogy egy indítványt tevő képviselő indítványát csak akkor terjeszthesse elő és indokolhassa meg, amikor már az egész anyag le van tárgyalva, akkor ez a házszabályokban biztosított indítványtételi jog teljesen illuzóriussá válik. 257. ülése 19S4, április 6-án, pénteken. Ellenvetésképpen felhozható még az is, hogy abban az esetben, ha indítványomat elfogadják, más tárcák ügyeivel kapcsolatos bizottságok is kívánhatják a maguk számára ezt a tárgyalási jogot. Erre vonatkozólag vagyok bátor megjegyezni egészen őszintén, hogy nem látom semmiféle különös hátrányát annak, ha a szakbizottságok részt vesznek az egyes tárcák tárgyalásában. Egyáltalában nem látom át, hogy miért áll fenn ez az aggodalom, és egyáltalában nem látom át azt, hogy miért nem fogadhatná el a Ház indítványomat, annak hozzáadásával, hogy ez precedensül nem szolgálhat. Van azután egy ellenvetés, amely ezerint indítványom a házszabályokba ütközik. Ennek megdöntése talán a legnehezebb. A házszabályok 130. §-a ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »A minisztérium törvényjavaslatait és más előterjesztéseit a miniszter a Ház myilt ülésében nyújtja be« és ezen előterjesztés vagy törvényjavaslat bizottsághoz utaltatik. Azt, hogy vájjon lehet-e egy törvényjavaslatot, mint amilyen a budget-javaslat, részekre bontani és a részeket különböző bizottság elé vinni, mines bent iá házszabályokban. Ha ennek jogi szempontból nehézségei volnának, azoknak, akik ezen a^ állásponton vannak, kénytelen vagyok felhozni a gyakorlatot, amely a Felsőházban állandóan fennállt és fennáll ma is % A Felsőházban, ahol tudvalevőleg földmívelésügyi bizottság nines és a közgazdasági bizottság végzi azt a teendőt, amelyet nálunk a földmívelésügyi bizottság, a pénzügyi bizottság a közgazdasági bizottsággal együttesen tárgyalja a földmívelésügyi tárca költségvetését. Ha tehát valami alkotmányjogi vagy jogi szempontból helytelen volna az én indítványom 1 , vagy ellenkeznék a parlamentarizmussal, akkor ez a Felsőháznál sem volna lebetséges. Egész elgondolásommal a parlamentarizmus elvét aikarom biztosítani, és éppen ezért nagyon kérem a t. Házat, tegye az én indítványomat megfontolás tárgyává és járuljon ahhoz hozzá. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A miniszterelnök úr kívá;n szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Bálijuk! Halljuk!) Miután Inkey báró képviselőtársunk javaslata ellenkezik a házszabályokkal, kérem a javaslatot elutasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) . Elnök: A Ház a pénzügyminiszter úr által beterjesztett költségvetést kinyomatja* tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a pénzügyi bizottságnak. Ezzel kapcsolatban kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Inkey Pál báró képviselő úrnak <aizit az indítványát, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetése előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságon kívül a földmívelésügyi bizottságnak is kiadassék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják Inkey Pál báró képviselő úr indítványát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az indítványt elutasította. A miniszterelnök úr kíván szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! Van szerencsém az 1929 :XIX. te. 22. §-ának rendelkezéséhez képest a m. kir. kormány 1932. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet, valamint az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést, továbbá törvényjavaslatomat az ország Szent Koronája minkét őrének megválasztásáról beterjeszteni.
