Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

88 Ág országgyűlés képviselőházának 21 tóztassanak ezt az új szöveget elfogadni. (Sán­dor Pál: Ez volt tehát az oka annak, hogy az átkapcsolás történt.) Elnök: Ha nincs kifogás ellene, hogy az előadó úrnak ez a javaslata tárgy altass ék, úgy azt, tárgyalás alá bocsátom. Kíván valaki szólni? (Vázsonyi János szólásra jelentkezik.) Vázsonyi képviselő úr kíván szólni. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Tekintet­tel 'arra, hogy az előadó úr módosítása, ha más kifejezésekkel is, de lényegileg ugyanazt tartal­mazza, mint az én módosításom, módosításomat visszavonom és az előadó úr módosítását fo­gadom el. Elnök:. Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik iá határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által benyújtott móidosító indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a'z előadó úr módosító indítvá­nyát elfogadja.. f Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a 15. § szöve­gét): Az előadó úr kíván szólni. Farkas Elemér előadó: T. Ház! Több rend­beli módosítást vagyok bátor benyújtani ehhez a paragrafushoz- À paragrafus (1) bekezdésé­nek hatodik sorában a »tanárait« kifejezés után »valamint« szó beiktatását vagyok bátor java­solni. A második bekezdés első sorában a »tanárt« kifejezés után ugyancsak a »valamint« szó be­iktatását javaslom. Mindkét módosítással a szöveget óhajtom, szabatosakba tenni. Azonkívül a szakasz (2) bekezdésének 7—9. sorában »az 1934. évi július hó első napjával kezdődő hatállyal« kifejezés törlését vagyok bátor javasolni, mint hogy erre a módosításra! az 1934:1, te. 2. §-nak a) pontjában foglalt ren­delkezésekre való tekintettel szükség van. Tisz­telettel kérem, hogy ezt a három módosításo­mat méltóztassanak elfogadni. Elnök: Ha nincs kifogás ellene, hogy az előadó úrnak ez a javaslata tárgyaltassék, azt tárgyalás alá bocsátom. Kíván-e valaki szólni? (Vázsonyi János szó­lásra jelentkezik.) Vázsonyi képviselő úr kíván szólni. Vázsonyi János: T. Ház! Tisztelettel kérem, hogy ebben a* paragrafusban méltóztassanak különválasztani a tanárokra, a tisztviselőkre és, egyéb személyekre vonatkozó intézkedéseket. A tanárokra vonatkozólag a következő be­kezdés beszúrását indítványozom: »Ha vala­mely tanszék a tanszékek létszámának új megál­lapítása következtében létszámon felülivé válna, az illető tanszék tanára tanszékét to­vábbra is megtartja, de a tanszéket megürese­dés esetén újra betölteni nem lehet.« A tisztviselőkre és egyéb személyekre vonat­kozólag a következő bekezdés beszúrását indít­ványozom: »Amennyiben az átszervezés folytán szükségessé válik, az 1. §-ban felsorolt felső­oktatási intézmények tisztviselőit és személy­zetét más állami intézményhez megfelelő állásra ki lehet nevezni, vagy át lehet helyezni ; Azt a tisztviselőt és a személyzetnek azt a tagját, akit az átszervezés folytán eddigi állásában nem le­het meghagyni és más megfelelő állásba nem lehet elhelyezni, az 1934-ik évi július hó 1. nap­jával kezdődő hatállyal szabályszerű elbánás alá kell vonni.« , Indokolásul csak annyit vagyok bátor elő­terjeszteni, hogy a kihalási rendszer azért he­B. ülésé !9$Jf április 5-én, csütörtökön, lyes, mert a kinevezett egyetemi tanárok tan­székeit ezen az úton lehet a legcélszerűbben csökkenteni és így érvényesül a leghatékonyab­ban az egyetemi autonómia elve is, amit az in­dokolás 2. §-a fejt ki. m A tisztviselők más elbánás alá esnek és itt a javaslat eredeti intézkedései is fenntarthatók. Kérem módosító indítványaim elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek, nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Közlöm a t. Ház­zal, hogy mindenekelőtt az eredeti szövegezést fogom szavazás alá bocsátani és ha azt nem méltóztatnak elfogadni, akkor előbb az előadó úr által benyújtott módosító indítványokat, ké­sőbb pedig a Vázsonyi képviselő úr által be­nyújtott indítványt fogom szavazásra feltenni. Kérdem ezek után, méltóztatnak-e a sza­kaszt eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a szakaszt eredeti szöve­gezésében nem fogadta el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elő­adó úr által benyújtott 1. számú módosító in­dítványt elfogadni, igen, vagy- nem? (Igen!) A Ház az előadó úr 1. számú indítványát élr fogadta. ( Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elő­adó űr által benyújtott 2. számú indítványt el­fogadni, igen, y agy nem?. (Igen!) A Ház az előadó úr 2. számú indítványát elfogadta. Kérdem a t* Házat, méltóztatnak-e az elő­adó úr 3. számú módosító indítványát elfo­gadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a módo­sító indítványt elfogadta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Vázsonyi János képviselő úr indítványát elfogadni, igen, vagy mem? (Nem!) A Ház Vázsonyi képviselő úr indítványát nem fogadta el. Következik a 16. §. . ; V. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sza­kaszt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a 16. §-t): Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! Az Orszá­gos Közgazda Testületnek egy indítványa úgy szól, hogy magam is azt hiszem, hogy en­nél az egynél sikerülni fog a t. miniszter urat rábírni arra, hogy az indítványt elfogadja. Tényleg olyan kérdésről van szó, amely úgy a társadalmi, mint a politikai tisztesség keretébe tartozik. Az indítvány, amelyet mint határozati javaslatot, Vázsonyi János képviselőtársam­mal beterjesztettünk, úgy szól, hogy (olvassa): »Mondja ki a Képviselőház, hogy a jövőben közgazdasági doktori szigorlatra csak okleve­les közgazdák hocsáthatók«. Ennek az indokolása — mondhatom — a leggyönyörűbb indokolás, amelyet magam is többször olvastam el élvezetből. Hangzik a kö­vetkezőképpen (olvassa): »A tudományegye­temi Közgazdaságtudományi Karra vonatko­zóan a 69.829/920. V. K. M. sz. rendelettel kiadott doktori szigorlati rend 2. §-a szerint, anélkül, hogy az egyetemen oklevelet nyertek volna, szabályszerű, — tehát nem tiszteletbeli — dok­tori szigorlatra bocsáthatók olyanok is, akik egyetemi tanulmányokat nem végeztek ugyan, de a közgazdasági gyakorlati életben kiváló érdemeket szereztek. E kivételes rendelkezés jelentősége az volt, hogy 1911., illetve 1919. előtt közgazdasági doktorátust Magyarorszá­gon szerezni nem lehetett és eazel kívántak módot adni arra, hogy. a gyakorlati életben

Next

/
Thumbnails
Contents