Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-255

Àz országgyűlés képviselőházának 255. ez is marad a jövőben is, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ahogyan ezt az 1926. évi szakoktatási ankéten is leszögeztük. Ez az ankét rendkívül magas nívón mozgott. Első ,szónoka Darányi Ignác volt. Ezen az ankéten az összes mezőgazdasági érdekképviseletek és az összes ezekhez tartozó szakemberek megszólaltak és leszögezték azt, hogy a mezőgazdasági szakoktatás nagy reformokra szorul. Ezen reformok között előljárt magának a mezőgazdasági egyetemnek a terve olyképpen, hogy a mezőgazdasági szakosztály, az állatorvosi és erdészeti szakosztály egyesíttessék mezőgazdasági egyetemmé. T. Ház! Nem értek egyet az előttem szólott igen t. képviselő úrral, aki azt mondta, hogy Sopront hozzuk Budapestre. Azt hiszem, taiàn ő sem akarta így kifejezni magát, mert Soproniból az erdészeti és bányászati főiskolát Budapestre hozni nagy hiba volna, nemcsak nemzeti szempontokból, hanem, szakszempontokból is. (Sándor Pál: Ügy van! Nagy hiba volna!) Ezzel kapcsolatban felelősségem teljes tudatában feltárom itt a t. Ház előtt, hogy 1923-ban az amerikai ifjabb Rockefeller János intézettől egy ajánlatot kaptam, amelyben az a javaslat foglaltatott, hogy az egész erdészeti és bányászati főiskolát hozzuk Budapestre, a budai hegyekbe és az állatorvosi főiskolával és a mezőgazdasági szakosztállyal egyesítve, egy mezőgazdasági egyetemet létesítsünk, amely mezőgazdasági egyetem adná a termelés tekintetében a direktívákat, nemcsak a kísérletügyi intézményeknek, hanem még a gazdasági felügyelői karnak is. Ezt a nagyon érdekes és értékes^ ajánlatot visszautasítottuk. Nem tárom fel, miért volt akkor különös szempont az, hogy Sopront igenis meghagyjuk az erdészeti főiskola birtokában, de azt hiszem, hogy azóta is, amióta ez a terv felmerült, mindig mindenben a 'minisztérium arra az álláspontra helyezkedett, hogy az erdészeti főiskolának Sopronban kell maradnia. En a miniszter úrnak csak elismeréssel tartozom, hogy amikor a múlt években egy mozgalom, vagy legalább is törekvés volt arra, hogy Sopronból az erdészeti főiskola elhozassék, a miniszter úr ezt a törekvést a limine elutasította. {Helyeslés a középen,) Azonban ezzel a három ágazattal a mezőgazdasági egyetem feállítása és magas európai színvolnalra való felemelése az a végcél, amelyre Magyarországnak törekednie kell, hogy átvehesse az agrikultura terén a vezetőszerepet. (Ügy van! a középen.) S most, hogy ezt a javaslatot elfogadom, teszem ezt azért, mert látok a javaslatban olyan vonásokat, amelyek szemelőtt tartják a mezőgazdasági oktatás érdekét is. Amikor a kultuszminiszter úr először ismertette ezt a javaslatot, nem láttam még a szöveget és aggodalmamat fejeztem (ki, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak nem lesz elég befolyása a felső oktatásra, és kifejeztem abbeli véleményemet, hogy az önálló gazdasági iskolákra is le van ugyan szögezve a törvényben ez a befolyás, azonban nem érvényesül kellőkép a gyakorlatban. Ebben a törvényjavaslatban azonban az van, hogy a kultuszminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg a tanulmányi rendet, választja ki a tanárokat. En úgy magyarázom ezt, hogy a földmívelésügyi miniszter hozzájárulása nélkül tehát ezeket nem állapíthatja meg és nem nevezheti ki. Másrészről a kultuszminiszter úrban helyes érzéket látok — azt hiszem, ez vérségi ütése 193% március 22-én, csütörtökön. 57 hagyomány benne, — a mezőgazdasági kultúra iránt. Leszögezem ezt azért, mert nekem egy kérésem is van a miniszter úrhoz ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. r Gazdasági akadémiáink világhírű intézmények voltak és a gazdasági akadémiákra mi büszkék lehetünk, (ügy van! Ugy van!) Ezeknek a gazdasági akadémiáknak jövőjét biztosítani kell. Azt hiszem, hogy a miniszter úr megtalálja a módot arra, hogy a gazdasági akadémiáknak továbbra is meglegyen a munkakörük. Ezzel kapcsolatban van egy konkrét kérésem is. A törvényjavaslat 8. §-a azt mondja, (Olvassa): »A jelen törvény életbelépése előtt hatályban volt jogszabályokban megállapított képesítő hatálya lesz a gazdasági akadémiáikon, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi működésének megkezdése után az 1935. évi december hó 31. napjáig megszerzendő okleveleknek is.« Arra kérem a miniszter urat, hogy ezt az 1935-ös esztendőt méltóztassék 1937-re kitolni, hogy azokra is kiterjesztessék ez az intézkedés, akik az idén kezdték meg tanulmányaikat a gazdasági akadémiákon, — hiszen a gazdasági akadémiák tanítási ideje három esztendő — hogy a már beiratkozottaknak ne kelljen megváltoztatni tanulmányi rendjüket. Másrészt arra kérem a miniszter urat, méltóztassék kellő kapcsolatot létesíteni a mezőgazdsági szakoszály, illetőleg a közgazdasági egyetem mezőgazdasági és erdészeti szakosztályai és a gazdasági akadéuüák között. T. Ház! Nem vagyok ellene az egyetemi tangazdaságnak, sőt kezdettől fogva, hivatalos állásomban is, támogattam a közgazdasági tudományegyetemi kart abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági szakosztály kellőképen felszerelt nívós tangazdasághoz jusson. A tangazdaság gyakorlati téren annyira szükséges a gazdasági szakoktatás minden fokozatában, hogy a miniszter urat arra kérem, feltétlenül tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági szakosztály tangazdasággal láttassék el. (Melyelés.) Teljesen egyetértek abban, előttem szólott képíviselőtársaimímal, — nemcsak azért, ímert^a mezőgazdasági kultúra Magyarországnak éltető kultúrája, hanem azért is, mert hiszen az egyetem összetétele is olyan, hogy a gazdasági rész majdnem túlnyomó — hogy amenynyiben a törvényben egy rövidített nevet méltóztatik megállapítani és errenézve valamilyen javaslat tétetnék, feltétlenül méltóztassék a műszaki vagy műszót kihagyni, mert hiszen ebben a tekintetben el kell fogadnia mindenkinek, aki tárgyilagosan gondolkodik, hogy a mezőgazdasági, erdészeti, bányászati és állatorvosi főiskolára nem lehet azt mondani, hogy műszaki egyetem. (Ügp van! Ügy van! balfelöl) Amennyiben tehát egy általános rövidített név lesz megállapítva, — ezt nagyon célszerűnek tartanám magában a törvényjavaslatban megtenni — méltóztassék^ elfogadni a »József nádor egyetem« elnevezést. A gyakorlati életben nem fogják kimondani azt a hoszszú nevet, amely a javaslatban van, mert meg vagyok róla győződve, hogy minden második képviselő úr elhibázná még most is a törvényjavaslatban levő névnek tökéletes kimondását, azt, hogy: »Magyar királyi József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem«. Sokkal rövidebb nevet fognak a gyakorlatban használni. En nagy rab ecsülöm a műegyetemet, minden tiszteletem a műegyetem iránt, de viszont azt hiszem, a technikus urak