Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-255

56 Az országgyűlés képviselőházának 255. Egy hármasbizottságot létesítettünk, amely a kapcsolatot fenntartotta a Weekly Foonds intézménnyel, amelynek célja nemcsak Amerikában, de az egész világon is a mezőgazdasági kultúrát terjeszteni. Időközönként, negyedévenként látogattak meg bennünket s egyízben Hutchison professzor, ennek az intézménynek a kiküldöttje, figyelmemet felhívta a bulgáriai mezőgazdasági rendszerre, ahol az adminisztráció, a szakoktatás és a kisérietügy teljesen egy kézben van. Az amerikai javaslatra formálta meg Bulgária az agráradminisztrációt e én akkor iparkodtam ezt közelebbről megismerni e rájöttem arra, hogy a bulgár rendszer tényleg közelebb viszi a mezőgazdaságot a harcképességhez, mint a mi rendszerünk. Bulgáriában nincsenek gazdasági felügyelők, akiknek tevékenysége két-három járásra, egész vármegyékre terjed ki; nincsenek gazdasági felügyelők, borászati felügyelők, méhészeti felügyelők, háziipari felügyelők, kertészeti és erdészeti felügyelők, azután állategészségügyi felügyelők, hanem van egyetlenegy állami agronum, * akinek képesítése mindezekre kiterjed és ezért kevesebb tisztviselővel tudja megoldani azt, amit mi sok tisztviselővel oldunkmeg, nevezetesen 5—6 községre terjed ki az állami agronum tevékenysége és ennek az 5—6 községnek mezőgazdasági kultúráját állandóan kézben tartja. A bolgár földmívelésügyi kormányzat megállapítja elvben a programot 2—3 esztendőre. E program keretéiben az illető gazdasági felügyelőnek, az agronomnak kell arra az 5—6 községre megállapítania a programot, legyen az legelőj a vitás, tény észállafcbeszerzés, vetőmagkicserélés, vagy bármi más. Ezt a programot az agronom felküldi a földmívelésügyi minisztériumnak jóváhagyás végett. Attól kezdve az agronom felelős azért, hogy azok a munkák végre is hajtassanak. Nem is méltóztatik tudni, hogy Bulgária milyen nagy léptekkel halad előre a mezőgazdaság terén e rendszer alapján. Ezt elmondom a javaslat tárgyalásával kapcsolatosan, mert a magam részéről azért szeretnék ragaszkodni ehhez az egységhez, amelyről az előbb beszéltem, hogy ezáltal mezŐgazdaisági adminisztrációnknak tökéletes átszervezését is keresztül vihessüík. De, t. Ház, költségvetési szempontból is lényeges az, hogy a mezőgazdasági oktatás felsőbb fokon is a földmívelésügyi minisztérum hatáskörében maradjon. A legnagyobb elismeréssel vagyok a kultuszminszter úr iránt és le kell szögeznem, ihogy nagy miniszterünknek, a megboldogult Klebelsb

erg grófnak az a megállapítása, hogy a tudománypolitika a kultuszminisztériumhoz tartozik, teljesen igaz. Lehetőnek tartanám azonban a kultusiziminisztérium kompetenciájának, beleszólásának megállapítását úgy, hogy a tudománypolitika hozzátartozzék, amellett^ hogy anegfordíttassék a hatáskör megállapítása tekintetében az, ami ebben a törvényjavaslatban van. így a földmávelésügyi minisztérium hatásköre terjesztetnék ki nemcsak az állatorvosi és erdészeti főiskolára, ahogy eddig ás van, hanem imég^ a mezőgazdasági szakosztályra is a közgazdasági egyetemen, ^Helyeslés Jobb felől.) Ezzel szemben azonban miind a három szakosztálynál a földmívelésügyi miniszter a közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben járjon el. Legyen szabad rámutatnom néhány külföldi példára, hogy a mezőgazdasági, illetőleg gazdasági szakoktatást felsőbb fokon hogyan rendezték. Belgiumban három gazdasági ülése 193k március 22-én, csütörtökön. főiskola van. Ezek a fölcknívelésügyi minisztérium fennhatósága alatt állnak, szoros kapcsolatban a kisérletüggyel. Franciaországban rendkívül^ minuciózusán rendezik a szakoktatást általában^ sőt az egész oktatásügyet. Méltóztatnak emlékezni annak a francia miniszternek a mondására, aki, amikor külföldről hozzáment valaki tanulmányozni a francia oktatást, elővette óráját és azt mondotta: »Fél tizenegy óra van, ebben a félórában Franciaország összes népiskoláiban az „i" betűt tanítják.«^— Ebben a minuciózus Franciaországban két típusa van a mezőgazdasági felsőoktatásnak: egyetemi és akadémiai típusa. A földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alatt van Párizsban egy intézet, amelyen agronómiai mérnököket képeznek ki, míg az akadémiai főiskolák mezőgazdasági mérnököket nevelnek. T. Ház! Nem akarok rátérni arra, hogy Svájciban hogy rendezték a mezőgazdasági szakoktatást, azt hiszem, a miniszter úr erről bővebben fog »beszélni. Azonban itt van Anglia, amely újabban szintén nagy súlyt helyez a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére. r Tizennégy kerületében öt egyetemi fakultás és négy önálló főiskola van a földmíveié^iigyi minisztérium fennhatósága alatt s a tanszékek mellett vannak a kísérleti intézetek. Bajurorszagban, Münchenben technikai főiskola van hét szakosztállyal. Nagyon hasonlít ez ahhoz a szerkezethez, amelyet ez a törvényjavaslat állapít meg. Az egyik szakosztály az általános szakosztály, a második az építészmérnöki, a harmadik az építészeti, a negyedik a gépészmérnöki, az ötödik a vegytani, a hatodik a mezőgazdasági és a hetedik a közgazdasági szakosztály. Itt is a mezőgazdasági szakosztály és a többi szakosztályok is szoros (kapcsolatban vannak a kísérleti üggyel. A mezőgazdasági tanszemélyzetet a mezőgazdasági minisztérium nevezi ki, illetőleg nevezte ki, míg az egyes államok a Hitler-rezsim előtt megvoltak. Dániában, Koppenhágában százéves mezőgazdasági és állatorvosi főiskola van, a felügyeletet a földmívelésügyi miniszter gyakorolja. Norvégiában a^mezőgazdasági kollégium öt szakosztályból áll: mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, földmérési és tejgazdasági szakosztályból, a hatóságot a földimívelésügyi miniszter gyakorolja. Olaszországban két fő egyetemmel és öt főiskolával rendelkezik a mezőgazdaság. Mind a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alatt. T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben meg kellett ezeket állapítanom, nem a mának és nem a holnapnak szempontjából, hanem azért, mivel a kultuszminiszter úrban rendkívül komoly érzéket fedeztem fel a kultúra iránt. Ilyen komoly érzéket látok a t. kultuszminiszter úrban az egész kultúra, tehát a közgazdasági kultúra iránt is és meg vagyok róla győződve, — ezt nagy megnyugvással hallottam tőle — hogy amennyiben ezzel a megoldással kapcsolatban ő maga jön rá arra, hogy átszervezés lesz szükséges, nem fog habozni s ha egy vagy két esztendő múlva szükségét látja az átszervezésnek, azt meg is fogja valósítani. Azt láttam, hogy a kultuszminiszter úrban nem merev tárcaszempontok élnek és ez megnyugtat engem a tekintetben, hogy az az érvelés, amelyet én itt felsorakoztattam, nem volt hiábavaló. T. Ház! Hangsúlyozom, hogy^ a mezőgazdasági érdekeltségnek első követelése az önálló mezőgazdasági egyetem létesítése s azt hiszemj