Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-255
Az országgyűlés képviselőházának 255. volt nemcsak az első, hanem a legtökéletesebb is. Felhívom a t. Ház figyelmét arra, amit biztosan tudnak is a törvényhozó urak, hogy ezeknek a szerzeteseknek munkája után, később, a XVIII. század második felében a szarvasi pap, Teschedik Sámuel volt az, aki Európa első gazdasági szakiskoláját felállította. Teschidek Sámuel volt az, aki, amikor a szarvasi iskolát létesítette, meghívást kapott Festetich György gróftól és aki Festetich György grófnak is (kedvet csinált a Georgikon felállítására. Ugyanez a szarvasi pap volt az, aki még az orosz cártól is meghívást kapott, hogy Szentpéterváron létesítsen ugyanolyan szakiskolát, mint amilyen Keszthelyen a Georgikon. A fejlődés, amit láttunk a Georgik ónnál Keszthelyen, amit láttunk a királyi hercegi család által felállított óvári gazdatisztképző iskolánál, amit láttunk a világhírűvé vált állatorvosi főiskolánál, végigvonul egész mezőgazdasági szakoktatásunk fejlődésén. Nekünk a mezőgazdasági szakoktatás fejlődését nem kell szegy élnünk, sőt európaszerte, világszerte elsők vagyunk ezen a téren, úgyhogy amikor az elmúlt esztendőkben az ifjabb Rockefeller Foundnak néhány mezőgazdasági képzésre induló fiatalembert ajánlottam, hogy menjenek ki Amerikába tanulmányozni a szakoktatást, az intézet vezetősége azt mondotta: hiszen az amerikaiaknak kellene eljönniök Magyarországba, hogy megismerjék a mezőgazdasági kísérletügyet, a mezőgazdasági szakoktatást. (Sándor Pál: Ügy is van!) (Az elnöki széket Bessenyei Zénó foglalja el.) Egy Kosutány egy Cserháti, egy Linhardt, egy Újhelyi és a többiek, egy Hutyra, aki hála Istennek, még most is él, akik kimagaslanak a mezőgazdasági felső szakoktatás terén, azt hiszem, döntő bizonyítékok arra, hogy amíg a földmívelésügyi minisztérium fenhatósága alatt volt a mezőgazdasági felsőoktatás, addig az kellő mederben fejlődött. Méltóztassanak megengedni, hogy leszegezzem, hogy nem tárcakérdést, nem tárcapresztizst nézek ebben, hanem magának az ügynek érdemét. Nem is akarok részletesebben utalni Darányi Ignác, legnagyobb földmívelésügyi miniszterünk álláspontjára, aki az 1926. évi szakoktatási ankéten, amelynek magam voltam az előadója, éppen az akkori földmívelésügyi miniszter úr iránt azért fejezte ki elismerését, mert ragaszkodott a gazdasági oktatásban a földmívelésügyi minisztérium kompetenciájához. Hogy tárgyi szempontból az ügy érdekében miért helyezek súlyt arra, hogy a földmívelésügyi kormányzat hatáskörébe tartozzék a szakoktatás, azt a következőkben vagyok bátor kifejteni. A mezőgazdasági kultúra terén három munkakörnek van fontos szerepe: 1. a mezőgazdasági ismertek felkutatásának, 2. a mezőgazsági ismeretek terjesztésének és 3. a mezőgazdasági ismeretek alkalmazásának. A mezőgazdasági ismeretek kutatását végzi a mezőgazdasági kísérletügy, az ismeretek terjesztését végzi a mezőgazdasági szakoktatás, az ismeretek alkalmazását végzi a gazdasági felügyelői szervezet, vagy mondjuk, az agronom, illetőleg földmívelésügyi adminisztráció. A mezőgazdasági kísérletügy minden egyes intézménye a földmívelésügyi minisztérium ülése IdBh március 22-én, csütörtökön. 55 hatásköre alatt van és úgy tudom, hogy hatásköre alatt marad is. r A mezőgazdasági kísérletügy egyes intézményeinek a kultuszminisztérium hatáskörébe való átvitelét kiváló volt kultuszminiszterünk, megboldogult Klebelsfeerg Kunó gróf iparkodott végrehajtani, azonban Őt is sikerült meggyőzni arról, hogy helyesebb, ha együttmarad a két ágazat. (Petro Kálmán: Elég kár!) A közgazdasági ismeretek terjesztése és a mezőgazdasági ismeretek kutatása között magam mindig iparkodtam a legszorosabb kapcsolatot létrehozni. Meglehetősen sok nehézségre találtam, ami jobbára személyi okokból eredt. (Petro Kálmán: Mindig! A mezőgazdasági kisérletügy és a felső mezőgazdasági oktatás szoros kapcsolata azonban elengedhetetlen. A legtöbb országban — majd rá fogok mutatni — ez meg is van, sőt a legtöbb országban egyenesen úgy van felépítve a mezőgazdasági felsőoktatás, hogy az egyes tanszékek mellett vannak a különböző intézetek, amelyek a kísérletügyi kutatást végzik. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésével azután szoros kapcsolatban kell lennie a mezőgazdasági ismeretek alkalmazásának. Amerikáiban, ahol a modern gazdasági kultúrát reánk nézve, sajnos, nagy sikerrel terjesztik, egyenesen háromféle személyzete van a különböző mezőgazdasági egyetemnek, illetőleg az egyetemek mezőgazdasági fakultásának s ezek a mezőgazdasági fakultások valóságos gócpontjai a mezőgazdasági életnek az illető államban vagy vidéken. Ez a háromféle személyzet áll a kisérletügyi személyzetből, az oktató személyzetből és a gazdasági felügyelőket irányító személyzetből, akik meglátogatják az egyes járási, községi vagy vidéki gazdasági felügyelőket, s útbaigazításokat adnak nekik a teendőkre. T. Ház! Ennek a három feladatnak a legszorosabb egységben kell lennie és egy kézben kell lennie, egy felügyelet alatt, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdasagunk a most mutatkozó borzasztó versenyt tényleg ki tudja állani. Irányított gazdálkodásról beszélnek. Megvallom, még nem sikerült megismernem, mi ennek a programúinak tökéletes tartalma, nem is bocsátkozhatom a kritikájába. Amennyiben azonban irányított gazdálkodásról beszélünk, akkor méginkább szükséges» hogy ez a három feladatkör egy teljes egységben maradjon, mert hiszen ez olyan, mint egy hadjárat, amelyben mindenkinek együtt kell lennie s egy kommandó alatt kell dolgoznia. (Ügy vom! a jobboldalon.) T. Ház! Mussolini megindította a battaglia del grano-t, megindította a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló hatalmas akciót. Mussolini egyik vezérkari főnöke a mezőgazdasági kultúrában: Leonardo, a következőképen fejezi ki a feladatot, amely a mezőgazdasági kultúrára irányuló harcnak az alapgondolata (olvasüá): »Akik tudományos képzettség nélkül a gyakorlat szerelmesei, azok olyanok, mJnt^ a kormányos, aki hajójában kormány és iránytű nélkül vezényel, soha sincs meg a biztonság érzése, hogy hova megy. A tudomány a kapitány, a gyakorlat pedig a katonaság a közgazdasági életben.« T. Ház! Majdí rátérek arra, hogy ennek alapján Mussolini hogyan építette fel a maga szakiskolai, kisérletügyi és adminisztrációs építményét. Az 1923 / 24. és 1925-ös években nekem sikerült az észak-amerikai ifjabb Kockefeller által alapított International Educational Boarddal a legszorosabb érintkezésbe lépni. 8*
