Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-255

Az országgyűlés képviselőházának 255. volt nemcsak az első, hanem a legtökéletesebb is. Felhívom a t. Ház figyelmét arra, amit biztosan tudnak is a törvényhozó urak, hogy ezeknek a szerzeteseknek munkája után, ké­sőbb, a XVIII. század második felében a szarvasi pap, Teschedik Sámuel volt az, aki Európa első gazdasági szakiskoláját felállí­totta. Teschidek Sámuel volt az, aki, amikor a szarvasi iskolát létesítette, meghívást kapott Festetich György gróftól és aki Festetich György grófnak is (kedvet csinált a Georgikon felállítására. Ugyanez a szarvasi pap volt az, aki még az orosz cártól is meghívást kapott, hogy Szentpéterváron létesítsen ugyanolyan szakiskolát, mint amilyen Keszthelyen a Georgikon. A fejlődés, amit láttunk a Georgik ónnál Keszthelyen, amit láttunk a királyi hercegi család által felállított óvári gazdatisztképző iskolánál, amit láttunk a világhírűvé vált állat­orvosi főiskolánál, végigvonul egész mezőgaz­dasági szakoktatásunk fejlődésén. Nekünk a mezőgazdasági szakoktatás fejlődését nem kell szegy élnünk, sőt európaszerte, világszerte elsők vagyunk ezen a téren, úgyhogy amikor az elmúlt esztendőkben az ifjabb Rockefeller Foundnak néhány mezőgazdasági képzésre in­duló fiatalembert ajánlottam, hogy menjenek ki Amerikába tanulmányozni a szakoktatást, az intézet vezetősége azt mondotta: hiszen az amerikaiaknak kellene eljönniök Magyaror­szágba, hogy megismerjék a mezőgazdasági kísérletügyet, a mezőgazdasági szakoktatást. (Sándor Pál: Ügy is van!) (Az elnöki széket Bessenyei Zénó foglalja el.) Egy Kosutány egy Cserháti, egy Linhardt, egy Újhelyi és a többiek, egy Hutyra, aki hála Istennek, még most is él, akik kimagaslanak a mezőgazdasági felső szakoktatás terén, azt hiszem, döntő bizonyítékok arra, hogy amíg a földmívelésügyi minisztérium fenhatósága alatt volt a mezőgazdasági felsőoktatás, addig az kellő mederben fejlődött. Méltóztassanak megengedni, hogy leszegezzem, hogy nem tárca­kérdést, nem tárcapresztizst nézek ebben, hanem magának az ügynek érdemét. Nem is akarok részletesebben utalni Darányi Ignác, legna­gyobb földmívelésügyi miniszterünk álláspont­jára, aki az 1926. évi szakoktatási ankéten, amely­nek magam voltam az előadója, éppen az akkori földmívelésügyi miniszter úr iránt azért fejezte ki elismerését, mert ragaszkodott a gazdasági oktatásban a földmívelésügyi minisztérium kompetenciájához. Hogy tárgyi szempontból az ügy érdekében miért helyezek súlyt arra, hogy a földmívelés­ügyi kormányzat hatáskörébe tartozzék a szak­oktatás, azt a következőkben vagyok bátor ki­fejteni. A mezőgazdasági kultúra terén három mun­kakörnek van fontos szerepe: 1. a mezőgazda­sági ismertek felkutatásának, 2. a mezőgaz­sági ismeretek terjesztésének és 3. a mezőgaz­dasági ismeretek alkalmazásának. A mezőgaz­dasági ismeretek kutatását végzi a mezőgazda­sági kísérletügy, az ismeretek terjesztését végzi a mezőgazdasági szakoktatás, az ismere­tek alkalmazását végzi a gazdasági felügyelői szervezet, vagy mondjuk, az agronom, illetőleg földmívelésügyi adminisztráció. A mezőgazdasági kísérletügy minden egyes intézménye a földmívelésügyi minisztérium ülése IdBh március 22-én, csütörtökön. 55 hatásköre alatt van és úgy tudom, hogy hatás­köre alatt marad is. r A mezőgazdasági kísérletügy egyes intéz­ményeinek a kultuszminisztérium hatáskörébe való átvitelét kiváló volt kultuszminiszterünk, megboldogult Klebelsfeerg Kunó gróf iparko­dott végrehajtani, azonban Őt is sikerült meg­győzni arról, hogy helyesebb, ha együttmarad a két ágazat. (Petro Kálmán: Elég kár!) A közgazdasági ismeretek terjesztése és a mezőgazdasági ismeretek kutatása között ma­gam mindig iparkodtam a legszorosabb kapcso­latot létrehozni. Meglehetősen sok nehézségre találtam, ami jobbára személyi okokból eredt. (Petro Kálmán: Mindig! A mezőgazdasági ki­sérletügy és a felső mezőgazdasági oktatás szo­ros kapcsolata azonban elengedhetetlen. A leg­több országban — majd rá fogok mutatni — ez meg is van, sőt a legtöbb országban egyenesen úgy van felépítve a mezőgazdasági felsőokta­tás, hogy az egyes tanszékek mellett vannak a különböző intézetek, amelyek a kísérletügyi ku­tatást végzik. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésével azután szoros kapcsolatban kell lennie a mező­gazdasági ismeretek alkalmazásának. Ameriká­iban, ahol a modern gazdasági kultúrát reánk nézve, sajnos, nagy sikerrel terjesztik, egyene­sen háromféle személyzete van a különböző me­zőgazdasági egyetemnek, illetőleg az egyetemek mezőgazdasági fakultásának s ezek a mezőgaz­dasági fakultások valóságos gócpontjai a me­zőgazdasági életnek az illető államban vagy vi­déken. Ez a háromféle személyzet áll a kisérlet­ügyi személyzetből, az oktató személyzetből és a gazdasági felügyelőket irányító személyzet­ből, akik meglátogatják az egyes járási, köz­ségi vagy vidéki gazdasági felügyelőket, s út­baigazításokat adnak nekik a teendőkre. T. Ház! Ennek a három feladatnak a leg­szorosabb egységben kell lennie és egy kézben kell lennie, egy felügyelet alatt, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdasagunk a most mutatkozó bor­zasztó versenyt tényleg ki tudja állani. Irányí­tott gazdálkodásról beszélnek. Megvallom, még nem sikerült megismernem, mi ennek a pro­gramúinak tökéletes tartalma, nem is bocsát­kozhatom a kritikájába. Amennyiben azonban irányított gazdálkodásról beszélünk, akkor méginkább szükséges» hogy ez a három feladat­kör egy teljes egységben maradjon, mert hiszen ez olyan, mint egy hadjárat, amelyben minden­kinek együtt kell lennie s egy kommandó alatt kell dolgoznia. (Ügy vom! a jobboldalon.) T. Ház! Mussolini megindította a battaglia del grano-t, megindította a mezőgazdaság fej­lesztésére irányuló hatalmas akciót. Mussolini egyik vezérkari főnöke a mezőgazdasági kul­túrában: Leonardo, a következőképen fejezi ki a feladatot, amely a mezőgazdasági kultúrára irányuló harcnak az alapgondolata (olvasüá): »Akik tudományos képzettség nélkül a gyakor­lat szerelmesei, azok olyanok, mJnt^ a kormá­nyos, aki hajójában kormány és iránytű nél­kül vezényel, soha sincs meg a biztonság ér­zése, hogy hova megy. A tudomány a kapitány, a gyakorlat pedig a katonaság a közgazdasági életben.« T. Ház! Majdí rátérek arra, hogy ennek alapján Mussolini hogyan építette fel a maga szakiskolai, kisérletügyi és adminisztrációs építményét. Az 1923 / 24. és 1925-ös években ne­kem sikerült az észak-amerikai ifjabb Kocke­feller által alapított International Educational Boarddal a legszorosabb érintkezésbe lépni. 8*

Next

/
Thumbnails
Contents