Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-268
494 Az országgyűlés képviselőházának , csak egy feladat lehet, nevezetesen az, hogy olyan barátokat tudjon magának szerezni, akik ezekben a vitális, nagy kérdésekben a magyar igazságokat felismerik, hajlandók azokat a saját érdekükkel egybevetni és a magyar igazságok, a magyar jogok érvényesítése szempontjából a maguk erőit rendelkezésünkre bocsátani. Egy kis állam, de különösen egy háború vesztes, elnyomott kis állam nem remélheti, hogy problé«inái önmaguktól oldódjanak meg. Annak magának is közre kell hatnia, hogy a maga baráti körének kiszélesítése útján nemzetközileg olyan érdekkapcsolatokat teremtsen, amely nemzetközi kapcsolatok révén a maga jogainak, a maga igazságának érvényre jutása minden vonalon teljesül. A magyar kormány arra törekedett, hogy olyan hadállásokat építsen ki a magyar igazságok és jogok szempontjából, amelyek egyik oldalról azt a biztonságot, azt a fedezéket nyújtják a magyar ügyek számára, hogy a magyar nemzet érezheti, hogy nem áll idegenül a nemzetek társaságában, a másik oldalról pedig lehetővé teszik, hogy olyan erőket gyűjtsön össze nemzetközi kapcsolatok révén, amely erők hajlamosak arra, hogy a magyar nemzet igazságai mellé állva, lándzsát törjenek érdekében minden egyes alkalommal, amikor ellenfeleink részéről elszigetelési törekvések vagy pedig a magyar nemzet vitális érdekeivel szemben álló diplomáciai lépések történnek. A magyar kormány helyesen ismerte fel, hogy a szabad kéz politikáját kell folytatni, mert azok a baráti kapcsolatok, amelyek a magyar nemzet rendelkezésére állanak, csak akkor válnak erőteljesekké és tökéletesekké, ha a magyar ügy iránt a legkisebb rokonszenvet is érző nemzet sem érzi azt, hogy el van vágva az útja attól, hogy szorosabb, barátilag rokonszenvesebb kapcsolatba jöhessen a magyar nemzet érdekeivel. T. Képviselőház! Egészen világos, hogy barátaink csak olyanok lehetnek, akik politikailag felismerik a magyar nemzet igazságait és egészen világos, hogy nekünk a gazdasági kapcsolatokat is elsősorban azok felé az államok felé kell keresnünk és kapcsolatainkat azokkal az államokkal kell megteremtenünk, amelyek politikai értelemben véve is rokonszenvet mutatnák a magyar nemzet ügye iránt. Nekünk békés céljaink vannak, mi nem törekszünk arra, hogy háborús veszedelmet idézzünk fel, mi békés eszközökkel arra törekszünk, hogy a magyar nemzet jogos és igazságos törekvései a nemzetközi életben érvényesüljenek. Ezek a békés törekvések azonban nem terjedhetnek odáig, hogy egy szemernyit is engedjünk a magyar nemzet történelmileg lefektetett jogaiból. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Nem véletlen jelenség, hogy a tőlünk távol fekvő és geográfiailag is messzebb lévő államok ma már jobban felismerik a magyar igazságot. A történelemben nincsenek véletlenek. Ott a véletleneket mindig dinamikus hatóerőknek kell helyettesiteniök, mert ha ezek a dinamikus erők, amelyeket a nemzetközi életben hatalmi erőknek nevezihetünk, nem érvényesülnek valamely nemzetközileg felismert igazság mellett, akkor ez az igazság sohasem fog érvényre jutni. A magyar kormány cselekedetei nem feltevésekre, hanem valóságos eredményekre hivatkozhatnak ezen a téren, hiszen látjuk, hogy mindinkább szaporodnak barátaink, hogy a nemzetközi életben a nagyhatalmak és a velünk -nem ellentétes érdekű kisebb államok is mindinkább arra a felismerésre jutnak, hogy a magyar nemzet igazságai jogokon S. ülése 19 3 U április 27-én, pénteken. alapulnak és hogy az igazságtalanságoknak jóvátétel nélkül nem lehet az európai békét biztosítani és nem lehet tűzmentessé tenni KözépEurópa életét. Az eredmények azonban nemcsak ebben mutatkoznak» az eredmények mutatkoznak abban is, hogy ellenfeleink hogyan viselkednek. Ha azt nézzük, hogy milyen ideges kapkodás van köztük, hogy a történelmet és etnográfiát meghamisították, hogy valótlan rágalmak gyártására pazarolják erőiket, akkor azt látjuk, hogy megfélemlítették őket a magyar eredmények s ezek váltották ki belőlük azt az ellenhatást, amely szintén a magyar kormány üdvös működésének eredménye. T. Képviselőház! A magyar társadalomnak is megvan a kötelessége ebben a tekintetben. A magyar társadalomnak fel kell sorakoznia a kormány^ háta mögé és el kell tüntetnie a kormány működése körül minden zavaró momentumot, amely ebben a kérdésben a kormányt a legkevésbbé is alterálhatná. Nincsenek e tekintetben rossz tapasztalataink, mert elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom mint egy ember áll ennek a célkitűzésnek a háta mögött s elmondhatjuk, hogy sem osztály, sem felekezet nincs ebben az országban, amely a magyar revízió ügyének, a magyar jogok igazságos érvényesülésének háta mögött felsorakozva ne lenne, Pártok sincsenek, amelyek ebben a kérdésben nem értenének egyet. Elég utalnom gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor külföldi működésére, akik ellentétes politikai útvonalon, de egyformán érezvén a magyar nemzet igazságait, méltóan reprezentálták ezt a nagy célkitűzést a külföldi államok aeropagjában. De ha azt mondom, hogy a zavaró momentumokat el kell távolítani, akkor én ilyen zavaró momentumnak tekintem a Habsburgrestauráció időszerűtlen felvetését. Ilyen zavaró momentumnak találom azért, mert ez az egyik oldalon félénk aggodalmat kelt olyan polcokon, amelyeknek megnyerése^ feltétlenül szükséges a magyar igazság számára, a másik oldalon pedig idebent, az ország területén belül felidézhet ez az akció olyan mozgalmakat, amely mozgalmak ellenérzéssel viseltetnek a Habsburg-restauráció gondolata iránt s oda sodródhatnak, hogy olyan végleges államforma megalakítására sürgessék a magyar közvéleményt, amely végleges államformának a magyar alkotmányban gyökere nincs és amelynek megvalósítása mitőlünk is teljesen távol áll. T. Képviselőház! Gömbös Gyula rádiószózatának hanghullámai nem gyengültek el az óta a másfélesztendő óta, mióta ez a kormány az ország élén áll. Ezek a hanghullámok nem azért nem gyöngültek el, mintha a társadalom folytonosan egy olyan entuziazmusban lenne ebben az országban a gazdasági helyzet folytán, amely miatt túlságos lelkesedésre volna joga; ezek a hanghullámok azért nem gyöngültek el, mert az egész magyar társadalom érzi, hogy ez egy villamos serkentés volt a társadalomra nézve, hogy ez szikra volt, amely a letargiában levő magyar nemzetet új életre keltette. Jó feleleveníteni a multat, mert az emberek feledékenyek. Idézzük vissza azokat az időket, amikor a széthúzás, bizalmatlanság és az egymással való civakodás mindenféle jelenségeivel találkoztunk a magyar társadalom életében, amikor senki sem volt jó, amikor semmi terv nem volt jó és azután idézzük vissza azokat az időket, amikor Gömbös Gyula felrázta a magyar közvéleményt és felismerte azt a történelmi pillanatot, hogy most van az