Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-268

Az országgyűlés képviselőházának 26S. antiszociálisnak, és igazságtalannak tartom. (Ügy van! Ügy van!) Mély tisztelettel kérem tehát a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt az érvényben levő rendeletet kiegészíteni olyanképpen, hogy azok a közalkalmazottak, katonák és nyugdíjasok, akik — tegyük fel — 8000 pengőnél nagyobb évi jövedelemmel nem rendelkeznek, részesülhesenek a 14.000. számú rendeletben foglalt gazda-kamatkedvezményben, ha öröklött vagy juttatott földdel rendelkeznek, tekintet nélkül földjük és adósságuk nagyságára. (Helyeslés.) Tisztelettel kérném a pénzügyminiszter úr engedékenyebb, belátóhb intézkedését az illetéktartozások behajtása terén is. (Helyeslés.) Itt teljesen aláírom azt, amit Eckhard t. képviselőtársam mondott az illetékekről, hogy éppen most telik le öt esztendeje azoknak a vételeknek, amelyek a, legmagasabb földárak idején köttettek, tehát ezekkel az illetéktartozásokkal szemben a mai elesett viszonyok között, a mai alacsony föld- és terményárak mellett eljárni és szigorúságot vinni hele az intézkedésekbe, valóban felelősségteljes. Azon a nézeten vagyok, amit különben az igazságügyminiszter úr még minisztersége előtt ezekből a padokból mondott el, hogy az illetéktartozások rendezésével kapcsolatban folyamatos birtokpolitikát kell csinálni és meg kell engedni, hogy az illetéktartozásokat földben róhassak le. Hasonlóan sürgős intézkedések kellenek a kötvénypiacon is. Méltóztatnak tudni, hogy a kötvény árfolyamzuhanása következtében bankjaink ezeket a kötvényeket összevásárolták, ellenben az adós gazda pénzhez jutni nem tudván, kötvényeket nem vásárolhatott. Szükségesnek tartanám, hogy ezek a felvásárolt kötvények lajstromoztassanak, és az előállott nyereséget <a bank és a gazdái igazságosan ossza meg egymás között. A miniszterelnök úr a pénzügyi bizottságban nagyszabású beszédben ismertette a kormány követendő politikáját. Ez a beszéd felölelte a gazdasági és politikai kérdéseket egyaránt. Csaknem az egész ország közvéleménye helyesléssel fogadta a miniszterelnök úr beszédét. En főleg azt a passzusát emelem ki ennek a beszédnek, amely az egészséges gazdasági egyedek számának szaporításáról szólott. Ebben az országban úgy számuknál, mint egyéb jelentőségüknél fogva is a magyar gazdák a legszámottevőbb gazdasági egyedek. A miniszterelnök úrnak ebből a nyilatkozatából nyilvánvaló tehát, hogy a kormány politikájának alapvető gondolata a magyar mezőgazdaság megsegítése. Csak az elismerés .hangján lehet megemlékezni azokról az intézkedésekről, amelyeket már eddig is megtett a kormány a mezőgazdaság megsegítése irányában és amelyekről Marton Béla t. képviselőtársam ugyanezekből a padsorokból részletesebben beszélt. En azonban külön is ki akarnám emelni a kormányelnök úrnak és a kormány tagjainak azt a tevékenységét, amelyet a magyar mezőgazdasági termények elhelyezése és azok árának javítása terén kifejtettek. A külföldi tárgyalások közül jelentőségében a római tárgyalás áll a legmagasabb fokon, (Gyömörey Sándor: Még meg^ kell várni a végét!) mert hiszen a TÓmai tárgyalások során sikerült a kormányelnök úrnak az úgynevezett önellátás páncélfalán rést ütni, s ezeknek a tárgyalásoknak eredménye- és következményeképKJSPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. ülése 1934 április 27-én, pénteken. 485 pen remélhető, hogy más államok is fogják követni ezt a követendő példát. A magam részéről szükségesnek tartom, hogy exportunkat továbbra is minden körülmenyek között emeljük, azonban meggondolandónak tartom azt, hogy azoknál a mezőgazdasági termelvényeknél, amelyeket külföldön csak jóval értéken alul helyezhetünk el, érdemes-e az exportot forszírozni? Különösen kérdés tárgyává teszem a vaj és cukor forszírozott exportját, s kérdés, nem kellene-e pénzügyileg megvizsgálni, vájjon nem volna-e érdemesebb vaj- és cukorexportunkat legalább egy részében belső fogyasztásra, elsősorban az iskolákban a szegény gyermekek táplálására használni fel, másodsorban pedig népélelmezési célokra olcsó áron forgalombahozni. (Helyeslés.) Bizonyos az, (hogy a (mezőgazdasági termeivények árának a mai viszonyokhoz mért emelése nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az ország egész közgazdaságának és az államház; tartásnak is érdeke, azonban akkor, midőn ÍIZ egészséges gazdasági egyedek szaporításáról van szó, nem szabad semmiféleképpen sem elfeledkeznünk a kibírhatatlanul magas Ipari árakról sem. (Ügy van! Ügy van!) A magyar gazda boldogulásának egyik legfőbb akadálya az, hogy nálunk a mezőgazdasági és ipari árak teljesen eltávolodtak egymástól. Tyler is megállapítja legutóbbi jelentésében, hogy Magyarországon az agrárolló példátlanul szétnyílt, s a miniszterelnök úrnak ezért igen nagy erőt kell kifejtenie, hogy ennek az ollónak a két ágát minél összébb szorítsa. (Müller Antal: Ebben szívesen segítünk neki!) T. Ház! A miniszterelnök úr a pénzügyi bizottságban elmondott beszédében az iparral kapcsolatban azt a megállapítást tette, hogy az ipar eleven, ötletes és akcióképes. En, t. Ház, teljes mértékben belátom és elismerem, hogy ez úgyis van, amint a miniszterelnök úr mondotta, sőt hozzáteszem azt, hogy az ipar ötletességét éppen mi, magyar mezőgazdák érezzük legjobban azokban az ügyeskedésekben, amelyekkel áraikat a lehető legmagasabbra tornásszák fel, s azokban a tárgyalásokban, amelyekben a magas ipari árak védelmét tudják a maguk javára biztosítani. Csak egyetlenegy példát akarok felemlíteni. A földmívelésügyi miniszter úr az elmúlt hetekben 50 fillérrel felemelte mázsánként a rostkender árát, amiért a gazdatársadalom köszönettel tartozik, mert gazdasági, termelői érdekeket szolgált a miniszter úr akkor, amikor erélyes intézkedéssel mázsánkint 50 fillérrel felemelte a gyárak által fizetendő beváltási árat, ugyanakkor azonban a kenderfeldolgozó üzemek, mégsem várván az új termést, felemelték a kenderből készült háromszálú zsineg árát mázsánkint 117 pengővel, 305 pengőről 422 pengőre. Azt hiszem, hogy ehhez az elevenségen és fürgeségen kívül még valami egyéb is szükséges. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) T. Ház! A miniszterelnök úr hivatkozott beszédében az erősebb tempójú reformpolitikáról is szólott. En úgy értelmezem a miniszterelnök úrnak ezt a beszédét, hogy ezen a téren erélyes intézkedéseket fog hozni és nem fogj?, megengedni azt, hogy az ország túlnyomó nagy többségét tevő mezőgazdasági réteget egy ötletes, de törpe minoritás továbbra is kizsákmányolhassa. Midőn a mezőgazdaság kérdéseiről beszélek, 70