Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

Az országgyűlés képviselőházának 25 -4. látom, ne vegye a miniszter úr rossznéven, ha továbbra is kellemetlen ember leszek és ismét ide fogom hozni ezt a kérdést mindaddig, amíg kedvező döntés nincs. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul yenni,, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Festetich Sándor gróf képviselő úr interpellációja következnék. A képviselő úr nyilatkozatot óhajt tenni. Gr. Festetich Sándor: T. Ház! Interpellációt jegyeztem be arra vonatkozóan, hogy egyes hatósági személyek az utóbbi időben a magyar nemzeti szocialista párt tagjaival szemben törvénytelen és alkotmánytalan eljárásokat követtek el. Minthogy azonban alkalmam volt tegnap este a belügyminiszter úrral hosszasan .tárgyalni ezekről az eseményekről és úgy látom, hogy garanciák vannak arra, hogy ezek a jövőben nem fognak megismétlődni, interpellációmat visszavonom. Elnök: A Ház ezt tudomásul veszi. Sorrend szerint következik Sándor István képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök és a m. kir. földmívelésügyi miniszter urakhoz a fűszerpaprika termelésének szabályozásáról kiadott 1890/1934. M. E., 1900/1934. M. E. és 52.000/1934. F. M. számú rendeletekről. 1. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVL. 1932:VII. és 1933:X. t.-c.-ben adott felhatalmazásokat <mi címen értelmezi úgy a kormány, hogy annak alapján a földtulajdonosok és bérlők túlnyomó nagy részének megtilthatja bármely hasznos növény termelését?' 2. Megszabott előfeltételeik mellett miért ad a kormány csak egy évre szóló termelési engedélyt? Miért nem rendelkezik úgy, hogy az önmaga által megszabott előfeltételek megállapítása esetén az engedély feltétlenül kiadandó? 3. Mikép forrnál jogot az említett törvények alapján kény szertársulás kötelezővé tételére? 4. Miért nem a kijelölt székhelyre, hanem Budapestre hívta össze a kényszerszövetkezet alakuló közgyűlésére a távollakó kistermelőket? 5. Mivel az 53.000/1934. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet az alakulás előkészítésére csak 10 napot hagy, történt-e gondoskodás a sokezer kistermelő kellő időben való értesítése iránt? 6. Mikép és milyen költséggel történik a körzeteken kívül tilos termelés megakadályozása, pontosabban az esetek felkutatása és a j kihágási eljárás megindítása?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sándor István: Igen t. Képviselőház! Körülbelül 15 nappal ezelőtt interpellációt jegyeztem be a paprikatermelés dolgában megjelent rendeletekről. Akkor a földmívelésügyi miniszter úr átüzent hozzám, hogy halásszam el az interpellációt, mert személyesen kíván válaszolni. Elhalasztottam. Közben még csak az a kis dolog történt, hogy az alakuló gyűlés lefolyását az ott résztvettek törvénytelennek állítják, ezt a miniszter úrnak, vizsgálatot kérve, ülése 193

If- március 21-én, szerdán. 35 küldöttségileg egy héttel ezelőtt tudomására hozták, ma pedig a csendőrség működik a paprikaterjmelés körül s noha azért vannak az éjjeli ülések, hogy a miniszter urak jelen lehessenek, nincs szerencsém a földmívelésügyi miniszter urat itt láthatni. (Ulain Ferenc: Vacsorára kellett mennie!) Azt hiszem, ez nem az én sérelmem, hanem annak a közügynek a sérelme, amelyről itt szó van és sérelme annak a 40—50 ezer embernek, akik ezzel a termeléssel foglalkoznak. Az irányított gazdálkodási mozgalom folyományának látszott, amikor megjelent az első paprikarendelet. De különös volt, hogy amikor a 33-as bizottsság tárgyalta ezt a rendeletet, akkor az, aki az irányított gazdálkodás mozgalmát megindította, Purgly Emil volt földmívelésügyi miniszter úr volt kénytelen ellene felszólalni a 33-as bizottságban. A rendelet tehát nem felelhetett meg annak az elgondolásnak, amely őt és a kamarákat, amelyek mögé sorakoztak, ebben a kérdésben vezette. Szerintem jogilag is kifogásolható a rendelet. Kétségtelen ugyan, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. évi és későbbi törvények szavaikkal talán módot adnak arra, hogy ezt a rendeletet is kibocsássa a kormány, azonban hiába néztem át a tárgyalási iratokat és a miniszterelnök úr és a miniszter úr felszólalását, ott másról, mint a kivitellel kapcsolatos deviza- és valutavonatkozásokban 'megoldandó vagy felmerülhető^ kérdések elintézéséről, valamint az államháztartás rendezésiéről, szó nem volt, merem tehát állítani, hogy a törvényhozás akarata nem irányult arra, hogy ily irányú rendeletek is kibocsáthatók legyenek. De nem is irányulhatott erre. Maga a minisztérium sem így gondolta, mert kommünikék jelentek meg, hogy az irányított gazdálkodásról külön kerettörvényjavaslatot fognak a képviselőház elé terjeszteni. Ez közjogilag és alkotmányjogilag igen nagy baj, de nagyobb baj maga a rendelet és a szabályozás módja és .talán a legnagyobb baj annak végrehajtása. Ekek a rendeletek tudniillik megállapítják azt, hogy a paprikát csak egy bizonyos meghatározott területen szabad termelni; másnak eladásra fűszerpaprikát termelnie nem szabad, csak saját szükségletre legfeljebb 50 négyszögölön. Mit jelent ez? Egy kiváltságos osztályt egyfelől, amelynek joga van paprikát termelni és egy másikat, amelynek nincs joga paprikát termelni. (Szabóky Jenő: A kisemberek védelme a nagybirtokosok ellen!) Nagyon szép védelem, amelyhez csendőr kell! (Szabóky Jenő: Majd válaszolok a képviselő úrnak! — Favkasfalvi Farkas Géza: A tejmonopólium is a kisemberek védelme? — Szabóky Jenő: Nem arról van szó, hanem a paprikáról. — Farkasfalvi Farkas Géza: Hasonló ahhoz, mert o,tt is a kisembereket védik!) A rendeletnek a célja lehet jó, lehet helyes, lehet vitatható, azt azonban nem lehet vitatni az elvi kifogásokon kívül sem, hogy két paprikatermelési körzetet csináltak a termelők kény szertársulás ával. (Szabóky Jenő: Nincs kényszertársulás!) Akkor a képviselő úr nem olvasta el a rendeletet, pedig illett volna elolvasnia. (Szabóky Jenő: Elolvastam! — Zaj.) Legyen szabad nekem is beszélnem. (Szabóky Jenő: Türelemmel hallgatjuk! Legközelebb majd a sárgabarackról fogok beszélni!) Az azonban már furcsa volt, hogy amikor a rendeletek megállapítják, hogy 5*