Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

Az országgyűlés képviselőházának 254.. ülése 1934 március 21-én, szerdán. 13 zett nehéz viszonyok között, amikor a Műegyetem alig volt képes a legszükségesebb technikai tanszékek felállításáról gondoskodni, a közgazdasági fakultás négy évfolyamra való kiterjesztése iránt nem tett előterjesztést a közoktatásügyi miniszterhez. T. Ház! Azt hiszem, ebből a rövid történelmi visszapillantásból látni méltóztatik azt. hogy a kultuszminiszter úrnak napirenden levő javaslata nem egy meglepő nóvum, hanem visszaállítása — természetesen a tudománypolitika azóta való fejlődésére való figyelemmel — a Műegyetem régi szervezetének. Egy szervezetbe foglalja az összes gazdasági irányú felsőoktatási intézeteket s létrehozza így a technikai és gazdasági tudományok egységes egyetemét és gondoskodik ebben a szervezetben, amint Petrovácz t. képviselőtársam is felemlítette, a középfokú gazdasági isko Iák, tehát ipari és kereskedelmi szakiskolák és gazdasági iskolák tanárképzésének megszervezéséről. Kiiindul ez a javaslat abból a felfogásból, hogy a tudományoknak, különösen az alkalmazott természettudoiAányoknak egymástól, az élettől és a gyakorlattól való izolálódásának kora régen lejárt. Ezek a tudományok nem trónolhatnak ma egy hozzáférhetlen üveghegy csúcsán, hanem az élet termékeny és •mindig friss televényéből kell szívniok az életerőt, fejlődésükhöz és alkalmazásukhoz. T. Ház! Felmerül ezzel kapcsolatban az a .gondolat, vájjon időszerű-e ezt az, egyesítést csinálni, ma, ilyen nehéz politikai és gazi viszonyok között? A politika — hála xsrennek — nem az egyetemeik feladata. Ami a nehéz gazdasági viszonyokat illeti, legyen szabad a t. Ház figyelmébe ajánlanom, hogy a Műegyetemet illetőleg annak első ősét, a Mérnöki Intézetet a magyar géniusz bizonyára ösztönös megérzéssel, — mert akkor még nem volt nyilvánvaló a tudomány és technika szoros kapcsolata — a XVIII. század utolsó negyedében létesítette, abban az időben, amikor az emberiség megkezdi támadó küzdelmét a nagy természettel szemben, amellyel szemben addig tulajdonképpen csak védekezésre szorítkozott. Abban az időben kezdi az emberiség a természet erőit megfékezni, jármába hajtani s az emberi és állati erő helyébe a természet anorganikus erőit befogni. A XVIII. század közepén Franklin Benjamin megtöri a villám erejét, pár évvel később megszületik a gőzgép, amely felszabadítja az embert a nehéz testi munka alól és megindítja az emberiség nagy szabadságharcát. A tudományos technikának ez a szabadságharca, amelyben a felderítő szolgálatot a tudományos kutatás végzi, amely tudományos kutatás abban az időben majdnem kizárólag a technikai felsőbbiskolákon folyt, a legeredményesebb háború, amelyet a világtörténelem, amely végeredményében az emberiség küzdelme a szabadságért, felmutathat. Ma, t. Ház, amikor olyan gazdasági válságban élünk, amelyhez foghatót sem terjedelmében, sem nagyságában nem mutat fel a világtörténelem, amely gazdasági válság egy új gazdasági és talán társadalmi rendszer kialakulásának csíráit is érleli, amikor a társadalmi, a gazdasági életben, továbbá az államvezetésben és a közigazgatásban naprólnapra fokozódnak a gazdasági és szociális problémák, úgy érzem, éppen időszerű a gazdasági irányú főiskolák egyesítésével és azok mindenikében az elméleti és gyakorlati köz• gazdasági ismeretek elmélyítésével gondoskodra olyan újtípusú gazdasági férfiak neveléséről, akik olyan tudományos és gyakorlati felkészültséggel nyúlnak hozzá ezeknek a bonyolult gazdasági és szociális problémáknak megoldásához, mint annak idején a nagy technikai forradalom idején, a körülbelül abban az időben létrejött technikai főiskolák növendékei , Es ha a miniszter úr nem jött volna ezzel a javatstLattal, akkor bizonyára a Műegyetemnek kellett volna jönnie azzal az előterjesztéssel, hogjr a Műegyetem egyéves közgazdasági fajkultását a -mai igényeknek megfelelően négyéves fakultássá bővítse ki, ami az államháztartás mai viszonyai között bizonyára nagy nehézségekbe ütköznék. És bár nem érzem magamat 'hivatva ez irányban nyilatkozni, de meg vagyok győződve, hogy ugyanígy gondolkoznak a mezőgazdasági, továbbá a kereskedelmi felsőoktatás 'képviselői is az ő intézeteiket illetőleg. Bizonyára ennek a közös ^ szükségletnek kielégítésére jött a miniszter úr ezzel a törvényjavaslattal. Örömmel állapítom ímeg, hogy amint a múltban nem egyszer, például a XVIII. században ia franciák leghíresebb technikai iskolájának, az Ecole Polytechnique alapításánál a Selmecbányái bányászakadémiát vették mintául, ezzel a javaslattal is a magyar tudománypolitika isimét elölj ár, A német műegyetemiek, Drezda, Berlin, München, jóval a budapesti Műegyetem után állították fel közgazdasági fakultásukat. Zürichben a műegyetemen mezőgazdasági fakultás, gyógyszerészeti és erdészeti fakultások vannak. Kopenhágában, amint arról Petrovácz t. képviselőtársam is megemlékezett, a mezőgazdasági fakultással kapcsolatban állatorvosi fakultás működik. De nem folytatva tovább e példákat

r és nem beszélve Amerikáról sem, ahol természetesen egészen mások a felsőoktatási intézetek, Európában mégis az ennek a javaslatnak alapján felállítandó technikai és gazdasági egyetem lesz az első intézet, amely az összes gazdasági ' irányú főiskolákat egyesíti. Felmerült az az aggodalom, éppen Petrovácz t. képviselőtársamnál is, hogy ebben az egyesített egyetemben nem fogja-e egyik fakultás a másikat majorizálni. Ennek az egyesülésnek az egyenjogú és harmonikusan együttműködő tagok szövetségének kell lennie ég; annak is kell maradnia, mert csak úgy fejlődhetik, úgy virágozhatik egy egyetem, ha az egyes fakultásokban összpontosított nagy erők nem egymás ellen küzdenek, hanem kizárólag az oktatás és a tudomány (munkaszolgálatában állanak. Ezzel kapcsolatban említette Petrovácz t. képviselőtársam azt is, hogy ennek az új Műegyetemnek nem Budapesten működő tanárai esetleg sértőnek fogják találni, hogy ők nem lehetnek képviselők. Nem hiszem, hogy erre gondolnának, de ha esetleg gondolnak, bizonyára megvigasztalódhatnak azzal, hogy a nem Budapesten lévő tudományegyetemek tanárainál is ugyanez a szabály, mert sem a szegedi, sem a többi vidéki egyetem tanárai nem lehetnek képviselők, (Petrovácz Gyula: Az nem egy egyetem keretén belül történik.) Ha ennél nagyobb bajunk nem lesz, akkor meg leszek elégedve ezzel az* egyesítéssel. A legfőbb észrevétel ezzel a javaslattal szemben az Állatorvosi Főiskolát illetőleg merült fel. Azt hiszem, hogy itt már a kiindulás sem egészen helyes. Petrovácz t. kópviselőtár-