Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

Az orszaggyüléá képviselőházának Ê59. lasztásokat. (Meskó Zoltán: így nem lesz nem­zeti egység!) Itt van egy miniszter, aki kiad törvényellenes rendeletet, azután visszaszívja. (Meskó Zoltán: Nemzeti egységet így nem lehet csinálni!) A választás vezetése olyan közigaz­gatási szervekre van bízva, akik állásigérge­téssel próbálják vesztegetni a becsületes embe­reiket. (Meskó Zoltán: Sírni kell ezen, nem ne­vetni! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez nagyon szomorú!) Mi ellenünk csinálják ezt? Nekünk igazán nem fontos, hogy ki ül benn abban a mezőgaz­dasági kamarai szervezetben, (Andaházi-Kas­nya Béla: És a középiskolában akarnak jellem­nevelést!) de annak a földmívesembernek, aki fenntartja ezt az országot, érdeke az, hogy ha egyszer joga van, akkor ezt a jogát gyakorol­hassa. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ez az érdekképviseleti szervezet, ez a közigazgatás, ezek ellen a becsületes dolgozó földmívesembe­rek ellen harcol akkor, amikor az autonóm jo­gaik gyakorlásáról van szó. En tudom, hogy nem jött el a földmívelés­ügyi miniszter úr, (Andaházi-Kasnya Béla: Ta­nulmányozza, hogy mi a különbség a városi és a falusi kutya között! — Meskó Zoltán: Hol van?) de ezt az interpellációt mégis szükséges­nek tartottam elmondani. (Helyeslés a balolda­lon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmí­velésügyi miniszter úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr második számú interpellációja. (Felkiáltá­sok: Eláll!) Hegymegi Kiss Pál: Mélyen t. Elnök úr! Miután a földmívelésügyi miniszter úr nincs jelentés miután itt a 375 tönkretett püspökladá­nyi kisgazdáról van szó, nem akarnám, hogy ez az interpellációm is felelet nélkül elsüllyedjen, (Dinich Ödön: Pedig úgy lesz!) ennélfogva ké­rem a t. Házat, adjon nekem halasztást akkorra, amikor nem lesz mezőgazdasági kamarai vá­lasztásról szó és amikor a miniszter úr majd eljön, hogy az interpellációra feleljen. Elnök: Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. (Meskó Zoltán: Meg kell idéztetni a minisztert!) Következik Vázsonyi János képviselő úr in­terpellációja a kereskedelemügyi miniszter úr­hoz. (Andaházi-Kasnya Béla: Az első nemzet­gyűlésen megidéztük a minisztert!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Herezegh Béla jegyző (olvassa): t «Interpel­láció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Haj­landó-e a miniszter úr a telefónelőfizetők terhei­nek könnyítésére további engedmények nyúj­tására?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Meskó Zoltán: Az üres székek uem fog­nak válaszolni, kár beszélni!) Csendet kérek, Meskó képviselő úr. (Meskó Zoltán: Ez negligá­lása a parlamentnek!) Vázsonyi János: T. Képviselőház! Tiszteit üres bársonyszékek! (Derültség balfelől.) Elnök: A képviselő úrnak méltóztassék a Házat megtisztelni megszólításával. Vázsonyi János: Azzal kezdtem, hogy t. Képviselőház. (Dinich Ödön: Még a székeket is megtiszteli! — Meskó Zoltán: Egy kalapot kell idetenni, egy Geszler-kalapot!) Elnök: Csendet kérek! (Andaházi-Kasnya Béla: Jó vaskalapot!) Vázsonyi János: A távollevő kereskede­lemügyi miniszter úrhoz intézem interpellá­ciómat, (Meskó Zoltán: Péntek Pali majd meg­yésé 193 U. évi április ti-én, szerdán. 185 mondja neki, máskép úgy sem tudja meg. — Péntek Pál: Majd elolvassa!) a sóhajok útján (Andaházi-Kasnya Béla: Nem lehetne telefo­non elmondani neki az interpellációt!) — ta­lán helyesebb volna — abban az ügyben, amelyben immár ötödízben szólalok fel a Képviselőházban. (Zaj. — Elnök csenget.) A legutóbbi interpellációs napon voltam utoljára abban a helyzetben, hogy a telefon ügyében interpellációt terjesszek be és akkor a kereskedelemügyi miniszter úr azt a kijelen­tést tette válaszképpen, — mert vannak olyan interpellációs napok is, igaz, hogy nagyon rit­kán, (Meskó Zoltán: Jókedvük van és vála­szolnak!) amikor miniszteri válaszban is ré­szesülünk — hogy nyolc napon belül intézke­dés történik. Jólesően kell megállapítanom, erről az oldalról is el kell ismernem, hogy történt intézkedés. Ezt az intézkedést is kö­szönettel fogadom. Ez az intézkedés azonban önmagában .a távbeszélő kérdését még nem oldja meg véglegesen és azt napirendről le nem veszi. A távbeszélő kérdésében ugyanis a m" niszter úr azt az intézkedést tette, hogy az újonnnan belépő előfizetők számára olcsóbbá tette a telefon beszerzésének lehetőségét, ez­zel szemben azonban a telefónelőfizetők szá­mára még mindig fenntartotta a túldrága alapdíjakat és a túlságosan drága beszélgetési díjakat és még mindig nem változtatta meg azt a rendszert, amely a számlálógépek téves működésében mutatkozik, ami azt jelenti, hogy a számlálógépek állandóan tévednek és kon­zekvensen mindig az előfizetők terhére és sohasem a javára. En azonban könnyítést és engedményt ké­rek ezen a területen a kereskedelmi miniszter úrtól, kérem a távbeszélő alapdíjának és a be­szélgetési díjak árának à leszállítását is, (He­lyeslés a baloldalon.) mert magával a levessel nem lehet jóllakni. Az első intézkedés folytán a telefon (bekapcsolása olcsóbbá válik, de ma­gának a telefonbeszélgetésnek kell olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy az új előfizetőnek tényleg kedve legyen telefonállomást kérni és hogy a jelenlegi előfizetők is megtalálják a maguk számítását a telefonügy ékben. Azóta, hogy ez az intézkedés történt, ál­landóan újabb és újabb panaszok ismétlődnek. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekből ma kettőt ismertessek a t. Képviselőházzal. Az egyik levél azt mondja, hogy (olvassa): »Mel­lékelem a múlt hóról szóló, holnap esedékes telefonszámlámat, amelyen a múlt havi kése­delmes fizetés következtében felmerült mellék­költségek vannak feltüntetve. Azért, mert nem 8-án, hanem 9-én fizettem, felszámít a^ telefon nyilvántartási és kezelésig költség címén 80, — és mivel akkor csak egyrészt tudtam fizetni — ugyanígy 20-án és 22-én minden alkalommal, tehát háromszor felszámít számla- vagy nyug­tamásolat-kiállítási díj címén 20—20 fillért, Összesen 60 fillért és (mindennek tetejébe, hogy a komikum se hiányozzák, felszámít — az ere­deti tartozás 19 pengő 01 fillér volt — 2 fillért, mint késedelmi kamatot. Tehát azért, mert képtelen voltam 8-án az egész összeget meg­fizetni, hanem egy töredékkel 14 napig késtem, 1 P 42 fillér büntetéssel sújtottak Könnyű ki­számítani, hogy 19 pengő 01 fillér tőke utá'n 14 napra felszámított 1 P 42 fillér megfelel évi 180%-nak. Itt hangsúlyozottan kiemelem, hogy nem az eljáró tisztviselőket hibáztatom, ők előzékenyek és megértők, hanem a rend­szert, az antiszociális szellemet.«

Next

/
Thumbnails
Contents