Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-257
Az országgyűlés képviselőházának 257. ülése 1934. évi április hó 6-án, pénteken, Almásy László és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — AM. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Imrédy Béla pénzügyminiszter beterjesztette és ismertette az 1934/30. évi állami költségvetést. — Báró Inkey Pál a költségvetés bizottsági tárgyalására vonatkozólag tett indítványt. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök beterjesztette : a kormány 1932. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet ; az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést ; az ország Szent Koronája mindkét őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot. — A középiskoláról szóló törvényjavaslat. Ismertette : Szinyei Merse Jenő előadó. — Hozzászólt : Kéthly Anna. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Gróf Festetics Sándor és Tóth Pál. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Imrédy Béla, Kánya Kálmán, Kállay Miklós, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Anaor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 16 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Endre Zsigmond képviselő úr levelét, melyben egészségi okokból háromheti szabadságidő engdélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni 1 ? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr levelét, amelyben a házszabályok 142. §-ának (2) bekezdésére való utalással dr. Kőrösy László és dr. Kosa Kálmán miniszteri osztálytanácsos urakat a középiskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottakként bejelenti. A Ház ezt tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr felolvassa. Takách Géza jegyző (felolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) r A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Másodízben van szerencsém önök elé tárni azt a tükröt, amelyből a magyar állam gazdálkodásának képe rajzolódik elénk. Ügy érzem, hogy kötelességet teljesítek, ha ennek a képnek világosabb megértéséhez és helyesebb értékeléséhez azzal is hozzájárulok, hogy megrajzolni igyekszem a kormány működésének hátterét. Ennek a háttérnek mélyén még ott villannak a világháború srapnelljei és gránátjai s a hátramaradottakban ott van még a milliónyi domborodó katonasír fájdalma. De ez a háttér ma már fájó emlékezéssé halványult volna, ha a békeszerződéseket, amelyek a háborúnak végetvetni voltak hivatva, nem a bosszúvágy, a rövidlátás és a tájékozatlanság, hanem a békülékenység, a bölcseség és a lelkiismerettel párosult tudás .irányította volna. (Ügy van! Ügy van! a Ház 'minden oldalán.) Sajnos, nem ez történt és így ? gazdasági összefüggések szakadtak meg, az államok — nemcsak a legyőzöttek, hanem a győzők is — szinte leküzdhetetlen feladatok elé kerültek. Ezeket a feladatokat az államok az autarchia jegyében próbálták megoldani, amiben nemcsak a politikai ellentéteknek volt részük, hanem része volt annak is, hogy egy egészen új élet mesgyéjét kellett kitaposni és ez a munka természetszerűleg kis körben könnyebben volt elvégezhető, különösen^ olyan^ körben, amely egységes impérium alá tartozik. A békeszerződéseknek azonban nemcsak területi, hanem gazdasági rendelkezései is a későbbi bukás magvát hordták magukban. Hogy a jóvátételeknek teljesíthetetlen kötelezettségeiből eredő zavarokat, valamint a területi rendelkezések következményeit valamiképpen áthidalják és elfelejtessék, egy nagyarányú hitelezési mozgalom indult meg, aminek következménye az lett, hogy a jóvátételekből, ebből 15