Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

Az országgyűlés képviselőházának 257. ülése 1934. évi április hó 6-án, pénteken, Almásy László és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — AM. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Imrédy Béla pénzügyminiszter beterjesztette és ismertette az 1934/30. évi állami költségvetést. — Báró Inkey Pál a költségvetés bizottsági tárgyalására vonatkozólag tett indítványt. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök beterjesztette : a kormány 1932. évi működéséről és az ország közálla­potairól szóló jelentést és statisztikai évkönyvet ; az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést ; az ország Szent Koronája mindkét őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot. — A középisko­láról szóló törvényjavaslat. Ismertette : Szinyei Merse Jenő előadó. — Hozzászólt : Kéthly Anna. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Gróf Festetics Sándor és Tóth Pál. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Imrédy Béla, Kánya Kálmán, Kállay Miklós, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Anaor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 16 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyi­tom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergá­lyos János jegyző úr, a javaslatok mellett fel­szólalókat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Takách Géza jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Endre Zsigmond képviselő úr levelét, melyben egészségi okok­ból háromheti szabadságidő engdélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni 1 ? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak a vallás- és közok­tatásügyi miniszter úr levelét, amelyben a házszabályok 142. §-ának (2) bekezdésére való utalással dr. Kőrösy László és dr. Kosa Kál­mán miniszteri osztálytanácsos urakat a kö­zépiskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak tartamára miniszteri megbízottakként be­jelenti. A Ház ezt tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Magyar Ki­rályi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem szervezéséről szóló törvényja­vaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr felolvassa. Takách Géza jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni? (Igen!) r A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás cél­jából a Felsőházhoz teszi át. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Másodízben van szeren­csém önök elé tárni azt a tükröt, amelyből a magyar állam gazdálkodásának képe rajzoló­dik elénk. Ügy érzem, hogy kötelességet telje­sítek, ha ennek a képnek világosabb megérté­séhez és helyesebb értékeléséhez azzal is hoz­zájárulok, hogy megrajzolni igyekszem a kor­mány működésének hátterét. Ennek a háttér­nek mélyén még ott villannak a világháború srapnelljei és gránátjai s a hátramaradottak­ban ott van még a milliónyi domborodó ka­tonasír fájdalma. De ez a háttér ma már fájó emlékezéssé halványult volna, ha a békeszerződéseket, ame­lyek a háborúnak végetvetni voltak hivatva, nem a bosszúvágy, a rövidlátás és a tájékozat­lanság, hanem a békülékenység, a bölcseség és a lelkiismerettel párosult tudás .irányította volna. (Ügy van! Ügy van! a Ház 'minden ol­dalán.) Sajnos, nem ez történt és így ? gazda­sági összefüggések szakadtak meg, az államok — nemcsak a legyőzöttek, hanem a győzők is — szinte leküzdhetetlen feladatok elé kerültek. Ezeket a feladatokat az államok az autarchia jegyében próbálták megoldani, amiben nem­csak a politikai ellentéteknek volt részük, ha­nem része volt annak is, hogy egy egészen új élet mesgyéjét kellett kitaposni és ez a munka természetszerűleg kis körben könnyebben volt elvégezhető, különösen^ olyan^ körben, amely egységes impérium alá tartozik. A békeszerződéseknek azonban nemcsak területi, hanem gazdasági rendelkezései is a későbbi bukás magvát hordták magukban. Hogy a jóvátételeknek teljesíthetetlen kötele­zettségeiből eredő zavarokat, valamint a terü­leti rendelkezések következményeit valamikép­pen áthidalják és elfelejtessék, egy nagyarányú hitelezési mozgalom indult meg, aminek követ­kezménye az lett, hogy a jóvátételekből, ebből 15

Next

/
Thumbnails
Contents