Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

58 Az országgyűlés képviselőházának 2U3 lenben tanítókat és tanárokat az iskolákban a katedrán egységespárti jelvényekkel. Ezt csak nem lehet megengedni. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Botrány! — Egy hang a jobboldalon: De nem a fővárosban!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Saját szememmel láttam, hogy ezt hogyan használják ki üzleti szempontból. Láttam a VII. kerületi adófelszólamlási bizottságnál, hogy egy rendezetlen vallási viszonyok közt lévő hon­polgár egységespárti jelvénnyel ment be az adó­felszólamlási bizottsághoz (Közbeszólások a bal­oldalról: Hogy az adóját elengedjék!) és amikor kijött onnét, a jelvényét nagy mosolygás köze­pette átadta a soron következő bemenőnek. (De­rültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Homon­nay Tivadar: Üzlet! Takarékosság! Megspórolt egy pengőt! — Gáspárdy Elemér: Ha mindenki olyan takarékos volna a fővárosnál! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezt saját szememmel láttam. A párt jelvény, amelyet a régi pártok nem ismertek, amelyet a 72—73.000 titkos szavaza­tot számláló pártok nem ismertek és nem tűz­tek fel, nemcsak a hivatalokba, nemcsak az iskolák katedráira, hanem az adóhivatalokba is 'bevonult és az ügyek elintézésénél befolyás­ra és szerepre tett szert abban az irányban, hogy ha az ilyen jelvényű hvatalnokhoz én is ilyen jelvénnyel megyek be, akkor ezizel az ügyemi kedvező elintézésére számíthatok. Ez az a rákfene, amelyet -méltóztassék kiirtani a közigazgatásból és ne méltóztassék csupán a mi pártkereteinkkel szemben gondoskodni vé­delemről. T. Képviselőház] Mi soha a tekintélyrom­bolásnak erre a lépésére nem ragadtattuk ma­gunkat. Pártunk, a kereszténypárt, soha ilyen magatartást a maga részéről nem tanú­sított. Sem a pressziónak, sem a fenyegetés­nek, sem a hitegetésnek és az ígérgetésnek fegyverét nem ismeri. Mi elvhűséget hirde­tünk és örülünk, ha valaki elvei folytán hoz­zánk csatlakozik, de senkit nem kényszerítünk, sem hivatalfőnökkel, sem műhelyfőnökkel, sem tanácsnokkal, sem elöljáróval, hogy a mi pár- ' tünkhöz tartozzék. Azt állítom, hogy ha most méltóztatik a vezetőpártokat diszkreditálni próbálni és a tekintélyrombolásnak erre a mes­gy éjére rálépni, ez nem jobb felé fogja a töme­geket terelni, mert akivel meg méltóztatik ér­tetni, hogy Wolff Károly nem helyes úton jár, az nem az ön útjára fog rátérni, mélyen t. képviselő úr. Az, ha csalódik, Wolff Károly­ban, balfelé akar menni. Aki csalódik Kozma Jenőben, (Tabódy Tibor felé): az nem ön­höz fog csatlakozni, mélyen t. képviselő úr, hanem az balfelé fog orientálódni. Es ez a törekvés nem a jobboldal megerősö­dését fogja eredményezni, nem az abszo­lút többség utópiáját fogja megvalósítani, ez igenis a választók nagyabb tömegeinek, a ki­ábrándult, csalódott választók tömegeinek a baloldal felé való terelődését fogja eredmé­nyezni. (Tabódy Tibor: Az jön hozzám, aki csalódott!) Bocsánatot kérek, fordítva áll: aki önhöz megy, az csalódik! (Derültség bálfelől. — Rassay Károly: Az már edzett ember lesz akkorára. — Friedrich István: Az nem baj, Tabódy, ha odamegy. — Zaj. — Elnök csen­get.) A pártok befolyását sohasem lehet kikü­szöbölni. Biztos vagyok abban, hogy a múlt­nak képe enyhe kép lesz a jövő képéhez vi­szonyítva, ha ezek a mohó befolyások érvé­nyesülnek. (Tabódy Tibor: Nagyot változott ülése 193% február 23-án, pénteken. a világ három év óta! — Friedrich István : Nem változott semmi! — Rassay Károly: A tanácsban minden úgy megy, ahogy akkor ment, amikor te ott voltál!) Ameddig válasz­tás volt, ameddig választás lesz, a pártok be­folyását, a pártok érvényesülését nem lehet kizárni soha és sehol. Azt is állítom, hogy a pártok befolyása nem hozott olyan rossz ered­inén yeket, mint például a protekció túltengése. Ezzel kapcsolatosan nemcsak a képviselői, de a miniszteri protekcióra is vagyok bátor tiszte­lettel célozni. (Mozgás a jobboldalon.) A miniszter uraknak is igen sok hozzátar­tozója és ajánlottja jön a székesfővároshoz. (Friedrich István: Tabódy is tudja, hogy mi­niszterek rokonai jöttek hozzánk! Tudja a ta­nácsülésekről! Például Scitovszky fia! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Most már nem on dit alapján, hanem meggyőződés alapján állítom, hogy a száz gyakornoki állás betöltésének egyik főakadálya, hogy a miniszterek — volt és aktív miniszterek — által protegáltak száma meghaladja a százat, (vitéz Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter: Ezért nem lehet kinevezni? Ezt igazán nem értem!) Olyan befolyás érvényesülése ez, amely nem az auto­nómia befolyása, (vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter: A protekció kizárólagos joga is az autonómiának lényeges kelléke 1 ? Protegálni csak az autonómiának lehet, más­nak nemi) Ezt nem állítom. En csak azt mon­dom, hogy az autonómiának befolyását sem lehet kiirtani és a kormányzat befolyását sem lehet. (Homonnay Tivadar: Joga van egy mi­niszternek protegálni! Ezt nem is lehet eltil­tani ! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: Kár is beszélni róla! — Friedrich István: Protekcióból fakad a szociális jólét! Ez ma a jelszó! Ez a lényege! —Zaj. — Elnök csenget.) •Sohasem az/ abszolút mértékű szelekció fog a kinevezéseknél érvényesülni, hanem mindig meglesz a befolyás alulról vagy felül­ről, meglesz a befolyás jobbról vagy balról. Ez történik nemcsak a fővárosnál, hanem odafönt a minisztériumokban is, ez történik nemcsak most, hanem történt a múltban és fog történni a jövőben is és amíg emberek lesznek ezen a világon, addig sem a befolyást, a pártbefo­lyást, sem a protekciót kizárni nem lehet. T. Ház! A novellának második legfontosabb szerkezeti alkateleme az üzemekre vonatkozó egészen új rendelkezés. A novella úgy intéz­kedik, hogy a főváros üzemeihez mindenkinek joga van, csak a székesfőváros közönségének nincs abszolúte semmi joga. Az a mi vagyo­nunk, az a mi értékünk, az a mi jövedelmünk, az üzemek a mi vagyontárgyaink, de azok kezelésébe a novella szerint nekünk abszolúte nem lesz többé semmiféle beleszólásunk. Az autonómia ezzel nem rendelkezik; a kormány­zatnak sokkal több módja van vele rendel­kezni, mint az autonómiának. Az autonómia mindössze abban rendelkezhetik, hogy négy tagját beválasztja az üzemi választmányba, amely üzemi választmány ebben a konstruk­cióban — amint a törvény mutatja — csak pictus masculus. Az üzemi választmányban az autonómia részéről ottlevő bizottsági tagok véleményt nyilváníthatnak, ez a vélemény azonban az üzemigazgatóra nézve egyáltalá­ban nem kötelező és ennek a véleménynek el­lenére is végrehajthatja akaratát. Ezek a bi­zottsági tagok a könyvekbe nem tekinthetnek be, s csak azokat a felvilágosításokat kapják meg, amelyeket az üzemigazgató meg akar

Next

/
Thumbnails
Contents