Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-243

Az országgyűlés képviselőházának 2U3. nekik adni. Amíg a miniszteri biztos a törvény szerint minden felvilágosítást megkövetelhet, addig az autonómia emberei csak azt a felvilágosítást kaphatják meg, amely szükséges valamely ügy elintézéséhez. Az autonómia szervei nem tekinthetnek be a könyvekbe és tartoznak készpénznek elfogadni mindazt, amit az üzemigazgató jelent. Pedig láttunk olyan üzemigazgatót, aki nem a helyeset, nem a valót jelentette. Amíg tehát nem tesszük lehetővé, hogy az autonómia kiküldöttei ebben az •ellenőrzőbizottságban beleszólhassanak a kérdésekbe és legalább is akkora vétójoggal rendelkezhessenek, mint a miniszter kiküldöttje, addig azt mondom, vagy ne csináljunk , ilyen bizottságot, vagy üzemi választmányt, vagy ha már csinálunk, adjunk neki valamelyes hatáskört, mert hatáskör nélkül az üzemi választmány egyáltalában nem tud működni. T. Ház! Miránk csak az ódium marad, mi viseljük a felelősséget. Mi viseljük a felelősséget a nyilvánosság előtt, mi viseljük a felelősséget a sajtóban, mi hallgatjuk itt túloldali t. képviselőtársainknak a támadását, mi hallgatjuk a jelen és jövő Gáspárdy Elemérjeinek a támadását, (Derültség.) pedig az üzemek dolgába beleszólásunk egyáltalában nem lesz. Ezt kívánja a miniszter úr? Nem hiszem. Viszont a miniszter úr a saját magának biztosított felügyeleti jogon kívül már eddig is rendelkezett a főpolgármesterrel, mint üzemellenőrző szervvel, rendelkezett a fővárosi számszokkel mint ellenőrző szervvel és most ezt a számszéket még jobban megerősítjük és szakértőkkel kibővítve bocsátjuk a aniniszter úr rendelkezésiére. Rendelkezik a miniszter úr, illetőleg a kormány a közérdekeltségek felügyelő hatóságának az üzemek^ feletti felügyeleti jogával is. S mindez nem elég. Méltóztatnak még egy külön miniszteri biztost is kiküldeni, akinek vétó-joga van az üzemek intézkedései ellen. Kérdem, nem túlzott befolyás-e ez, t. miniszter úr? (Rassay Károly: Mi a különbség a kettő között? — Gáspárdy Elemér: A tekintély! — Bródy Ernő: A fizetés! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Tudja a képviselő úr, hogy nem kap fizetést! Miért állít ilyeneket? — Zaj.) Ezek mindegyike vizsgálhatja, ellenőrizheti azt az üzemet, ezek mindegyike jogosult az iratokat magához kérni, jogosult a könyvekbe betekinteni, mindegyiknek megvan a maga intézkedési joga, de az egész üzemnek a tevékenysége ezek szerint már aligha lehet egyéb, mint hogy ezek számára jelentéseket szerkeszt, kimutatásokat ad és a vizsgálatokban vesz részt, mert ha az üzemnek ennyi ellenőrző szervet (kell kiszolgálnia, már arra, hogy tényleg üzemi munkát végezzen, aligha marad ideje. A főváros, a gazda, a törvényhatósági bizottság az üzemek kérdésében egyetlenegyszer hallathatja szavát: a költségvetés és a zárszámadás tárgyalásakor. A költségvetés tárgyalásakor megmondhatja, hogy néki micsoda elvi alapjai vannak az üzem vitelére nézve. Ezt megmondhatja, de ha ezeket az elvi szempontokat nem hajtja végre az az üzemvezető, már nincs meg az a joga, hogy mit csináljon vele, mert sem felfüggeszteni, sem elküldeni nincs joga, mint ahogy kinevezni sincs joga, tehát egyáltalában nem függ tőle. A tarifák megállapításának joga kisiklik a főváros közgyűlésének kezéből, a tarifák megállapítása teljesen idegen emberek kezébe kerül. A zárszámadásoknál kritizálhatunk, de intézkedési jogunk semmi sincsen. Csak azt tehetjük, hogy a polgármestert függesztjük fel, ez pedig ülése 193

It február 23-án, pénteken. 59 semmi egyéb, mintha valaki tehetetlenségében nem tehet egyebet, mint hogy nagyot üt a szamár fejére. Ez nem elvi intézkedés. (Zaj.) Az üzemigazgatóval szemben nincs semmi jogunk. Nincs törvényben biztosítva, hogy a törvényhatósági bizottság felfüggesztheti az üzemvezetőt, a törvényhatósági bizottságnak nincsen biztosítva, hogy utasítást adhasson az üzemvezetőnek, amelyet az tartozik végrehajtani. Csak az van megmondva, hogy a költségvetésnél elvi szempontokat állapíthat meg, annak részletei azonban már nem tőle függnek. Mi eddig csak a részvénytársaságokkal nem bírtunk, a részvénytársaságok, a kereskedelmi törvény védősáncai mögött azt csinálhatják lényegileg, amit akartak, de itt legalább az igazgatóságban benn voltak és vannak tagjaink. Most ezentúl nem bírunk már a többi üzemmel sem, még annyira sem, mint a részvénytársaságokkal, mert a »észvénytársaságoknál legalább visszahívhatjuk az oda kiküldött igazgatósági tagokat, de az üzemeknél nincs módunkban az igazgatóságnak egyetlenegy tagját sem visszahívni vagy kicserélni. (Büchler József: A választmánynál!) Az igazgatóság nem a

t választmány. Az üzemnél az üzemigazgatóság, — a kereskedelmi igazgató, a műszaki igazgató — intézkedik, és nekem nincs módom az üzemigazgatót visszahívni. A Bszkrt-igazgatót, — minthogy részvénytársaságról van szó — vissza tudom hívni a delegáltat, de az üzemigazgatót nem. (Bródy Ernő-* De a cechet fizethetjük!) A törvényhatósági bizottságnak az üzemek igazgatásában tehát semmi, de semmi szerepe sincsen, de nincsen az üzemigazgatósághoz magához sem semmi közünk. Hiszen az üzemigazgatót nem az autonómia nevezi ki vagy választja meg, az üzemigazgatót a kormány polgármestere nevezi ki, azt az üzemigazgatót, aki rangban a polgármesterrel egyenlő, aki fizetésben a polgármesterrel egyenlő, azt a vezérigazgatót, aki alatt tízezren vannak, aki milliókat kezel és akitől a székesfőváros óriási anyagi érdekei függnek, hiszen az üzemek, ahogy vannak, a befektetett tőkének csupán kamataiban 6'2%-ot hoznak a székesfővárosnak. Ennek következtében ezek olyan vagyontárgyak, amelyek jövedelmező vagyontárgyak. Ezt az üzemigazgatót, ezt az üzemi vezérigazgatót nem a közgyűlés küldi ki, nem a közgyűlés választja meg, hanem megválasztja, kinevezi a polgármester, az a polgármester, aki független az autonómiától. Ez az autonómiának olyan sérelme, amelyet feltétlenül még a mostani tárgyalás alatt reparálni kell. (Büchler József: Abszurdum!) Hogy a főváros az ő vagyonát olyannak a kezelésére bízza, akinek eligálásában semmi része nincsen: ez más gazdasági életben elképzelhetetlen valami. El nem tudom képzelni, hogy a birtokos az ő birtokát olyan ember kezébe adja át, akinek a kiválasztásában semmi része nincsen. Azt sem tudom elképzelni, hogy más részvénytársaságnál, ipari részvénytársaságnál a részvényesnek ne legyen joga annak kiválasztására, aki az ő részvényeinek értékét kezeli. Nem tudom elképzelni, hogy ez akár pénzintézetnél, akár gyárvállalatnál lehetséges vona, de nem lehetséges ez a székesfővárosnál sem. Es ha azt méltóztatik mondani, hogy a polgármester úr kinevezése jobban biztosítja a szakszerűséget, akkor tisztelettel azt mondom, hogy ez az; autonómia gondolatának egyenes megtagadása, mert a szakszerűséget szerintem nem az egyéni kinevezés, hanem a kollektív 10*