Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

474 Az országgyűlés képviselőházának I lünk. A képviselő úr által javasolt módosítás csak ezután következik. Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Györki Imre képviselő úr és társai által beadott és imént felolvasott indítványt elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) A Ház az indítványt nem fogadta el. Most következik Györki Imre képviselő úr és társainak új szakasz felvételére vonatkozó indítványa. (Zaj.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Az 1930. évi XVIII. te.-nek a bizottsági tagság megszűnésére vonatkozó 27. ^. 8. pontja hatályát veszti.« (Farkas István: Ez most volt! — Kabók Lajos: Ez a hosszú munka eredménye! — Zaj.) Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani. (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az új szakasz felvételére vonatkozó indítványt elfogadni igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház az indítványt nem fogadja el. Következik Györki Imre képviselő úr és társainak új szakasz felvételére vonatkozó indítványa. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Az 1930. évi XVIII. tc-nek a széksértésre vonatkozó 38. §-a hatályát veszti.« (Farlms István szólásra jelentkezik.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Az 1930. évi XVIII. te.-nek ez a szakasza, amelynek törlését kérjük, a következőképpen szól (olvassa): »Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a közgyűlés egyes pártjait, vagy a közgyűlésen kívül álló személyeket sértő kifejezéssel illet, vagy bármilyen módon sért, és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, majd rendreutasítás után i;S folytatja, széksértést követ el.« Ez a szakasz 2. részében arról rendelkezik, hogy az elnök felhívja a tiszti ügyészt arra, hogy tegyen javaslatot arra nézve, mivel büntessék azt a bizottsági tagot, aki a szakasz első bekezdésében foglalt sértéseket elkövette. Ez a rendelkezés annakidején is igen nagy feltűnést keltett, és valóban meg kell állapítani, hogy — azt hiszem, — egy étlen egyszer alkalmazták csak a főváros közgyűlésén, és máskor erre tudtommal szükség nem volt. Ha most az 1930:XVTÍI. te. intézkedéseiből indult ki a kormány és ebből kiindulva hozott ide egy új törvényjavaslatot, amely az említett törvénycikket részben módosítja, akkor ezt a (rendelkezést is fel kellett volna vennie azok közé a rendelkezések közé, amelyeket módosítani kell és amelyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet. Énnek a kérdésnek a fontosságára mutat már maga az a tény is, hogy amikor annakidején ennek az említett törvénynek javaslatát tárgyaltuk» e körül a kérdés körül is 2. ülése 19 S h március 16-án, pénteken. hosszú vita volt. De a parlamentáa-is formák es keretek között, tehát az önkormányzati működés területén is egészen szokatlan dolog az, bogy ilyen rendelkezéseket vegyünk be a törvényibe. A magyar törvények eleddig nem is ismerték ilyen rendelkezéseket, csak akkor vették be ezeket, amikor megalkották általában a közigazgatásról szóló törvényt, és amikor megalkotta a Ház a fővárosi törvény módosításáról szóló 1930. évi törvényt. Az azelőtti esztendőkben a magyar önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok között ezek a rendelkezések nem foglaltattak. Akkor is tiltakoztunk ez ellen és rámutattunk arra. hogy tisztán elfogultsági szempont, vezethette a törvényhozást avval kapcsolatban, hogy új rétegek jöttek be a magyar önkormányzati testületekbe. Már előre meg akarták bélyegezni ezeket az önkormányzati testületekbe újonnan bejött társadalmi rétegeket avval, hogy már eleve belevettek a törvénybe egy olyan szakaszt, amely módot ad arra, hogy akár egy erősebb kifejezésért, akár gyűlöletből, akár pedig elfogultságból ezeket az új elemeket már büntetni lehessen, sújtani lehessen és esetleg jogaiktól is meg lehessen fosztani. Ez sem felelt meg a magyar tradícióknak, ez sem felelt meg annak az önkormányzati gondolatnak, amely a magyar önkormányzati jog gyakorlása területén évszázadokon át kialakult. Akkor is tiltakoztunk ez ellen, és most is azért kívánjuk ennek a szakasznak törlését, mert igazán nem lehet abból a szempontból kiindulni, hogy volt nálunk háború, voltak forradalmak és ellenforradalmak, hogy azután érzés szerint, szubjektív szempontok szerint alkossunk olyan törvényszakaszokat, amelyek egyenesen azt bizonyítják, hogy bizonyos társadalmi rétegek iránt gyűlölettel viseltetik a törvényhozás. En szégyennek érzem a magyar önkormányzati testületek számára, ennek a szakasznak a rendelkezését. Amikor a nemesség a maga választójogát kiterjesztette, amikor több jogot adott a polgárságnak, nem fordult elő, hogy ilyen rendelkezéseket vett volna bele jogszabályaiba, akár az országgyűlési törvényalkotás, akár a községi jogalkotás területén. Most ellenben, amikor a munkásosztály is egy kis szerephez jutott és befolyást kapott az önkormányzati testületekben, mindjárt ezt a megbélyegző rendelkezést vették bele abba az 1930. évi törvénybe. (Farkas Gyula: Saéksértés a régi törvényekben is volt!) Széksértés volt, de nem ilyen vonatkozásban és nem úgy, mint itt van. Erre igazán nem volt szükség, mert hiszen a gyakorlatban — amint mondottam — három esztendőn keresztül alig alkalmazták ezt a rendelkezést. Nyilvánvaló dolog, hogy ennek a rendelkezésnek megbélyegző része van, és azért kérem én a t. törvényhozást, tessék elfogadni ezt az általunk javasolt új szakaszt, és az 1930. évi törvénynek azt a sértő 38. §-át töröljük ki a törvénytárból. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre és társai imént felolvasott, új szakasz felvételét javasló indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadja el az indítványt. Következik Györki Imre képviselő úr és társainak új szakasz felvételét javasló indítványa.