Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-250

346 Az országgyűlés képviselőházának 250, szabályok léteztek azok keletkezésének idején. Nagyon (helyesen és ötletesen mondja egyik nagy angol államférfiú, hogy a mai életformákra nem illenek rá a régi szabályok. Ugyanez a helyzet az üzemeknél is. A fokozott felelősség kérdésének elvei tisztázódnak itt a fokozott ellenőrzés s a szakszerűség kérdésének megvalósításával. En, mint jogász, aki egységes ügyvédi és bírói vizsgával rendelkezem, nem mernék ítéletet hozni egy gyilkosnak ügyében anélkül, hogy meg ne hallgatnám a legfelsőbb orvosi tanács szakvéleményét. Meggyőződésem, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint ennek meghallgatása nélkül nem mernék ítéletet hozni; nem mernék ítéletet hozni egy olyan közüzemi kérdésben sem, ahol szakkérdések merülnek fel és meg ne hallgatnám az illető szakelőadókat. Ez érthető, hiszen az egyik tiszteletreméltó ellenzéki képviselőtársam tegnapi beszédében nagyon ötletesen érintette azt a kérdést, hogy itt voltaképpen a javaslattal szembeni kifogás lényegében nem is a javaslattal szemben történik, csak kifogás magáért a kifogásért, ellenzékieskedés magáért az ellenzékieskedésért, azért, hogy bizonyos tekintetben a propaganda, bizonyos tekintetben pártszempontok érvényesülhessenek. A szakszerűség tekintetében kifogásokat támasztani: kifogástámasztás a gyakorlatiasság, a célszerűség, az észszerűség ellen. Akkor talán lehetne szó a szakszerűség elleni kifogásról, ha ezek a szakelőadók, a szakbizottságok tagjai egyben szavazati joggal biró törvényhatósági bizottsági tagok is volnának, erről azonban szó sincs. Ezek csak véleményeket adnak és ezek a vélemények végigkísérik az ügyet annak végső eldöntéséig. Budapest székesfőváros a vidék szempontjából mint a magyar világ világossága szerepel. Benne van minden magyar ember lelkében a kiolthatatlan szeretet a főváros és annak intézményei iránt, a főváros iránt, amelyet nem szorosan Budapest lakosai hoztak létre és építettek naggyá, hanem naggyá teremtette azt Nagy-Magyarország alkotó géniusza, az a mérhetetlen nagy lilntellektuális, anyagi és erkobsi erő, amely a magyar falu velejárója. (Ügy van! Ügy van! jobb felől) Azért engedtessék meg, hogy a főváros kérdéséhez mi vidéki képviselők is érdemben hozzászóljunk és szóvátegyünk olyan kérdéseket, amelyek bizonyos tekintetben talán érzékenységeket is érinthetnek. A főváros nagy és csodálatos 'intézményeket létesített, amelyek közkincsei az egész magyarságnak. A mai Csonka-Magyarország határai között azonban erre a fővárosra nemzeti, közgazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális tekintetben még nagyobb, hatványozottabb feladatok hárulnak. Szeretném látni, ha ez az intézményeivel, alkotmányos intézményeiben felfrissült főváros a jövőben intenzívebben venné ki részét különösen az alföldi problémák megoldásából. Eddig túl elszigeteltnek, túl egyedülállónak láttuk a fővárost az alföldi nagy problémákkal szemben, pedig gazdasági, kulturális, ipari és kereskedelmi tekintetben az Alföld, a perifériák és a főváros szoros egységet alkotnak. Mi, alföldi képviselők, az Alföld népe nevében, amely nagy szeretettel, bizalommal és csodálattal tekint a fővárosra és annak hatalmas intézményeire, minden erőnket felkínáljuk a fővárossal való együttműködés tekintetében (Helyeslés.), mert csak ez a szoros együttműködés emelheti ezt az országot az ipari, kereskedelmi, kulturális és politikai konszolidáció ülése 193% március^ 8-án, csütörtökön. olyan magas fokára, amely mint mágnes viszsza fogja vonzani a letépett részeket Szent István országához. (Éljenzés.) Tehát minden intézményt ebből a szempontból kell nézni, abból a szempontból, hogy miként és mennyiben szolgálja az az intézmény azt az eszmét, azt a törekvést, hogy minden nemzeti erőt egyetlen nagy cél, a nemzeti megújhodás irányába kell koncentrálni és azt hatásaiban a végsőkig fel kell fokozni. Mélyen t. Ház! A múlt évek egyikében Finnországban és Svédországban jártam s az egyik számottevő és Budapesten is többször megfordult politikai egyéniséggel beszélgettem, aki Csonka-Magyarországra és annak európai helyzetére vonatkozólag talán szószerint többek között a következőket mondotta. »Csonka-Magyarország politikai nemzetközi nyomatéka ma is több, mint amennyit ez a kis orszáig a nemzetközi nagy mérlegben a mai határok között nyom. Több, mert mellette érvényesül egy ezeréves történelemnek minden erkölcsi és kulturális nyomatéka, érvényesülnek a leszakított részek magasabb kulturális intézményei is, amelyeknek Csonka-Magyarország intézményeivel való kapcsolata ma is csak nyugszik, de nem szakadt meg.« Volt már erre példa a történelemben, a török hódoltság idején, amikor éppen a törvényhatóság mint intézmény volt az, amely a megszállott területeken is működött és hogy a törvénynek mint erkölcsi intézménynek milyen nagy átütő ereje van, az megnyilvánult abban, hogy a török által megszállott, a török által birtokolt területek magyarsága is alávetette magát azoknak a törvényhatósági vármegyei határozatoknak, amelyeket a vármegye nemesi törvényhatósága a törvényhatóság területén kívül, a megszállott területeken kívül hozott. Ekkor is működött és élt a magyar jog, élt, mert a magyarság nagy tömegében ott volt mint erkölcsi elem, mert minden magyar ember lelkületében, gondolkozásában, egész adottságában élt egy magasabbrendű nemzeti egység. Nem az a nemzeti egység, amelyre Friedrich igen t. képviselőtársam célzott, hanem annál sokkal több. A nemzeti egység érdemben nem más, mint a mindéin nemzeti sejtet összekötő benső és eredettől adódó kapcsolat, amelyet a történeti fejlődés során a faji, kulturális, gazdasági és mindazok az erő tényezők hoznak létre, amelyek alkalmasak arra, hogy a nemzeti jelleg, a nemzeti mivolt kialakuljon. Ez az a magasabbrendű nemzeti egység, amelybe azután belefér minden magyar ember, aki a nemzeti állameszme alapján áll. Ha azután e nemzeti egységet munkálják, a nemzeti egység jegyében dolgoznak és ha egy párt ezt a magasabbrendű nemzeti egységet esetleg politikai célkitűzésévé teszi, azt hiszem kifogásolni alig lehet. Más kérdés azután, hogy ebben a nagy nemzeti szolidaritásban, ebben a nagy nemzeti keretben r &z egyes pártok, a nemzeti eszme alapján álló pártok miként akarják megvalósítani saját ideáljukat, amely nem lehet más, mint az egyetemes nemzet ideálja. Ez nem érinti a nemzeti egység kérdését érdemiben és lényegben, mert ez sokkal kisebb feladat, sokkal kisebb kérdés, pusztán pártkérdés. T. Ház! Mivel azt látom, hogy ez a törvényjavaslat megvalósítja mindazokat az általános és részletes elveket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez a megújhodott törvényhatóság olcsóbb, egyszerűbb és szakszerűbb le-