Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

22 Az országgyűlés képviselőházának 2L1. ülése 193 U február 21-én, szerdán. urat, maradjon csendben! (Dinich Ödön: Nehéz csendben maradni! — Eckhardt Tibor: Nagyon piszkos ügy ez! Tisztességes ember nem védi! Tessék meggyőződni róla, hogy milyen közön­séges dolog ez!) Kérem a képviselő urat, mél­tóztassék a házszabályokhoz alkalmazkodni M csendben maradni! Hegymegi-Kiss Pál: Vádolom a főispán urat azzal, hogy az ő tudtával ezen kezünkhöz jutott közjegyzői nyilatkozat eltussolására é» megerőtlenítésére pénz és állás ígértetett a közjegyzői nyilatkozattevőnek. Marostordában volt főispánvádolás, akkor vádolt Bethlen István és Désy Zoltán; Khuen­Héderváry volt a miniszterelnök, aki elrendelte a főispán ellen a vizsgálatot. Kérem tehát a miniszterelnök urat, tessék a főispán ellen el­rendelni a vizsgálatot. (Eckhardt Tibor: Mi majd hozzuk a bizonyítékokat!) Mi hozzuk a bizonyítékokat, mert nem lehet egy vármegyé­ben a kormány politikai exponense az, akit az ellenzék ilyen súlyosan megvádolt. Mi egyéni tisztességét nem érintjük, de érintjük és szóvá­tesszük azt az eljárását, amely nézetünk szerint a főispáni pozícióval össze nem fér. (Dinich Ödön: Ha ártatlan, teljes elégtételt adunk neki. (Zaj. — Elnök csenget.) Igen, ha ártatlan. teljes elégtételt adunk neki, de azért, amit hal­lunk, amit látunk és amit olvasunk, amiről biztos tudomásunk van. nekünk ide kell jön­nünk és kérnünk kell a kormányt, hogy járjon el az ügyben, de nem úgy, mint múltkori inter­pellációm után, hogy a miniszterelnök úr egy bizalmi köszönetet küld le a főispánnak, hanem tessék ennek a főispánnak működését megvizs­gáltatni. Mi az adatokat odavisszük, de nem fogjuk eltűrni, hogy ilyen tüntető csoportok­kal, előre megfizetett tüntető csoportokkal, — akkor, amikor a miniszterelnök úr és, elisme­rem, a belügyminiszter úr is a gyülekezési sza­badságot biztosította — ilyen brutális módon, amikor képviselőtársunk élete is veszélyez­tetve van, zavarják meg a gyűléseket, és nem tűrjük azt, hogy embereknek állásokat és pénzt ígérjenek azért, hogy a valóságot elferdítsék. Ezt nem tűrjük és én meg vagyok róla győ­ződve, hogy a miniszterelnök úr és a belügy­miniszter úr sem fogja tűrni. (Zaj a baloldalon. — Eckhardt Tibor: Ha mégegyszer megtörté­nik, fegyverrel megyünk mi is! — Zaj.) Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Eckhardt Tibor: Meg tudjuk mi magunkat védeni! Fegyverrel me­gyünk mi is!) Eckhardt képviselő urat rendre­utasítom. (Berki Gyula: Senki olyan erősza­kosságokat nem követett el, mint az izgalom­ban lévő képviselő úr sajtófőnök korában! — Eckhardt Tibor: A hatóság teljesítse köteles­ségét!) Eckhardt képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Berki Gyula: Az egész ma­gyar sajtót ibrutalizálta!) Berki 'képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Dinich Ödön: Ha nem védenek meg minket, megvédjük mi ma­gunkat! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Ulain Ferenc: Ronda dolog! — Dinich Ödön közbeszól.) Dinich képviselő urat rendre­utasítom. (Ulain Ferenc: Ronda dolog, ez már egyszer biztos!) Hegymegi Kiss Pál: Az sem lehet, hogy a csendőrség jelentései változtatáson vagy téve­désen alapuljanak és ennek alapján folytassák le a bírósági eljárást. Mi nem kérünk mást, tessék ezt megvizsgáltatni, a főispán tényke­déséért is ott van a felelősség, tessék a főis­pánt felelősségre vonni, kivizsgáltatni úgy az eljárását, mint akármelyik köztisztviselőét, mert a magyar törvényre esküt tett. Ez a tiszteletteljes kérésünk van a kor­mányhoz. (Zaj a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! A képviselő úr itt kétrendbeli vádat emelt Csongrád megye főis­pánja ellen. (Hegymegi Kiss Pál: Igen!) Előre bocsátom, én nem akarok ezeknek a vá­daknak kérdésében állástfoglalni, mert nem tudom, hogy mi van mögöttük. (Erdélyi Ala­dár: Nagyon helyes!) Minden okom megvan arra, — két év óta ismerem, mint főnöke, en­nek a főispánnak a működését — hogy feltéte­lezzem azt, hogy ezek a vádak nem helytállók. (Úgy van! Ügy van! jobbfelöl és középen.) Ki­jelentem azonban, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) hogy ha a képviselő úr nekem adatokat és bi­zonyítékokat szolgáltat, a legmesszebbmenő­leg meg fogom azokat vizsgálni és természete­sen — hiszen én tartozom azért a főispánért felelősséggel — felelősségem tudatában fogom levonni a konzekvenciákat. (Dinich Ödön: He­lyes! — Helyeslés a középen.) Én azonban azt hiszem, hogy a képviselő úr a fordított eljárást választotta és nem azt, ami helyes lett volna. Mert ha a képviselő úrnak egy magas közfunkcionárius ellen kifo­gása van, akkor tessék a kifogásaival előál­lani és azokat bizonyítani, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) tessék vizsgálatot kérni és azután menni a nyilvánosság elé. (Andaházi­Kasnya Béla: Bírósághoz mentünk és nem hallgatták meg a tanukat! — Zaj a balolda­lon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (An­; daházi-Kasnya Béla: Nem rendelték el a, tanuk kihallgatását!) Kérem Andaházi-Kasnya kép­viselő urat, maradjon csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Szerintem ez nem helyes eljárás. Ezt akartam elmondani. Természetesen rendelkezésre állok, ami bizonyítékot nekem szolgáltatnak, azt meg fogom vizsgálni és a konzekvenciát, ha szükséges, belőlük le fogom vonni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kí­ván a viszonválasz jogával élni. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! En a belügyminiszter úr válaszát köszönettel tu­domásul veszem. (Helyeslés a jobboldalon.) Az adatokat a belügyminiszter úrnak rendelkezé­sére fogom bocsátani. (Ulain Ferenc: A ci­garettadobozt is! — Felkiáltások balfelől: A szivardobozt! — Ulain Ferenc: A szivardobozt is!) A belügyminiszter úr azt mondja azonban, hogy én fordított eljárást követtem. (Felkiál­tások jobbfelöl: Amint igaz is! — Zaj a bal­oldalon.) mert előbb a bizonyítékokat kellett volna hoznom. Igen t. belügyminiszter úr... (Berki Gyula többször közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő iir! (Berki Gyula: Ezt a témát én jól ismerem!) Hegymegi Kiss Pál: Nem akarom a t. Ház türelmét igénybeven.ni azzal, hogy a bizonvi­ták ot itt teljes egészében felolvassam, csak hi­vatkozom egyik vádra vonatkozólag a főispán politikai felelősségére, rámutatva arra, hogy különítmények vannak a vármegyében, a má­sikra vonatkozólag pedig, hogy itt megvosztp­getés kísérlete történt arra, hogy a közjegyzői nyilatkozat erőtlen íttessék. Hát, belügyminisz­ter úr, ezalatt az idő alatt, mert hiszen a bel­ügyminiszter úrnál ott lett volna ez a nyi­latkozat, én is vizsgáltam ... (vitéz Keresztes-

Next

/
Thumbnails
Contents