Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

280 Az országgyűlés képviselőházának 24 ténhetnek hasonló kilengések, de semmiképpen sem foglalhat helyet a magyar demokratikus politikában a fokossal bevert fejekkel való érvelés és bármilyen programúinak ilyen eszközökkel való végrehajtása. Meg vagyok róla győződve, hogy a miniszter úr meghallgatja kérésemet és azért kérem a (belügyminiszter urat, hogy eat a dolgot tegye szigorú vizsgálat tárgyává. T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a — hogy úgymondjam — megverekedett napirendi felszólalásnak kapcsán most azután szóvá tehessem a magam kérdését is. Elnézést kérek az igen t. Háztól, hogy második alkalommal vagyok kénytelen szóvá tenni az úgynevezett jégrendelettervezet kérdését. (Felkiáltások a baloldalon: Jégrendelet? — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a középen.) Elsőízben ez a kérdés Kenéz Béla igen t. képviselőtársunk ^ minisztersége alatt került szőnyegre, amidőn azonban a természetes jéggyüjtok és a mű jégtermelők érdekei oly hevesen ütköztek össze, hogy a jégrendelet e két érdekképviselet harcában — hogy stílusosan fejezzem ki magam — befagyott. (Derültség a baloldalon.) Alig sütött azonban ki újra a tavaszi nap, ez a kérdés ismét felelevenedett és a napokban, a miniszter úr jóvoltából, — hangsúlyoznom kell, hogy a miniszter úr jóvoltából — egy ankéten vehettem részt, amely a tervezett jégrendeletek kérdését tárgyalta. Ez a jégrendelet, illetőleg az ankéten ezzel kapcsolatban elhangzottak teszik kötelességemmé, hogy ezt a kérdést újra a Ház színe elé hozzam. A kérdést már itt két részre osztom. Adva van Budapest és Pestkörnyék jégkérdése, valamint ^ másfelől a Tisza, a Balaton és más vizek és folyók mentén lakó lakosok jégkérdése. Igen t. Ház! El kell ismernem mindjárt bevezetőben, hogy a miniszter úrnak ez a tervezete lényegesen enyhíti a műjéggyártó érdekeltségek igényeit, én azonban még mindig nagyon félek attól, hogy ez a tervezet alkalmas lesz egy jégkartel bölcsőjének megalapozására. Mindig a higiénikus szempontokat tolják előtérbe. (Zaj a jobboldalon.) Azt magyarázzák, hogy a természetes jég nem alkalmas hűtési célokra, illetve, baktériumokkal lévén telítve, nem alkalmas arra, hogy a jeget a háztartásokban felhasználják. Vigyázzunk kérem: a jeget többféleképpen szoktuk használni: szoktuk fogyasztani, szoktuk gyógycélokra használni, szoktuk étel mellé tenni és jégkamrákiban, jégszekrényekben hűteni szoktunk vele. Most a higiénikus elvek alapján indult meg a jégérdekeltségnefc az a törekvése, hogy a miniszter úrnál ilyen jégrendelet kiadását szorgalmazza. Két szempont áll itt egymással szemben. Az egyik az, amely a természetes jeget lehetetlenné akarja tenni, olyan rendszabályokat akar foganatosítani, amelyek a természetes jég forgalom bah oaztalát teljesen lehetetlenné tennék, a másik pedig nyiltan, nevén nevezi a gyermeket és a természetes jég használatát egyszerűen el akarja tiltani. Na most az új tervezet is valamiképpen magáu viseli ennek a két irányzatnak apasági jellegét, amennyiben ezeket az egészségügyi intézkedéseket — szerény véleményem szerint — máris túlon-túl előtérbe .tolja. Senki sem fogja elvárni azt, hogy természetes jeget fogyasszunk vagy használjunk betegség ese9. ülése 1934 március 7-én, szerdántén, de hogy a jégszekrényben, a hűtőkamrákban, ahol közvetlen érintkezés a hűtött anyaggal nincsen, miért ne lehetne a természetes jeget felhasználni, ezt én a magam laikus szempontjából nem tudom belátni és semmiképpen nem vagyok hajlandó ezeket az erősen felfokozott egészségügyi intézkedéseket akceptálni, már osak azért sem, mert azt kell kérdeznem az igen t. Háztól, hogy ha az egészségügyi hatóság nyáron Budapest közvetlen közepén a kloakák felett felállítja az uszodákat és azt mondja, hogy azok használata egészségügyi szempontból jó és kívánatos éppen nyáron, amikor a baktériumok sokkal virulensebbek, akkor miért ne lehessen a Budapesttől 20 kilométerre folyó vizet jég alakjában hűtési célokra felhasználni. Ugyanezt kérdezem a Balatonnal kapcsolatban is. Idegenforgalmi propagandáink tudvalevőleg tele vannak azzal, hogy a Balaton fürdésre jó, és alkalmas. Hát akkor ugyanaz a víz télen megfagyva miért áll útjában a mű j éggyáraknak ? Kérdezhetem ezt a Tiszával és sajnos, megosonkult magyar hazánk folyóinak valamennyiével kapcsolatban is. Méltóztassanak elolvasni a Természettudományi Közlöny errevonatkozó cikkét, amely csodálatosképpen nem talált különbséget a műjég és a természetes jég között baktériumtartalom szempontjából. Méltóztassék elolvasni a miniszter úr rendelkezésére álló Közegészségügyi Intézet objektív, pártatlan, tudományos jelentését, amelyszerint — csodálatosképpen — nem tudták a górcsövekkel megállapítani, hogy a természetes jég fertőzőképesebb volna, mint a műjég. Ha ezeket a szempontokat veszem tekintetbe, akkor a magam részéről legalább is aggályosnak látom az egészségügyi jelszóval való túlságos érvelést. T. Ház! Azt hiszem, ott történt a hiba, hogy a Közegészségügyi Intézetek górcsöveivel nem látták ugyan meg a távollévő bacillust, de nem látták meg azt a hasznot sem, amelyet a természetes jég kitiltása a műjéggyártók malmára hajt. Megállapítom, hogy ez a haszon csak Budapest közvetlen környékén körülbelül évi 300.000 pengő összeget tesz ki. Nem olyan egyszerű dolog ez a jégkérdés, hogy csak mosolyogjunk rajta. Ha a kereskedőt, az iparost, a mészárost, a hentest, a cukrászt és a vendéglőst kényszerítik arra, hogy műjeget használjon, ha majd — amint az említett ankéten a főváros egyik előkelő t exponense kijelentette — nem lehet természetes jeget idegen törvényhatóságtól behozni s ha a természetes ^ jeget kitiltják a forgalomból, akkor a műjég, versenytárs nélkül lévén a piacon, semmiféle árnivelláló, árleszorító versenynek nem lesz kitéve és nem tudjuk, hogy akkor hol áll majd még a mű jéggyárosok jó étvágya. (Váry Albert: Desztillált vízből készítik a műjeget?) A természetes jég eredetét természetszerűleg egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni, amint eddig is megvizsgálták. Természetes, hogy fertőzött pocsolyák megfagyott vizéből senki sem akar jeget szállítani és senki sem akarja az ország lakosságát fertőzéseknek kitenni. Nem lehet azonban ezt a dolgot túlzásba vinni. El tudok menni ebben a dologban ad abszurdum. Akár természetes, akár műjégről van szó, azt húzzák-vonják, kocsikra teszik, az baktériumokkal érintkezik, tehát jöhet egy új érdekeltség, amely ki fogja jelenteni, hogy