Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

Az országgyűlés képviselőházának 2k . dunk, mi a rend fenntartásáért együtt küzdünk a csendőrséggel, de ha ezt fogjuk látni, igenis védekezni fogunk, mert nem tűrhetjük, hogy egy községi elöljáró, ha százszor is kommunista direktóriumi tag volt, ilyen irizultust követhessen el. Én elvárom és megkövetelem a belügyminiszter úrtól, hogy Itt rendet teremtsen és hegy ilyen esetek többé az országban elő ne forduljanak. Hogy (mennyire kedvesek vagyunk mi a mai kormányhatóságoknak, hogy milyen szeretettel nézik a mi hallatlan sikerünket és a nekünk nem, de másoknak meglepő óriási fellendülését ennék a mozgalomnak, azt abból látom, hogy egy egyszerű plakát kifüggesztését sem engedélyezik. Benyújtottunk engedélyezés végett egy plakátot, amely így szól (olvassa): »A N. Sz, P. mozgalmát fegyelmezett rendben, zárt sorokban visszük előre, célkitűzéseink, változatlan eredeti programmunk az egész országban visszhangra találtak. A magyar nép megértett bennünket, mert tudja, hogy mit akarunk. A keresztény világnézet, a nemzeti szocialista eszme egyesít minden fajtáját szerető, hazáját féltő magyart. Megszervezett tömegeinknek azt üzenjük: az ország képviselőházában másfél év alatt a magyar nemzeti szocialista Programm minden betűje mellett változatlanul kitartottunk. Sorainkban a jövő Magyarország fiatalságának diadalmas ereje. Zászlónkon a harcos keresztény Magyarország vérrel megszentelt jelvénye, a nyilaskereszt. Szívünkben erős keresztény hittel bízunk abban, hogy nyilaskeresztes mozgalmunk megteremti a régi magyar határok közt minden dolgozó testvér kormányzójához és ősi alkotmányához hű nagy Magyarországot. Bátorság!« — Kérdem én, ki ellen izgat ez! Kérdem én, nem a kedélyek megnyugtatását szolgálja-e ez? Ezt az egyszerű plakátot teljesen érthetetlenül, rövidlátó közigazgatási emberek nem engedélyezték és erre kényszerítik az embereket, hogy majd titokban ragasszák ki a plakátokat, amelyek aztán talán majd erősebb hangúak lesznek. Ebben a plakátban nines más, mint keresztény gondolat, nemzeti érzés, hűség az államfőhöz, Magyarország kormányzójához és hűség az alkotmányhoz. Mindig ezt mondják, hogy mi nem állunk alkotmányos alapon. Leszögezzük azt, hogy mi magyarok nem kopirozunk senkit. Másoknak nincs ilyen régi alkotmányuk, mi azonban ehhez az ősi alkotmányhoz hűséggel és becsülettel ragaszkodunk. (Simon András: Ezt plakátok nélkül is megtehetik!) Mi a valláisi dolgokba nem nyúlunk bele, mert elítélünk minden olyan megmozdulást, amely akármelyik felekezet belügyébe beavatkozik. Mi tömegeinknek igenis, azt mondjuk, hogy tartsák meg becsülettel, tisztességgel, vallásuknak, egyházuknak parancsait. Mi erre tanítjuk, erre oktatjuk őket. Tehát egy hazafias, nemzeti alapon álló, pozitív kereszténységet és a Krisztusi tanokat hirdető és megszívlelő mozgalommal állunk szemben. Olyanirányú plakátot akartunk kiragasztani, amely felvilágosítja az ország népét minden olyan támadással, minden olyan rágalommal szemben, amely azt mondja, hogy nemzetietlenek vagyunk és amelyben dodonai kijelentések vannak; például az egyik újságban olvastam, hogy a nemzetietlen mozgalmat egységespárti képviselők kérésére szigorral el fogják nyomni. Igenis, én azt kívánom, hogy minden nemzetietlen mozgalmat nyomjanak el, de ehhez a 9. ülése 19BU március 7-én, szerdán- 27

Ô mozgalomhoz ne nyúljanak, különösen ne nyúljanak azok, akik ott voltak, ott tolongtak a Nemzeti Tanácsnál, hogy esküt tegyenek, akik akkoriban megfeledkeztek a kommunistákkal szembeállani. akik szakszervezeti igazolványokat szereztek maguknak akkor, amikor fajtánkat az akasztófa alá vitték. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Erre a mozgalomra azonban nem lehet azt mondani, hogy nemzetietlen, s legkevésbbé. mondhatják ezt azok, akiknek névsora is megvan, akiknek nevével is szolgálhatok. (Zaj.) Nem akarunk azonban személyeskedni. Akinek nem inge. úgysem veszi magára. De olyan könnyen odavágják, hogy nemzetietlen ez a mozgalom, amely jelvényében a keresztes hadjárat nyilaske resztjét és a fehér Nagy-Magyarországot viseli, és amely mozgalomnak minden ténykedése oda irányul, hogy az ország határait minél hamarabb visszaszerezzük. Mert vallom, hirdetem és nyugodtan, meggyőződésből mondhatom, hogy a szegény emberek, a szegény munkásemberek, kisiparosok, tönkrement kisexiszteneiák szűkös kis otthonukban sokkal többet gondolnak a régi határokra, mint azok, akik esetleg kényelemben ülnek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Meskó Zoltán: Egy mondattal befejezem. Nem vonom kétségbe senkinek a hazafiságát, nem vágom oda senkinek, hogy nemzetietlen, vagy kevésbbé hazafias, de merem állítani, hogy ,a hideg, fűtetlen szobában, a rongyos ruha alatt sokkal többször megdobban a korgógyomrú emberek szíve, mert érzik, hogy tarthatatlan a helyzet és ha másképpen nem, ököllel fognak nekimenni és a régi határokat viszsza fogják szerezni! Ezeket voltam bátor elmondani és kérem az igen t. kormányt: hasson oda, hogy ne vegyenek el földet a szegény embertől, amikor bajba jutott, mert ez nem keresztény politika és nem szociális politika, és ne tűrje a kormány közegeinek túlkapásait sem. (Helyeslések a balközérten.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Fitz Artur! Fitz Artur: T. Ház! Előttem szólott Meskó Zoltán képviselőtársam beszédének két utolsó kérelmére vonatkozólag legyen szabad egészen röviden megjegyeznem a következőket: Ha az adásvétel 'önkéntes volt, ha az az adásvétel az eladók szándékával történt, akkor azt hiszem, mindannyian megnyugodhatunk a megyei gazdasági bizottság hozandó határozatában. Maga az a tény, hogy valakinek pénze van és földet vesz, semmiképpen sem üldözendő cselekmény, hanem talán éppen segít az illetőn, akinek földjét megvette. {Zaj. — Gróf Festetlen Sándor: Az a kérdés, honnan szerezte azt a pénzt, amikor mindenki leromlott! — Nagy zaj balfelől. — R

assay Károly: Na, na! Az a legegyszerűbb, nem munkával keresni, hanem Örökölni! Az apjától kapta! Az a legegyszerűbb! örökölte! Nem munkával kereste!) Elnök: Csendet kérek! Fitz Artur: Mindenesetre az Országos Földibirto'krendező Bíróság, a megyei gazdasági bizottság ezt a kérdést vizsgálat tárgyává teheti. Ami pedig a második kérdést illeti, amelyet méltóztatott itt a gyűléseken megtörtént atrocitásokkal kapcsolatban elmondani, azt hiszem, pártkülönbség nélkül mindannyian azon az állásponton vagyunk, hogy minden akármilyen irányból, bárhonnan jövő atrocitást ^mindannyian elítélünk. Bármelyikünk gyűlésén tö^41*