Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

Az- országgyűlés képviselőházának 24-9. ülése 1984 március 7-en, szerdán- 273 vezesse, élhet a törvényhatóság-feloszlatási jo­gával abban az esetben, ha úgy látja, hogy ott tékozlás, pazarlás, esztelen munka folyik, avagy egyáltalában munkára képtelen lesz a főváros tö rvényhatós ága. Nem lehet így kisajátítani az egyik oldal­ról minden hatalmat, a másik oldalon pedig odaállítani a statisztikát, a székesfőváros tör­vényhatósági közgyűlésére, mert hiszen a vá­lasztottak valóban nem lesznek mások a jövő­ben, csak (statiszták, akik felelősek a választók felé, akiket a választók joggal felelősségre von­hatnak, akik azonban nem tudnak komolyan be­számolni a ténykedésükről, mert hiába adják oda a legjobb tudásukat, lelküket, lelkiismere­tüket és mindenüket a városi törvényhatósági közgyűlésen, ott nem az ő akaratuk érvénye­sül, hanem azoknak az akarata, akiket a kor­mánynak majd sikerül egy kisded csoportban bevinnie a városházára és így a kormány a kü­lönféle ilyen örökös, kinevezett és hivatalból való tagoknak a szavazatával megkapja a maga többségét. A belügyminiszter úr ebben a törvényja­vaslatban úgyszólván teljesen kisajátítja mind­azokat a jogokat, amelyeket mint ellenőrzési jogokat lehet megállapítani. Elsősorban változ­tatást visz keresztül a polgármesteri szék be­töltésénél. E tekintetben is logikátlanságot látok a t. kormányzat részéről, hiszen hányszor mon­dották már, hogy az álláshalmozásokat meg kell szüntetni, a felesleges állásokat le kell bontani­Ha ez a jelszó az egyik oldalon, akkor kérdem, hogy 'minek itt a másik oldalon a főváros élére főpolgármestert állítani? Én emlékszem arra iaz időre is, amikor Bárczy István, mint a főváros polgármestere egyúttal a főváros főpolgármes­teri teendőit is ellátta. Abban az időben a város fejlődése meglehetősen szépen haladt és ez sem­miféle fennakadást nem okozott az adminisztrá­cióban. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalolda­lon: Minek kell most isi! — Zaj!) Nem kár-e most is azokért az illetményekért és azokért a dologi terhekért, amelyeket ennek az ország­nak vállalnia kell azért, hogy valakit majd el méltóztatnak helyezni a főváros életében, de akinek komoly funkcióját meg lehet oldani a polgármesteri állás betöltésével isi Ez talán ínég logikus volt a régi törvény rendelkezései alapján, amikor a polgármestert a város önkor­mányzata szabadon választhatta; iákkor még azt mondhatta a kormány: kell, hogy legyen nekem a fővárosnál, mint külön törvényható­ságnál egy reprezentatív emberem, aki az én akaratomnak végrehajtója és ellenőrzője, ezért odaállítok egy főpolgármestert, — mondom — a régi elgondolások és hagyományok alapján ezt talán még meg lehetett érteni, (Friedrich István: Csakhogy most zavart csinál!) de ma, amikor a polgármester megválasztása is állam­fői jóváhagyástól van függővé téve, teljesen ért­hetetlen és felesleges a főpolgármesteri állás betöltése. Itt van tehát a főpolgármester, aki ellen­őrzési jogot fog gyakorolni és szabadon kö­veti majd a belügyminiszter úr utasításait. Azután ott van a polgármester, akire vonat­kozólag már elmondottam, hogy államfői jóvá­hagyástól van függővé téve állásának betöl­tése. A törvénynek ez a rendelkezése is egyike azoknak, amelyeket a legszerencsétlenebbeknek és legelhibázottabbaknak kell tartanom. Megint csak azt a célt szolgálja ez, hogy az államha­talom és a kormányhatalom még jobban bele­nyúlhasson a,főváros életébe. Sőt alkalmas ez a rendelkezés arra is, amire különösen a túl­oldalon lévő urak helyeznek nagy súlyt, hogy az államfő személyét a vitából ki kell hagyni, nem lehet a vitába belevonni, mert az ő tényei­ért a kormányt lehet felelőssé tenni. Felteszem itt a kérdést, t. Képviselőház: mi történnék abban az esetben, ha olyan polgármestere és olyan összetételű törvényhatósága volna Buda­pestnek, amely nem a kormány többségéből fogja megválasztani a maga polgármesterét, nem azt a személyt fogja megválasztani pol­gármesternek, akit a kormány vagy az akkori belügyminiszter akar, tehát akinek jóváhagyá­sát nem fogja az államfőnél javasolni? Ekkor mi történik? Arról rendelkezik a törvényja­vaslat, hogy abban az esetben ugyanazt a sze­mélyt nem lehet újra megválasztani és nem lehet újra jelölni sem, (Mozgás a szélsőbalolda­lon.) de egy másik, ugyanolyan pártbeli em­bert meg lehet választani. Tovább fog tartani ez a játék? Esetleg hónapokon és esztendőkön keresztül fog tartani, hogy a törvényhatóság megválaszt egy embert polgármesternek, azt a belügyminiszter nem javasolja az államfőnek, tehát a kérdés újra visszakerül a törvény­hatóság közgyűlése elé, akkor egy másik sze­mélyt választanak meg, azt sem hagyják jóvá, akkor egy harmadikat és így vég nélkül megy ez a játék, aminek természetes következménye az lenne, hogy nem várospolitikáról lesz szó, hanem sokkal inkább beviszik a politikai éle­tet a városi életbe, mint eddig, pedig éppen az urak felfogása szerint a városi életet ettől óvni kellene. Szerintem ugyan nem kellene és nem is lehet, mert ha én szociáldemokrata va­gyok a képviselőházban, akkor természetes, hogy szociáldemokrata meggyőződésű vagyok Debrecen város törvényhatóságában, vagy Bu­dapest székesfőváros törvényhatóságában is. Csak egy párt tudta megcsinálni a nappal szék, éjjel ágy politikáját. (Peyer Károly: Platthy György itt kormánypárti volt, a vá­rosházán kereszténypárti! — Mozgás.) A kormány képviseletében ott van a szám­szék is. A kormány a számszék felállítása ré­vén is teljes ellenőrzési jogot kapott és gya­korol is a főváros életében. A számszék külön államot alkot az államban, külön test a fővá­ros életében. Még azzal is súlyosbítva, hogy a számszéki állások betöltése a belügyminiszter­től függ, a terheket pedig, amelyek a szám­szék fenntartására feltétlenül szükségesek, mégis a főváros viseli. Üj intézkedés ebben a javaslatban az, amely az üzemi biztosok, illetőleg miniszteri biztosok intézményére vonatkozik, azokra, akik az üze­mek élére kerülnek. Erre vonatkozóan a bel­ügyminiszter úr bizonyos útmutatást fog adni, de én szerettem volna látni ezt az útmutatást, szerettem volna, ha az már most, a törvény­javaslattal egyidőben jelent volna meg s a belügyminiszter úr nem rejtené véka alá ide­vonatkozó gondolatait. A főváros eddig is elég szakemberrel ren­delkezett és rendelkezik az üzemek vezetése tekintetében. Az üzemigazgatók és az üzemek mellé rendelt igazgatóság, választmány vagy felügyelőbizottság, vagy nevezzük bárminek, ezidőszerint is megvan minden üzem melleitt, és annyi szakemberrel rendelkezik, hogy me­rem állítani, sokkal nagyobb és hasznosabb munkát végzett és végez, mint amennyit fog végezni a miniszter úr által kiküldendő mi­niszteri biztos. A miniszteri biztos kiküldetése alkalmas lehet arra, hogy a kormány megint élharcosokat helyezzen el, (Propper Sándor:

Next

/
Thumbnails
Contents