Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

Az országgyűlés képviselőházának 241 propaganda folyik a családok felbomlása és a názasságok megszüntetése érdekében. A statisztika szerint 1920-ban Magyarországnak még csak 29.134 elvált lakosa volt, míg 19ö0-ban már 52.066. Ez a szám állandóan emelkedőben van. Nagyon helyes és indokolt volt az elmúlt parlamenti szezonban az akkori igazságügyminiszter úrnak kezdeményezésére annak idején megindult akció, hogy bizonyos szigorítások történjenek a házassági válóperek tekintetében, de, úgylátszik, ez a megfelelő eredményt nem érte el, nem pedig azért, mert tudatos propaganda folyik ebben az irányban. Mindenkinek a mérlegelésére bízom, hogyan jön hozzá az a férj, vagy feleség, hogy belső családi életének összezördüléseit kitakargassák a nyilvánosság elé? {Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) De ez a kérdés nemcsak ezeknek az érdekelt házasfeleknek az ügye, hanem a nyilvánosságnak és az egész magyar társadalomnak is, amely nem tartja kívánatosnak és különösen nem tartja indokoltnak azt, hogy ezzel a propagandával a fiatalság máris úgy készüljön az életre, hogy ezekből a lapokból és híradásokból tanulja meg azt, hogy a házasóletet mennyire nem kell és nem szabad megbecsülni. (Jánossy Gábor: Ez nem propaganda! Ez egyik tünete a beteg közéletnek!) Kérdezem t. Ház: mit akarunk ? Akarjuk-e továbbra is — amint az elmúlt hónapokban megdöbbentő tanújelét láttuk — az anyagyilkos gyermekeknek, akarjuk-e az éppen a házasélet összetörése folytán egymást kivégző házastársaknak a számát még szaporítani a magyar társadalomban? Nekem az a tiszteletteljes indítványom és kérésem az igazságügyminiszter úrhoz, méltóztassék a házassági válóperek tárgyalását törvényes intézkedésekkel egyszersmindenkorra zártakká nyilvánítani és addig is figyelmébe ajánlani a bírói karnak, hogy nemcsak a házassági válóperekben, hanem valahányszor a házasélet benső intimitásai — akár az eltartás megállapítása, akár másféle téma kapcsán — a tárgyalás során előkerülnek, minden egyes alkalommal tartsa erkölcsi kötelességének, hogy éljen a tárgyalások zárttá nyilvánításának jogával. Ennek a nemzetnek újjászületésre és renaissance-ra van szüksége, ennek a renaissancenak azonban az^ alapja a házasság és a család felbonthatatlansága. Ezért voltam bátor a jegyző úr által felolvasott interpellációmat előterjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter kíván szólani. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Kóródi Katona János t. képviselőtársam intencióival, amelyek felszólalásában vezették, teljes mértékben egyetértek. (Helyeslés.) A család intézménye a társadalmi és állami lét legbiztosabb alapja. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Minden olyan intézkedés, mely a család intézményét védi, kell, hogy feladatkörünkbe tartozzék és minden olyan cselekedet, amely ez ellen irányul, kell, hogy törvényes megtorlást is találjon. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezek előrebocsátása után bátor vagyok néhány megjegyzést tenni az interpelláló képviselőtársam által előadottakra. A polgári perrendtartás 207. §-a intézkedik arról, hogy (olvassa): »A bíróság a nyilvánosság kizárását hivatalból is elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvánossága a közrendet, vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné. A bíróság vaülése 1934 február 21-én, szerdán. 19 lamelyik fél kérelmére elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a tárgyalás nyilvánossága a fél méltányos érdekét sértené.« Ugyanezen szakasz szerint (tovább olvassa): »Amennyiben a tárgyalás nyilvánossága ki van zárva, a tárgyalás tartalmának bármely módon közlése tilos.« Ami már most a házassági válópereket illeti, azokra vonatkozólag a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. 57. §-a úgy intézkedik, hogy a házassági perekben a tárgyalás és a határozatok kihirdetése nem nyilvános. Anélkül tehát, hogy a bíróságnak a nyilvánosság korlátozására vonatkozó határozatot kellene hoznia, minden házassági ügyben a tárgyalás és a határozat kihirdetése nem (nyilvános, tehát erre vonatkozólag a sajtónak nincs meg a (közlési jogosultsága, úgyhogy aki ez ellen az intézkedés ellen vét, az az 1912. évi LIV. te. 96. §-a alá eső tiltott közlés vétségét követi el, amelynek büntetése három hónapi fogház. Igen t. Ház! A törvényes rendelkezések tehát itt megvannak, úgyhogy újabb törvényhozási intézkedés abban az irányban, ahogyan igen t. képviselőtársam kérte, nem szükséges. Ellenben igenis szükség lehet arra, hogy a tiltott közlés esetei, különösebb figyelemmel kisértessenek, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert a közelmúlt számos olyan szomorú jelenséget vetett fel, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelynek következtében ennek a bűncselekménynek különösebb figyelemmel kísérése csakugyan az ország érdekében lévőnek látszik. En tehát ebben az irányban is megtettem a szükséges intézkedéseket, az ügyészség ezeket a közléseket figyelemmel fogja kísérni és remélem, hogy ezáltal az erre vonatkozó jogosult panaszoknak a további jogosultsága megszűnik. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyedés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Kóródi-Katona János: T. Képviselőház! Az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem és kérem őt arra, hogy abban a méltóságban, amelyben van, ragadjon meg minden eszközt arra, hogy a család egységét és felbonthatatlanságát megvédelmezze. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úr válszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék báró Inkey Pál képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. t A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a halasztást engedélyezni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezi. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovcis György jegyző (olvassa): »Szíveskedjék a belügyminiszter úr tájékoztatást adni a múlt interpellációs napon az algyői reyolveres merénylet ügyében beigért vizsgálat eredm ényéről.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt alkalommal felolvastam (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) az algyői tüntetés Q*