Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

% ®y Az országgyűlés képviselőházának 249. ülése 1934. évi március hó 7-én, szerdán, Almásy László, Cettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvénymódosításáról. Hozzászóltak : Molnár Imre, Györki Imre. - A közoktatásügyi bizottság beterjesztette jelentését a Magyar Nemzeti Múzeumról és az Országos Művészeti Iskola és Irodalmi Tanácsról. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Magyar Pál, báró Urban Gáspár, Meskó Zoltán, Fitz Artúr. - Inter­pellációk : SándorPál — a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterhez — a Stab, és Magirt. dzsungelje ügyé­ben. A pénzügyminiszter válasza. — Lázár Miklós — a pénzügyminiszterhez - a postatakarékpénztár zálogház­monopóliuma tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Gróf Esterházy Móric — a földmívelésügyi miniszter­hez — a tüzifavételi kötelezettség módozatai és határideje tárgyában. — A kereskedelemügyi miniszter írásbeli választ adott Meskó Zoltán képviselőnek a szabolcsvármegyei útkaparók elbocsátása ügyében előterjesztett inter­pellációjára. - Személyes kérdésben szóltak : Petrováez Gyula, Östör József, Farkasfalvi Farkas Géza, Rakovszky Tibor, Dinien Ödön, Kun Béla. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic : Imrédy Béla, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután â óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takáeh Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszóla­lókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dénes jegyző úr. Napirendünk szerint következik a Buda­pest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIIL te. egyes rendelkezéseinek módo­sításáról intézkedő törvényjavaslat (írom. 709, 713.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra követ­kezik Molnár Iimre képviselő úr, laki beszédé­nek elmondására előző ülésünkön (halasztást kapott. Molnár Imre képviselő urat illeti a szó. Molnár Imre: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem örö­mest választottam a fővárosi törvényjavasla­tot a t. Házban való első felszólalásom tár­gyául azért, mert ez a javaslat éppen vezérel­veiben jelentőségén túl is élére állíttatott, de mert ez a javaslat az autonómia védelme kö­rül forog, mint olyan képviselőnek, aki ne­negyszázadot meghaladó időt töltöttem az au­tonómia, még pedig a városi és a vármegyei autonómia szolgálatában, az ott szerzett tárgyi ismereteim s az önkormányzati elvre nézve kialakult felfogásom folytán úgy érz«m, hogy kötelességem ebben a vitában részt venni. ' T. Ház! Ellenzéki oldalról olyan kijelen­tés (hangzott el, hogy a mi pártunk nem tudja ezt a törvényjavaslatot megvédeni, hanem egy­szerűen csak megszavazza. Minden olyan in­tézkedést, amely jogok korlátozását tartal­KÉPVISELÜHÁZI NAPLÓ XX. mázza, sokkal könnyebb támadni, mint meg­védeni, vagy ha nem is könnyebb, de minden­esetre népszerűbb dolog. Ezzel a ténnyel szem­ben kívánom dokumentálni azt, hogy mint olyan egyén, aki múltjánál fogva fokozottabb érzékkel bír az autonómia iránt, igenis 'meg­győződésből tudok állást foglalni e javaslat mellett, meggyőződéssel tudom azt megvédeni és megszavazni. Ennek az indokait kívánom a t. Ház előtt elmondani. A javaslat feletti vitában elhangzott be­szédek jórészben az önkormányzati jog értel­mezése és az önkormányzat terjedelme körül forogtak. Ellenzéki oldalról annak bizonyítása céloztatott, hogy a székesfőváros, amely az 1872:XXXVI. törvénycikkben lefektetett szé­leskörű önkormányzati jogait részben már a háború utáni törvények folytán elvesztette, a most szőnyegen fekvő törvényjavaslat tör­vényerőre emelkedésével azt teljes egészében el fogja veszíteni. w ..•''•-..•" Az ezirányban érvényben lévő törvények által definiált önkormányzati jog lényegileg ugyanaz, legyen annak birtokosa a főváros, vidéki törvényhatósági város, vármegye, avagy község, éspedig: a törvény korlátjai között gyakorolni saját ügyeinek intézését és saját területén végrehajtani az állami közigaz­gatást. Ha talán első pillanatra szembeötlőnek lat­szik is, a kérdésbe való mélyebb behatolás után mindenki igazat ad annak az állításom­nak, hogy az önkormányzat ezen definíciója alapján keletkezett azon felfogást, amely a helyi és az állami feladatok között éles elha­tárolást tesz, az idő és a viszonyok már telles egészében meghaladták és a ma már egy ki­élezett, majdnem státusjoggal bíró autonómia az állami élet mai szerkezetébe annak egysege és harmóniája megbontása nélkül beilleszt­hető nem volna.. 39

Next

/
Thumbnails
Contents