Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-248

••H Âz országgyűlés képviselőházának 24,8. ülése 193% má/rcius 6-án } kedden. 257 ros deficitjéről egy csapással gondoskodás tör­ténnék. Ha tehát azon gondolkodunk, hogy minő rendkívüli intézkedésekre van szükség a székesfőváros háztartásának rendbehozatala te­kintetében, akkor elsősorban az állam és a bel­ügyminiszter úr gestio ja vonandó kritka és re­vízió alá, nem pedig az a székesfőváros, amely sokkal jobban megfelelt feladatainak, imint a magyar állam. En ennek a javaslatnak és főleg az eredeti elgondolásnak megismerésekor nem zárkózhat­tan el az elől a gyanú, sőt meggyőződés elől, hogy itt a kormányzat tulajdonképpen politikaj célokat akar egy közigazgatási javaslaton ke­resztül megvalósítani. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A fővárosnak a nemzeti egység számára való meghódítása először alulról kí­séreltetett meg, még pedig Tabódy igen t. kép­viselőtársamon keresztül. Teljes energiával til­takozom az ellen, hogy a nemzeti egység bár­milyen párt ügyével azonosíttassék, sem azzal a párttal, sem a mi pártunkkal, sem semilyen más párttal. (Ügy van! Ügy van! taps a bal­és ics szélsőbaloldalon.) Ne játsszunk és ne do­bálódzumk a nemzeti egység szent gondolatával, mert elkövetkezhetik az idő, aimikor erre a nem­zeti egységre nagy szükség lesz. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ne profanizálják!) Ezt a nemzeti egységet ne­héz helyzetekben minden egészséges és élet­képes nép és nemzet meg kell, hogy tudja való­sítani a saját erejéből, de nem pártalapon, ha­nem nemzeti alapon, (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amikor Tabódy igen t. képviselőtársam azt az állítást kockáztatja meg, — nem tudom mi­ből meríti ezt a meggyőződését — hogy itt tu­lajdonképpen a nemzeti egység megvalósítására irányuló 'kísérletről van szó, akkor azt kell mondanom: igen, ezzel a javaslattal szemben tényleg lettre jött a nemzeti egység, de nem a javaslat mellett, hanem a javaslat ellen. (Ellen­mondások a jobboldalon. — Farkas Gyula: Nem igen látom a nagy egységet!) Megtörtént ez a próbálkozás a székesfővárosnak alulról roham­mal való bevételére. Láttunk itt nemzeti munkahetet, ahová potyajegyes és napidíjas falusiakat csődítették fel. Láttuk a Tattersalt, (Homonnay Tivadar: Marcia su Tattersal!) egy nagyon rosszul sikerült felvonulást, ahová tűzoltóktól miniszteri tistzviselőkig (Farkas Gyula: Nekünk az is jó volt!) ki volt rendelve a lelkesedni nem akaró magyar nép. (Farkas­falvi Farkas Géza: Vezérzászlók. Csinadratta, bumm, bumm, bumm! — Farkas Gyula: Ne­künk az is jó!) Elnök: Farkas Gyula képviselő urat kérem, maradjon csendben. Eckhardt Tibor: Ennek a nemzeti munka­hétnek alkalmából, amely rendkívül ellenszen­ves előttem és minden tárgyilagos agrárember előtt, mert a túlzott ipari vámvédelem propa­gandája volt nemzeti álarc mögé bujtatva, (Úgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbalolda­lon.) láttuk és hallottuk ia 95 pont után újból kidobott tizenöt—tizenhat, vagy nem tudom hány pontot, amelyek lényegileg és tartalmilag természetes, hogy mindannyiunk kívánságát, fe­jezik ki . . . (Farkasfalvi Farkas Géza: Ön­képzőköri gyakorlat volt. — Homonnay Tiva­dar: Ne igyekezz gyorsan meggazdagodni!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni! Eckhardt Tibor: ... amelyeket másnak, mint önképzőkör gyakorlatoknak, vagy ma­gyar ábrándnak alig nevezhetnék, mert a gya­korlati megvalósításra irányuló egyetlen gon­dolat vagy intézkedés ezt a 16 pontot nem kö­vette. (Igaz! Ügy van! a baloldalon. — Dinich Ödön: Meg fogják ezt is zenésíteni! — Mala­sits Géza: Egy dolog sikerült, a disznótoros verseny! — Derültség. — Homonnay Tivadar: Mert ott mindenki nyert!) A fővárosnak így alulról való megroha­nása nem sikerült, mert ebben az országban, amely a tradíción épült fel és amely a nemzeti tradíció jegyében kell, hogy a maga jövőjét élje, (Ügy van! a baloldalon.) üres propagan­dával a tradíciót nem lehet eltüntetni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a baloldalon.) Ahol nincs tradíció, oda kell propaganda, ahol van hagyomány, ahol megvan a tradíció tisztelete, ott nincs szükség nemzeti tingli : tanglira, ott mindenki tudja a kötelességét. (Ügy van! Ügy van! — Taps a baloldalon.) Ennek a nemzetnek közízlése visszautasította ezt a politikai törek­vést. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez igaz!), Miután a kudarc teljes volt, akkor jött ez a második intenció, akkor jött ez a törvény- . javaslat, amely — alulról a tömegek akaratá­ból nem lévén képes a kormány a székesfővá­rost monopolizálni, pártpolitikai uralma alá hajtani — felülről a törvény erejével akarta a fővárosnak nem tetsző rendszert a közvéle­ményre rákényszeríteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez így van! — Klein Antal: így járnak a vidéken is! Ott is ilyen kudarc lesz!) Ezzel az eredeti elgondolással szemben úgyszólván pártpolitikai különbség nélkül foglaltak állást, Ezt azért mondom, mert egységespárti igen t. képviselőtársaim közül igen számosan teljesen egyetértettek velünk abban a felfogásban, hogy itt egy diktatórikus törekvésnek újabb megnyilvánulásával állunk szemben. A dikta­tórikus törekvésből nem lett semmi; maradt egy kis erőtlen basáskodás belőle. (Homonnay Tivadar: Kidiculus mus!) Ez a javaslat lényegében hibás, mert túl­lőtt a célon, túllőtt azért, mert minden köz­igazgatási intézkedés megtételére a belügymi­niszter úrnak teljes szabadsága és lehetősége van, de túllőtt a célon azért is, mert hiszen a főváros vezető pártjai eddig még minden al­kalommal mindent megszavaztak, amit a kor­mány valaha kívánt (Ügy van! balfelől.) és iha nekünk van kifogásunk és észrevételünk a fő­városi vezetéssel szemben, az csak az lehet, hogy túlságosan szervilisek, túlságosan alkal­mazkodók, túlságosan lojálisak voltak a kor­mányzattal szennben. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Fát lehetett a hátukon vágni és hálakép megkapják most a választ. Bemélem valamennyien tanultak belőle. (Homonnay Ti­vadar: Ez így van!) A lényegen kívül azonban neími tudom sem­miképp isem helyeselni az eljárást sem, aho­gyan ezt a javaslatot meglepetésszerűen még a kormány saját pártjának megkérdezése nél­kül is, a fővárosi ügyeket ismerő, a kormányt a fővárosban képviselő községi polgári párt­tal, a kormánypárton belül ülő saját pártjával szemben is úgyszólván puccsszerűleg iparko­dott a kormány kihozni. Mi értelme v*an egy ilyen lerohanásnak? Talán jobb ez a javaslat akkor, ha a hozzáértőknek hozzászólásra seirn adnak alkalmat és lehetőségeti Ugyanaz az el­járás, amely a földteherrendezéssel kapcsolat­ban már megbosszulta magát, amikor Imrédy pénzügyminiszter úr ugyanilyen puccsszerűen jött elő egy agrár ja vaslattal, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) - amelynek tekintetében

Next

/
Thumbnails
Contents