Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-248
240 Az országgyűlés képviselőházának Micsoda fenséges önkormányzat, milyen megbecsülése a főváros népének! 1872-ben mennyire megbecsülték! Micsoda felsorolás ez! Nem egy hevenyészett, odadobott valami ez! (Vázsonyi János: Mert akkor értettek hozzá!) Hiszen itt 50—60 pontot rónak a polgármesterre és azt mondják: mindezt a polgármester végzi, a polgármester felelős. (Vázsonyi János: Ma csak gyűlölik és nem értik!) A mondvacsinált felelősség nem felelősség. Ilyen felcicomázott polgármesteri állás nem mestere a polgári mivoltnak. Ez csak cicoma, csak reprezentáló valami. Amikor pedig következetesen azt mondják, hogy mindenért, amit tesz, a belügyminiszter felé van a felelősség, akkor minek itt kételkedni tovább, minek akkor tovább habozni? Tessék azt mondani: a főváros diktátora a belügyminiszter! (Vázsonyi János: Ügy van!) Ez a kérdés, ezt így akarjuk, de mivel ezt bevallani, kimondani nem szabad, csinálunk egy alkotmányos ruhát, T. Ház! Közbeszólás alakjában mondották, hog-y settenkednek a korporációs felfogások. Azt mondják és hirdetik: nem lesz semmiféle korporáció, nem lesz a választójogban érdekképviselet, a testületek nem jutnak szóhoz. Most nyomban rá akarok mutatni, — és csupán őszinteséget és egyenességet kérek, semmi mást — hogy ez a törvényjavaslat azt mondja: a -miniszteri biztosnak — méltóztassék engem ellenőrizni, méltóztassék elolvasni — olyankor, amikor odaküldik, ahol nincs részvénytársasági forma, csak üzem, ha óvást emel, erről jelentést kell tennie a belügyminiszternek. Ezt még értem. Tíz mondattal odább azonban, ahol azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha pedig olyan helyen emel óvást, ahol nincs üzemi forma, hanem részvénytársaság vau, vagy szövetkezet van, tehát a kereskedelmi cégjegyzékben magánjogi és kereskedelmi törvényeink szerint magának autonóm berendezkedést vindikálható cég, már nem meri azt mondani, — mert ez galimathias volna — hogy akkor is a miniszternek kell felelős jelentést tennie, mert akkor rácsöngetne a törvényszék és azt mondaná«, mi, a törvény emberei tiltakozunk; ez nem közigazgatás! A részvénytársaság a bíró felügyelete alatt áll, annak jegyzőkönyveit a bírósághoz kell beterjeszteni és a bíró mond arról véleményt. Mit csinál azonban ez a törvényjavaslat? Azt hiszik, t. uraim, hogy azt mondja: ezt a vétót a bíróságnak keli bejelenteni? Dehogy! Azt mondja: olyankor a* illető testülettel kell közölni. Szendén, suttyomban itt settenkedik a testület. Miféle testület? Keressék meg ebben' a törvényjavaslatban, van-e ilyen. Nincs ilyen sehol. (Vázsonyi János: Majd jön!) Ügy van, majd jön, csak már előre be van írva a fogalom, hogy a miniszteri biztos vétóját be kell terjeszteni az illető testülethez. Mi ez. a testület? Lesz majd egy korporáció, amely érdekképviseleti alapon jön létre és azt mondja: be kell ide ezeket sorozni. Ezzel elsorvasztják majd a részvénytársaság autonómiáját is, még a .magánjogi keretet is túllépik. Most azt mondják szendén: Nem bántjuk az önkormányzatot, nem szólunk az önkormányzat ellen. Méltóztassanak azonban csak elolvasni ezt a törvényjavaslatot. Ilyen még az 1930. évi XVIII. tcikkben sem volt, pedig abban nagyon sok volt és mondhatosm, nagyon sok kifogásom volt ellene. En azonban az akkori belügyminiszter úr néhány beszédét és észrevételét megszívleltem és figyeltem arra. Nein úgy kontemplálták eredetileg a törvény ja vas2U8. ülése 1934 március 6-án, kedden. , latot, csak a pártabszolutizmus sajátította ki | magának a törvényhatóságot. Nekem nagyon | fáj, hogy a volt belügyminiszter urat ott láttam annak a bizottságnak elnöki székében, amelynek tanácskozása alapján elfogadták ezt a javaslatot, amely az ő miniszteri elgondolás árnak kiforgatását jelenti. Nagyon sajnálom a jóakaratú, nagyszerű volt (belügyminiszter urat, aki most kénytelen volt ugyancsak a pártabszolutizmus hatása alatt odaülni és elnökölni, amikor a saját törvényét változtatják meg. (Vázsonyi János: Elég rossz törvény volt, az!) lan&i csaik egy szemelvény, amelyből méltóztatnak látni, hogy ennek a törvényjavasI latnak konstrukciója nem az a naiv aîkotmai nyos mez, melyet elképzelnek, ez farkasba báI ránybőrben, vagy diktatúra az alkotniányos! ság mezében, ha úgy tetszik. Hogy diktatúra, ! rögtön bizonyítom. Van egy német mondás, amely azt mondja: egy levél igazi értelmét ; mindig úgy lőhet kihámozni: wie man den í Brief liest. Egy törvényjavaslatot is olvasni 1 kell tudni,, mert lia az ember csak úgy. elillan | a sorok közt, akkor nem találja meg az értelmet. Ez a törvényjavaslat például ezt -mondja: »A polgármester választása ugyanazon elvek szerint történik, mint eddig.« Mi az, hogy elvek szerint? Ugyanazon elvek szerint # olyan törvényhatóság választja, amely ajánlási rendszer alapján jön össze. Mert ez e<gy elvi | álláspont. Ugyanazon elvek szerint választja, j hogy a szelvény-börze továbbra is életben maj rad? Mert igen t. képviselőtársaim, mondják s előttem szóló t. barátom is azt mondta, hogy elítéli ezeket a szelvényeket, ezeket ki kell irtani, mint a bolettát a búzánál; — de mi jön utána és mi jön helyébe? Miért játszunk találósmeséket? (Ügy van! a baloldalon.) Hát itt a parlamentben Bar-kochba-játékok vannak, hogy találjuk ki? Először meg kellene állapítani, hogy milyen lesz az új törvényhatóság, amelyben nem lesz törvényhatósági tanács, hanem lesz — mint majd rámutatok — hatvanféle szakközeg. Bele fog fulladni a szakértelenibe. Mindenhez fognak érteni, csak magához a közigazgatáshoz nem. Ahho,z a tekintetes tanács és az 1872. évi törvény jobban értett. Ha azt akarja, a t. miniszter úr, hogy ne legyen törvényhatósági tanács, akkor legyen törvényhatósági bizottság, amelyet szabadon választanak, közvetlen, titkos választójog alapján, ajánlási rendszer nélkül ós legyen olyan tanács, amely kiegészítheti magát szakemberekkel és szakközegekkel,^ de felelős legyen a maga munkájáért a törvényhatósági bizottságnak: ott van az önkormányzat zárt területe, az önkormányzat erőssége. E helyett, megkerülgetve a dolgot, azt mond! ják: a szakemberek jelentést tesznek a polgárI mesternek. Ez nem kötelező, ez csak olyan vé) leményező valami, olyan mondvacsinált testü' let, amely pihegve szól, amely lábujjhegyen jár ési amely a polgármester előtt — aki a legfőbb kormányzat közege — alázatosan fog majd jelentéseket tenni. Ez a polgármester — akit ugyanazon elvek szerint választanak, mint mondják — csak addig polgármester, amíg a miniszter úrnak tetszik. Valóságos jus placeti van itt törvénybe iktatva, hogy az egyházjog területén maradjunk. (l'Jay van! Úoy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, felmenthető a főpolgármester is, a polgármester is, ha a kormányzó főhatalom úgy kívánja. Mi jól tudjuk valamenyien, — nem kell erre kitanítanunk sen-