Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-248

240 Az országgyűlés képviselőházának Micsoda fenséges önkormányzat, milyen megbecsülése a főváros népének! 1872-ben mennyire megbecsülték! Micsoda felsorolás ez! Nem egy hevenyészett, odadobott valami ez! (Vázsonyi János: Mert akkor értettek hozzá!) Hiszen itt 50—60 pontot rónak a polgármesterre és azt mondják: mindezt a polgármester végzi, a polgármester felelős. (Vázsonyi János: Ma csak gyűlölik és nem értik!) A mondvacsinált felelősség nem felelősség. Ilyen felcicomázott polgármesteri állás nem mestere a polgári mi­voltnak. Ez csak cicoma, csak reprezentáló va­lami. Amikor pedig következetesen azt mond­ják, hogy mindenért, amit tesz, a belügyminisz­ter felé van a felelősség, akkor minek itt ké­telkedni tovább, minek akkor tovább habozni? Tessék azt mondani: a főváros diktátora a bel­ügyminiszter! (Vázsonyi János: Ügy van!) Ez a kérdés, ezt így akarjuk, de mivel ezt beval­lani, kimondani nem szabad, csinálunk egy alkotmányos ruhát, T. Ház! Közbeszólás alakjában mondották, hog-y settenkednek a korporációs felfogások. Azt mondják és hirdetik: nem lesz sem­miféle korporáció, nem lesz a választó­jogban érdekképviselet, a testületek nem jut­nak szóhoz. Most nyomban rá akarok mutatni, — és csupán őszinteséget és egyenességet ké­rek, semmi mást — hogy ez a törvényjavaslat azt mondja: a -miniszteri biztosnak — méltóz­tassék engem ellenőrizni, méltóztassék elol­vasni — olyankor, amikor odaküldik, ahol nincs részvénytársasági forma, csak üzem, ha óvást emel, erről jelentést kell tennie a bel­ügyminiszternek. Ezt még értem. Tíz mondattal odább azon­ban, ahol azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha pedig olyan helyen emel óvást, ahol nincs üzemi forma, hanem részvénytársaság vau, vagy szövetkezet van, tehát a kereskedelmi cégjegyzékben magánjogi és kereskedelmi tör­vényeink szerint magának autonóm berendez­kedést vindikálható cég, már nem meri azt mondani, — mert ez galimathias volna — hogy akkor is a miniszternek kell felelős jelentést tennie, mert akkor rácsöngetne a törvényszék és azt mondaná«, mi, a törvény emberei tilta­kozunk; ez nem közigazgatás! A részvénytár­saság a bíró felügyelete alatt áll, annak jegy­zőkönyveit a bírósághoz kell beterjeszteni és a bíró mond arról véleményt. Mit csinál azon­ban ez a törvényjavaslat? Azt hiszik, t. uraim, hogy azt mondja: ezt a vétót a bíróságnak keli bejelenteni? Dehogy! Azt mondja: olyankor a* illető testülettel kell közölni. Szendén, suttyomban itt settenkedik a tes­tület. Miféle testület? Keressék meg ebben' a törvényjavaslatban, van-e ilyen. Nincs ilyen sehol. (Vázsonyi János: Majd jön!) Ügy van, majd jön, csak már előre be van írva a foga­lom, hogy a miniszteri biztos vétóját be kell terjeszteni az illető testülethez. Mi ez. a tes­tület? Lesz majd egy korporáció, amely érdek­képviseleti alapon jön létre és azt mondja: be kell ide ezeket sorozni. Ezzel elsorvasztják majd a részvénytársaság autonómiáját is, még a .magánjogi keretet is túllépik. Most azt mondják szendén: Nem bántjuk az önkor­mányzatot, nem szólunk az önkormányzat el­len. Méltóztassanak azonban csak elolvasni ezt a törvényjavaslatot. Ilyen még az 1930. évi XVIII. tcikkben sem volt, pedig abban nagyon sok volt és mondhatosm, nagyon sok kifogásom volt ellene. En azonban az akkori belügyminiszter úr néhány beszédét és észre­vételét megszívleltem és figyeltem arra. Nein úgy kontemplálták eredetileg a törvény ja vas­2U8. ülése 1934 március 6-án, kedden. , latot, csak a pártabszolutizmus sajátította ki | magának a törvényhatóságot. Nekem nagyon | fáj, hogy a volt belügyminiszter urat ott lát­tam annak a bizottságnak elnöki székében, amelynek tanácskozása alapján elfogadták ezt a javaslatot, amely az ő miniszteri elgondo­lás árnak kiforgatását jelenti. Nagyon sajnálom a jóakaratú, nagyszerű volt (belügyminiszter urat, aki most kénytelen volt ugyancsak a pártabszolutizmus hatása alatt odaülni és el­nökölni, amikor a saját törvényét változtat­ják meg. (Vázsonyi János: Elég rossz törvény volt, az!) lan&i csaik egy szemelvény, amelyből mél­tóztatnak látni, hogy ennek a törvényjavas­I latnak konstrukciója nem az a naiv aîkotma­i nyos mez, melyet elképzelnek, ez farkasba bá­I ránybőrben, vagy diktatúra az alkotniányos­! ság mezében, ha úgy tetszik. Hogy diktatúra, ! rögtön bizonyítom. Van egy német mondás, amely azt mondja: egy levél igazi értelmét ; mindig úgy lőhet kihámozni: wie man den í Brief liest. Egy törvényjavaslatot is olvasni 1 kell tudni,, mert lia az ember csak úgy. elillan | a sorok közt, akkor nem találja meg az értel­met. Ez a törvényjavaslat például ezt -mondja: »A polgármester választása ugyanazon elvek szerint történik, mint eddig.« Mi az, hogy elvek szerint? Ugyanazon elvek szerint # olyan törvényhatóság választja, amely ajánlási rendszer alapján jön össze. Mert ez e<gy elvi | álláspont. Ugyanazon elvek szerint választja, j hogy a szelvény-börze továbbra is életben ma­j rad? Mert igen t. képviselőtársaim, mondják s előttem szóló t. barátom is azt mondta, hogy elítéli ezeket a szelvényeket, ezeket ki kell ir­tani, mint a bolettát a búzánál; — de mi jön utána és mi jön helyébe? Miért játszunk ta­lálósmeséket? (Ügy van! a baloldalon.) Hát itt a parlamentben Bar-kochba-játékok van­nak, hogy találjuk ki? Először meg kellene állapítani, hogy mi­lyen lesz az új törvényhatóság, amelyben nem lesz törvényhatósági tanács, hanem lesz — mint majd rámutatok — hatvanféle szakközeg. Bele fog fulladni a szakértelenibe. Mindenhez fognak érteni, csak magához a közigazgatáshoz nem. Ahho,z a tekintetes tanács és az 1872. évi törvény jobban értett. Ha azt akarja, a t. mi­niszter úr, hogy ne legyen törvényhatósági ta­nács, akkor legyen törvényhatósági bizottság, amelyet szabadon választanak, közvetlen, tit­kos választójog alapján, ajánlási rendszer nél­kül ós legyen olyan tanács, amely kiegészítheti magát szakemberekkel és szakközegekkel,^ de felelős legyen a maga munkájáért a törvény­hatósági bizottságnak: ott van az önkormány­zat zárt területe, az önkormányzat erőssége. E helyett, megkerülgetve a dolgot, azt mond­! ják: a szakemberek jelentést tesznek a polgár­I mesternek. Ez nem kötelező, ez csak olyan vé­) leményező valami, olyan mondvacsinált testü­' let, amely pihegve szól, amely lábujjhegyen jár ési amely a polgármester előtt — aki a leg­főbb kormányzat közege — alázatosan fog majd jelentéseket tenni. Ez a polgármester — akit ugyanazon elvek szerint választanak, mint mondják — csak ad­dig polgármester, amíg a miniszter úrnak tet­szik. Valóságos jus placeti van itt törvénybe iktatva, hogy az egyházjog területén marad­junk. (l'Jay van! Úoy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Azt mondják, felmenthető a főpolgár­mester is, a polgármester is, ha a kormányzó főhatalom úgy kívánja. Mi jól tudjuk va­lamenyien, — nem kell erre kitanítanunk sen-

Next

/
Thumbnails
Contents