Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

Az országgyűlés képviselőházának 241 zete intézkedik, amelynek rendelkezései az életviszonyok változása miatt, tényleg

1 jelentős módosításra, illetőleg kiegészítésre szorulnak.. Ez okból Xolyamatban van a gyógyszerészeti ügy rendezőiéről, a kor szellemének megfelelő, és a felmerült kérdéseik gyökeres megoldását célzó torvényjavaslattervezet elkészítése. A törvényjavaslattervezet a szükséges közigazgatási intézkeedéseken kívül rendezni fogja jà gyógyszertári jog adományozásának, átruházásának és ellenőrzésének, továbbá a gyógyszertárak kezelésének, a gyógyszerészek fokozott felelősségének és az alkalmazott gyógyszerészek szolgálati viszonyainak kérdését. A" gyógyszertárak ellenőrzését, a kezelés szakszerűségét, közalkalmazott gyógyszerészek bevonásával óhajtom biztosítani. A gyógyszerészeti alkalmazottak helyzetének biztosítását célzó nyugdíjintézet felállítását kari és általános szociális szempontból is szükségesnek tartom, E célból illetékes ügyosztályom előrehaladott tárgyalásokat folytat egy Gyógyszerészi Országos Jóléti Alap felál- ! lítására, amelynek megvalósulása közeljövőben várható. Ezen alap lesz hivatva az önálló gyógyszerészi nyugdíjintézet kérdésének előmunkálatait elvégezni olyképpen, hogy a nyugdíjintézet felállítása reális alapon megoldható legyen. A korpótlékos fizetőpénztár gondolatával csak a gyógyszerészi nyugdíjintézet felállítása után óhajtok foglalkozni. A gyógyszerészeti ügy rendezéséről szóló törvényjavaslattervezetemet, a szükséges előkészítő tárgyalások lefolytatása után, a Ház elé fogom terjeszteni. A did ig is, amíg a gyógyszerészet ügyének újabb törvényes szabályozása bekövetkezik, igyekezem a gyógyszertárak adományozásánál a legnagyobb objektivitással eljárni. Kérem válaszom tudomásiulvételét. Budapest, 1934. évi január hó 17-én. Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr írásbéTi válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Sauerborn Károly képviselő úrnak Nagy József független kisgazdapárti krasznokvajdai elnök fiának sérelme tárgyában ugyancsak 1933. évi november 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olthassa): »Tisztelt Képviselőház! Sauerborn Károly országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1933. évi november hó 22-én tartott ülésében Nagy Józsefnek, a Független Kisgazdapárt krasznokvajdai elnökének a Nemzeti Egység Pártjába való bekényszerítése tárgyában írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Interpelláló képviselő úr azon állítására vonatkozólag, hogy Krasznokvajda községben idősebb Nagy Józsefnek, a Független Kisgazdapárt ottani elnökének fia rendőrnek pályázott és okmányait mindaddig nem adták ki, amíg idősebb Nagy József be nem lépett a Nemzeti ülése 1934 február 21-én, szerdán. 11 Egység Pártjába, — a vizsgálatot lefolytattam. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy sem a rendőr, sem pedig más közigazgatási hatóságok sem idősebb Nagy Józsefet, sem fiát a Nemzeti Egység Pártjába való belépésre fel nem steólították és if j. Nagy József a pályázati kérvényhez szükséges okmányokat minden feltétel és r akadály nélkül megkapta. Idősebb Nagy József — jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint — a Nemzeti Egység Pártjába meggyőződését követve lépett be és pedig fiának a rendőrséghez történt felvétele után. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1934. évi február hó 8-án. Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. ^Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul vette. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Propper Sándor képviselő urnák a kedvezményes heti munkás jegyek árának leszállítása tárgyában 1933. évi novemlbeír hó 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): Igen tisztelt Képviselőház! Propper Sándor országgyűlési képviselő úrnak 1933 november 29-én a munkáshetijegyek árának leszállítása tárgyéban előterjesztett szóbeli interpellációjára válaszom a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A kormány gondoskodásának mindenkor tárgyát képezte és képezi a munkások anyagi és szociális érdekeinek lehető támogatása. Ennek a feladatnak egyik része az a törekvés, hogy azoknak a munkásoknak, akik a megélhetésüket jelentő munkát lakóhelyükön kívül találják meg, a magyar királyi államvasutak nagyon olcsó vasúti bérletjegyekkel legyenek segítségére; Ennek a meggondolásnak következményeképpen létesítették a munkás-hetijegyeket. Ezeknek rendkívül alacsonyan megszabott ára sohasem a munkabérek figyelembevételével, hanem a rendes árú menetjegyek bizonyos százalékos mérséklésével állapíttatott meg. Ez a mérséklés jelenleg 72—73%-ot jelent és mélyen alatta maradt az államvaisút^ önköltségeinek. Hogy a jegyárak használóiknak milyen csekély megterhelést jelentenek, mutatja az a tény. hogy a legjobban igénybevett 1—10 kilométeres viszonylatokban egy utazás 10 fillérbe, a 16—20 kilométeres zónában pedig 17 fillérbe kerül. Ezek az árak úgy önmagukban, mint a közúti viteldíjakkal való összehasonlításban igen mérsékelteknek mondhatók. Tekintettel arra, hogy a mai nehéz munkásviszonyok mellett a munkások a legtöbb esetben nem találnak egész hétre szóló munkaalkalmat, a kormányzat messzemenő szociális elgondolással a munkás-hetijegyek árait megfelelő arányban leszállítva, 6 és 4 napos munkés-hetijegyeket is rendszeresített. A munkanélküli munkások részére pedig munkakeresés céljából történő utazásaikra 10 lapos mérsékelt menetjegyf űzet eket léptetett életbe. Ami a munkás-hetijegyek • árainak a munkabérek csökkenésének arányában kért további leszállítását illeti, e részben ismételten utalok arra, hogy a munkás-hetijegyek árainak megállapításánál nem a munkabérek nagysága volt a kiindulási pont, hanem az a cél, hogy a 2*