Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

10 Az országgyűlés képviselőházának 2 vannak arravon atkozólag is, hogy Orosz­ország a revíziónak, a békeszerződések általá­nos revíziójának álláspontján van. (Fábián Béla: Pontosan ellenkezőleg-! — Rassay Ká­roly: Hagyják békében a revíziót ezzel a szovjetszeírződéssel! Ne kapcsolják össze a kettőt) En legalább erről meg vagyok győ­ződve, mert nem hiszem, hogy :a kormány hely­telen f utakon haladt volna és helytelen alapo­kon állította volna be ma ilyen irányú poli­tikáját. (Rassay Károly: Legalább tudja, hogy miért?) A magyar politikának eszményképe, utolsó, mondhatnám talán egyetlen célja kell, hogy legyen a rivízió politikája. Azt mondom, hogy ennek a politikának, a revíziónak érde­kében az ördögökkel, a pokollal is szövetkez­nünk kell, hogy beteljesedésre segítsük. (Meskó Zoltán: De nem ezekkel! — Zaj tiltakozás bal­felől. — Rassay Károly: Ezt mondták 1919-ben is! — Jánossy Gábor: Igaza van Uzonyinak, az integer Magyarországért még a, poklokkal is össze kell fogni! — Zaj a jobb- és a bal­oldalon. — Elnök csenget.) Elvégre mi már a kommunizmuson átvészeltünk. Mi elég erősek vagyunk ahhoz,- hogy amikor a diplomáciai viszonyt felvesszük a szovjettel, mint eddig, ezután is meg tudjuk akadályozni mindenféle kommunista izgatás lehetőségét. (Fábián Béla: Láttuk Angliában és láttuk Franciaországban, hogyan tudták megakadályozni a, propa­gandát!) A többi európai állam, amelyeket szintén világnézeti különbségek választanak el a szovjettől, csaknem kivétel nélkül felvet­ték a diplomáciai kapcsolatot a szovjettel. Felvette elsősorban a mi barátunk, Olaszország is, amelyet pedig (szintén mérföldek választa­nak el Szovjet-Oroszországtól. T. Képviselőház! Gazdasági vonatkozások­ban is szükségesnek és indokoltnak tartom, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétessenek. Nem félek attól, amit Festetics Sándor gróf mondott, hogy dumping-búzával elárasztanak bennünket. (Rassay Károly: Azt Apponyi György mondta!) A kereskedelmi szerződések útján ezt ki lehet zárni és ki is fogják zárni. Ezzel szemben igenis piacokat tudunk kapni Oroszországban mezőgazdasági gépiparunknak. A másik oldalon pedig olajat, pertóleumot, tehát olyan cikkeket kaphatunk tőlük, ame­lyekért ma Romániának méregdrága árakat fizetünk. Kaphatunk bizonyára jutányosabb árakon, ^ mint Romániától beszereztük. Az agrárolló letöréséhez ez is egyik eszköz lehet. Azt, hogy jelent-e előnyt, vagy sem a diplomáciai viszonynak felvétele, nie tessék előre kritika tárgyává tenni. Majd amikor én­nek a viszonyunknak a felvétele után leszünk két-három esztendővel, akkor tessék majd mér­legelni, hogy vájjon helyes és indokolt volt-e a diplomáciai viszony felvétele, vagy sem. Apponyi György gróf t. képviselőtársam azt mondja, szükségesnek látja, hogy itt a par­lament színe előtt rögzítse le a kormány azt, hogy milyen indokok vezették ennek a lépésnek a megtételére. Ezt a kérdést a kormány a kül­ügyi bizottságokban a bizottságokkal már rész­letesen apróra letárgyalta s részletesein meg­adta a felvilágosításokat azokra á szempon­tokra nézve, amelyek a kormányt ebben a kér­désben irányították. Nem árulok el, azt hiszem, semmiféle titkot akkor, amikor kijelentem, hogy a Felsőház külügyi bizottsága egyhangú­lag tette magáévá a kormány álláspontját, a Képviselőház külügyi bizottsága pedig egy pár kivételtől eltekintve, szintén egyhangúlag a kormány álláspontján volt, sőt ellenzéki politi­1. ülése 193Jf február 21-én, szerdán. kusok is túlnyomó többségben a kormány állás­pontján voltaik. {Zaj a baloldalon.) (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) T. Ház! Nem felel meg a tényeknek tehát az az állítás, hogy a kormány nem adott volna felvilágosítást a Képviselőháznak tett lépései­nek indokai tárgyában, mert igenis, részletesen megindokolta ebbeli lépését. (Zaj és ellenmon­dások a baloldalon.) Ha tisztelt ellenmondó képviselőtársam szintén tagja a külügyi bizott­ságnak, hallhatta a kormány indokolását, ha nem tagja, barátaitól értesülhetett róla, (Ras­say Károly: Nem értesülhetett, inert a bizottság ülése titkos!) Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy Festetich Sándor gróf igen t. képviselőtársam felolvasott deklarációjára csak egy tényt szö­gezzek le. Mélységes aggodalmamat nyilvání­tom a tekintetben, hogy a nemzeti szocializmus politikáját különösen a Dunántúlon forszíroz­zák erősen és fokozott mértékben. Ha valahol veszedelmes ez, iákkor különösen veszedelmes ez a Dunántúlon, ahol talán a németség a legna­gyobb számban él az ország területén. A német­ség előtt nem tudják ezt úgy beállítani, legalább is az egyszerű emberekkel nem tudják megér­tetni, hogy ez nem a német hitleri nemzeti szo­cializmus, hanem magyar nemzeti szocializmus, mert ezek csak arra gondolnak, — és f kell is, hogy gondoljanak — hogy ez semmi más, mint hitleri megmozdulásnak az utórezgése. Es ami­kor t. képviselőtársaim — elismerem, talán jó­hiszeműleg -— a nemzeti szocializmus érdekében ott propagandát fejtenek ki, (Meskó Zoltán: Az egész országban!) szerintem vétenek a nemzet érdékei ellen és öntudatlanul is a német irreden­tát segítik elő. (Ügy van! Ügy man! a jobb- és a baloldalon. - Meskó Zoltán: A magyar vidéke­ken terjed a legjobban! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Uzonyi György: T. Ház! Minthogy én a diplomáciai érintkezésnek a szovjettel való ±el­vételét indokoltnak, helyesnek és megokoltnak tartom és a kormány álláspontját helyeslem, ennélfogva tisztelettel kérem, hogy az elnök ur napirendi javaslatát méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Senki sincs fég egyezve. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni, senki nem kíván, a vitát bezá­rom. Következik a határozathozatal. Az elnök napirendi javaslata meg nem ta­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk a miniszteri írásbeli válaszok meghallgatására. r r Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Dinnyés Lajos képviselő úrnak az ]876:XIV. te. gyógyszerészeti rendelkezéseinek módosítása tárgyában 1933. évi november hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli választ felolvadni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1933. évi novem­ber hó 22-én tartott ülésében az 1876 :XIV. te. megváltoztatása tárgyában írásbeli interpellá­ciót terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: „•'•', A gyógyszerészeti ügyről, a ^közegészség­ügy rendezéséről szóló 1876 :XIV. te. 16. feje-

Next

/
Thumbnails
Contents