Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-246
176 Az országgyűlés képviselőházának 24> básak a nehéz, kétségbeejtő gazdasági viszonyok. (Jánossy Gábor: Ez helyes!) Amikor a lágymányosi kerületi elöljáróságról volt szó... (Zaj. — Rassay Károly: Mi van az adatokkal, Gáspárdy képviselő úr? — Gáspárdy Elemér: Jók, megbízhatók, pontosak voltak, csak a cáfolat nem volt jó. Majd megfelelek! — Rassay Károly: Helyes! Várjuk a feleletet. — Jánossy Gábor: Majd a részleteknél! — Gáspárdy Elemér: Majd Bródy képviselő úrnak is válaszolok. — Rassay Károly: Még nem is mondott önre semmit, mire feleli) Méltóztassék csak egy pillanatra rám figyelni.. Ha a törvény felállította a tizennégy kerületet, életérdeke a fővárosnak, hogy ez a 14 kerület meglegyen már. Nem lehetett megcsinálni a gazdasági viszonyok miatt. Ott szó volt például a ma megalakult lágymányosi kerületről. A törvényhatósági tanács elé került annak az épületnek az ügye, amelyben elhelyeztetnék ez a kerületi elöljáróság és akkor kiderült, hogy milyen szabálytalanság történt ennek az épületnek tovább-bérlése körül a Verpeléti úton. (Mikecz István: Ezért kell a törvény!) Ezért nem kell törvény, mert törvény nélkül mi magunk észleltük a hibákat. (Rassay Károly: Es tisztviselők csinálták! Most még inkább fogják csinálhatni!) Éppen Rassay Károly volt az, aki felszólalt és felszólalása alapján újira visszaadták az egész ügyet. Nem kell ehhez külön törvény. Méltóztassék elhinni, hogy gonosz emberek a legjobb törvényt is elronthatják és rossz törvény mellett is lelkiismeretes és becsületes emberek sokat dolgozhatnak. (Rassay Károly: Azért kell az autonómia, hogy ellenőrizzen teljes erővel! — Jánossy Gábor: Nem az intézményekben van a hiba, hanem az emberekben!) Mondom tehát, hogy maga a törvénynek 3. §-a nem lépett életbe, pedig ezek a rendelkezések már törvénybe voltak iktatva. Méltóztassék elképzelni, hogy a Svábhegyről a Várba kell mennie az elöljáróságra az I. kerületi lakosnak. A VII. kerületben a Zuglóból a Csengery-utcába kell mennie, {Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a Csikágóból... (Jánossy Gábor: A tengeren keresztül, az Atlanti-óceánon keresztüli!) így hívják, nem tetszik ismerni? Majd bemutatom legközelebb. (Derültség.) Csikágó egy pesti városrész, (Jánossy Gábor: Bocsánat! — Derültség. — Farkas István: Gyalogoljon ki a Paskál-malomhoz és jöjjön vissza, tíz kilométert az elöljáróságra!) ahonnan be kell jönni a Csengery-utcába a VII. kerületi elöljáróságra. Az Angyalföldről be kell jönni az Aradi-utcába a VI. kerületi elöljáróságra. Méltóztassék elképzelni, hogy egy ilyen szegény embernek, akinek ott kell ácsorognia egy délelőtt ingyentejért, ingyenkenyérért, ingyenruháért, milyen keserves dolog és külön szenvedés ez, mert annak villamosra sem telik. Annak tehát életérdeke volna, hogy külön kerületi elöljáróság felállíttassék. Azt mondottam az előbb, hogy a törvény nincs végrehajtva. A törvényben van egy szakasz, az 53. %, amelynek második pontja második mondatában ezt mondja (olvassa): »A törvényhozás utasítja a belügyminisztert, hogy a kerületi elől járó hatáskörének szabályozásáról e törvény életbelépésétől számított három éven belül törvényjavaslatot terjeszszen elő.« Ez a törvény 1930 májusában lépett életbe és törvényjavaslatot nem terjesztettek elő. Mondom, hogy még maga ez a törvény sincs végrehajtva. De nemcsak ebben a részé. ülése 193U március l-én } csütörtökön. ben, hanem több részében is. (Gáspárdy Elemér: Reméljük, hogy az új törvény végre lesz hajtva! — Rassay Károly: Honnan tetszik tudni? Majd jön egy főpolgármester! Tisztelhetjük önt ott? — Zaj és derültség. — Gáspárdy Elemér: Ha én volnék, végre is volna hajtva! — Eckhardt Tibor: Habemus papám! — Propper Sándor: Jelöltesse magát! Szóljon egy-két jó szót a belügyminiszternek, hátha jelölik! — Jánossy Gábor: Az a polgárságtól függ, nem a minisztertől! — Rassay Károly: Kinevezik, nem választják! — Jánossy Gábor: A polgármesterre gondoltam! — Eckhardt Tibor: Gábor bácsi mi lesz? — Jánossy Gábor: Én maradok egy szegény Öreg ember! — Propper Sándor: Nem baj, most is egy vidéki úr a főpolgármester! — Jánossy Gábor: Maradok egy szegény öreg ember, aki a maga igazságát mindenfelé megmondja! — Zaj.) Elnök: Az igazságot ne méltóztassék közbeszólás alakjában megmondani. (Derültség és zaj.) Bródy Ernő: Szabad nekem is hozzászólnom, mélyen t. Képviselőház? (Derültség.) Azt mondja a törvény 56. §-ának hatodik bekezdése (olvassa): »Minden kerületben kerületi választmányt kell alakítani, amely választott és állandó tagokból áll. A kerületi választmány elnökét maga választja. A választott tagok száma legfeljebb 16, akiket a kerület törvényhatósági választői, a törvényhatósági bizottsági tagok választásával egyidejűleg hat évre választanak meg. A kerületi választmány választott tagjainak számát, valamint szervezetének és feladatkörének részletes szabályait a törvényhatóság e törvény életbeléptetésétől számított egy éven belül szabályrendelettel állapítja meg. Meg is alkották. Most méltóztassék elképzelni, hogy mi. történt 1930-ban a törvényhatósági bizottsági tagokkal egyidőben választottak mind a 14 kerületben kerületig választmányt. (Rassay Károly: Mennyi költségbe került ez a sok cédula!) Szóval a választmány megvan, de a kerület az nincs meg. Az nincs! Választmányt választottak, de kerület nincs és kialakult egy törvénymagyarázat, amelynél fogva egyetlen kerületi választmány sem működik; miután négy választmánynak nincs kerülete, ennélfogva Budapest 14 választókerületében megválasztott kerületi választmány közül egyetlen egy sem működik. (Rassay Károly: Nem szakszerű úgy sem!) Méltóztatnak tehát látni, hogy maga a törvény sincs végrehajtva. Gondoljunk most erre a legutóbbi esetre, ami a VIII. kerületben történt, a szegénypénzek elsikkasztására. (Farkas István: Ez az oka!) Nem ez az oka, ezt nem mondom, csak azt mondom, hogy a kerületi választmánynak egyik legfontosabb feladata a szegénygondozás. A polgároknak vállalni ok kell a törvény alapján a szegénygondozást, f mint szegénygyámoknak, azonban egyáltalában nem funkcionálnak, a megválasztott kerületi választmányi tagokat soha egyetlen alkalommal öszsze nem hívták, azok meg nem alakultak és egyáltalában nincsenek. (Gáspárdy Elemér: Hát ha nincsenek kerületek!) Azokban a kerületekben sem működnek a kerületi választmányok, ahol van kerület, mert hiszen csak négynek nincs kerülete, tíznek van. Azonban olyan törvénymagyarázat alakult ki, hogy a kerületi választmányt csak teljes egészében lehet életbeléptetni és ha nem mind a 14 kerületben léptethető életbe, akkor egyikben sem. (Jánossy Gábor? Ki magyarázta így a tör-