Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

Az országgyűlés képviselőházának 2U1 sága csak azon okból csatlakozik az új nemzeti mozgalomhoz, — (Kassa

y Károly: Melyik mozgalomhoz?) a nemzeti szocializmushoz — mert ezen az úton véli elérni azt, hogy a német birodalmi kancellár meg fogja hódítani NyugatMagyarországot egészen a győr—fonyódi vonlaiig. (Rassay Károly: Amilyen legény, képes erre! — Derültség. — Jánossy Gábor; Erre nem képes senki a világon!) östör képviselő úrnak ezt az állítását legutóbb pártunknak Magyaróváron tartott nagygyűlésén előhoztam és gondolhatja az igen t. Ház, milyen óriási felháborodást keltett. (Zaj a bal- és a szélsőbalóldalon.) Ezen a nagygyűlésen Dunántúl számtalan községének a németajkú lakossága képviselve volt és mindenki a legnagyobb felháborodással vette tudomásul ezt az inszinuációt. Amikor beszédemet befejeztem, a nagy tömegből előállott egy magyar férfiú és határozati javaslatot olvasott fel, amelyet a jelenvolt sokszázfőnyi tömeg egyhangú lelkesedéssel vett tudomásul és azzal a kéréssel adta át nekem, hogy azt az igen t. kormánynak és a magyar törvényhozásnak is tudomására hozzam. Felhasználom tehát ezt az alkalmat, hogy ezt az esryhangúlag elfogadott határozati javaslatot felolvassam. (Pever Károly: Egy volt ott? — Derültséa a szélsőbaloldalon.) Maguk közül bizonyára nem volt senki, igen t. képviselő úr! A határozati javaslat Í^Y szól (olvassa): »A Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetői Mosón és Sopron vármegyékben, valamint az alant nevezett községekben, a maguk, valamint 18.000 nemzeti szocialista testvérük nevében egyhangú tiltakozásukat fejezik ki azzal a vádaskodással szemben, hogy ők német szervezetekkel volnának összeköttetésben és hogy csak azért csatlakoztak volna a Magyar Nemzeti Szocialista Párthoz, mert ezáltal válik mielőbb elérhetővé az, hogy Németország az ő keleti határait egészen a győr—fonyódi vonalig terjeszthesse ki. Egyhangúlag megállapítják ezzel szemben...« (Farkas István: Ee:y ember nem szavazhat kétféleképpen! — Zaj.) Tisztelettel kérem az igen t. szociáldemokrata képviselő urakat. legyenek szívesek engem ugyanolyan nyugalommal meghallgatni, mint amilvennel én szoktam az önök beszédeit meghallgatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem tehát (olvassa): »Egyhangúlag megállapítják ezzel szemben, hogy ők valamint a múltban, úgy a jövőben is hű polgárai a magyaráUamnak és a magyar nemzeti gondolatnak és ilyen értelemben csatlakoztak a magyar nemzeti szocialista mozgalomhoz is, amelyben nem idegen, hanem száz százalékig magyar nemzeti mozgalmat látnak. Egyhangúan tiltakoznak az ellen, hogy egyes egyének az ő hazafiságukat kétségbevonják, akár a sajtóban, akéir a magyar parlamentben és ezen támadásokat a legerélyesebben utasítják vissza.« Felolvasom azokat a községeket, amelyek azon a gyűlésen képviselve voltak: Horvátjárfalu. Oroszvár, Dunacsuny, Rajka, Bezenye, Hegyeshalom. Levél, Mosonszolnok, Mosonszentjános, Mosonszentpéter, Pusztasomorja, Lébény, Mosonszentmiklós, Veosér, Horvátkimle, Magyarkimle, Lipót, Zselyi, Darnó, Dunaremete, Püspöki, Kisdobak. Kalász, Dunakiliti, Feketeerdő. Arak, Máriakáinok, Mosón, Magyaróvár, Sérfenyősziget, Cikolaszisret, Doborgasziget és Tej falusziget (Esztergályos János: Harmadik vágány, tessék beszállni! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Az egész menetrend benne van!) Ezek voltak azok a községek, amelyek képviselői egyhangúlag KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 193% február 21-én, szerdán. 9 hozzájárultak a határozathoz, ezzel tárgytalanná tették azt áz inszinuációt, mintha őket nem tisztán hazafias célok vezették volna akkor, amikor ehhez az új nemzeti mozgalomhoz csatlakoztak. T. Ház! Befejezésül még csak egészen röviden szeretnék reflektálni arra, amit az előttem felszólalt igen t. Apponyi képviselő úr mondott. Ha jól értettem, azt mondotta: csodálkozik azon, hogy a szovjettel való kapcsolatunk tekintetében megváltoztatta eddigi nézetét egy olyan tényező, akinek nevét nem kívánja a vitába belevonni. En nem akarom kutatni azt, hogy helyes vagy helytelen volt-e a magyar államnak a szerződést a szovjettel nfegkötnie, én egyedül csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a magyar nemzeti szocialistapárt összes tagjai egytől egyig és kivétel nélkül a legnagyobb elismeréssel, a legnagyobb hálaérzettel, és törhetetlen hűséggel állnak r és fognak állani amjögött az alkotmányos tényező mögött! A napirendet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Uzonyi György! Uzonyi György: T. Képviselőház! Amikor kijelentem, hogy az elnök úr napirendi javaslatát fogadom el. méltóztassék megengedni, hoey Anoonyi Gvörgy t. képviselőtársamnak a szovjettel való diplomáciai 'kapcsolatok felvétele tárgyában tett észrevételeire pár szóval reflektáljak. Régen mindig azt hányták a magyar kormány szemére s talán méltán, hogy. külpolitikai vonatkozásokban érzelmi politikát folytatunlk. Ez bizonyos vonatkozásokban igaz is volt és ezért az érzelmi politikáért adott esetekben igen súlyos árakat fizettünk. A magyar külpolitikának a kormány álláspontja szerint is, de az én felfogásom szerint is szakítani kell azzal a régi álláspontjával, hogy érzelmi politikát folytasson, hanem egyeidül és kizárólag az érdlekpolitiérdekpolitika alapjára, a szent önzés álláspontjára kell helyezkednie. (Jánossy Gábor: Sacro egoismo!) Minden külföldi diplomáciád kapcsolat felvételénél egyedül és kizárólag azt kell mérlegelni, hogy vájjon ez a niemizet érdekében áll-e, elősegíti-e a nemzeti célok megvalósulását, vagy sem? (Jánossy Gábor: Ügy van!) És minden olyan esetben, amikor aezt látjuk, hogy ha talán egy olyan állammal, amelyet tőlünk világnézeti különbségek választanak el, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a nemzet erdőkében szükséges és indokolt, akkor minden habozás nélkül meg kell ragadni az alkalmat és velük a diplomáciai viszonyt fel kell venni. (Fábián Béla: Aki az rödöggel leül egy asztalhoz, azt elviszi az ördög!) Fogok válaszolni az »ördög« szóra is. (Rassay Károly: Ez helyes, mert azt tisztázni kell!) T. Képviselőház! Amikor a magyar íkormány a maga politikájának tengelyébe a revízió kérdését állította, akkor az én felfogásom az, hogy minden eszközt, minden módot és (miniden lehetőséget meg kell ragadni a kormánynak abban a tekintetben, hogy a revízió politikája, ha lépésekkel is, de előbbre jusson. (Rassay Károly: Ne kompromittálják a revíziót a szovjettel!) Igyekezni kell arra, hogy amikor ezek a nagy, sorsdöntő kérdések a nemzetek fórumán döntésre kerülnek, a hatalmalkat úgy csoportosítsuk, úary hangoljuk, hogyha aktíve tán nem is, legalább -passzíve a revízió kérdésének érdekünkben, kívánságunk szerint való megoldását ne akadályozzák. Egy bizonyos, hogy a békeszerződéseket Oroszország soha alá nem írta és adatok 2