Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

Az országgyűlés képviselőházának 2U1 sága csak azon okból csatlakozik az új nemzeti mozgalomhoz, — (Kassa y Károly: Melyik moz­galomhoz?) a nemzeti szocializmushoz — mert ezen az úton véli elérni azt, hogy a német bi­rodalmi kancellár meg fogja hódítani Nyugat­Magyarországot egészen a győr—fonyódi vo­nlaiig. (Rassay Károly: Amilyen legény, ké­pes erre! — Derültség. — Jánossy Gábor; Erre nem képes senki a világon!) östör képviselő úrnak ezt az állítását leg­utóbb pártunknak Magyaróváron tartott nagy­gyűlésén előhoztam és gondolhatja az igen t. Ház, milyen óriási felháborodást keltett. (Zaj a bal- és a szélsőbalóldalon.) Ezen a nagygyűlésen Dunántúl számtalan községének a németajkú lakossága képviselve volt és mindenki a legna­gyobb felháborodással vette tudomásul ezt az inszinuációt. Amikor beszédemet befejeztem, a nagy tömegből előállott egy magyar férfiú és határozati javaslatot olvasott fel, amelyet a jelenvolt sokszázfőnyi tömeg egyhangú lelkese­déssel vett tudomásul és azzal a kéréssel adta át nekem, hogy azt az igen t. kormánynak és a magyar törvényhozásnak is tudomására hoz­zam. Felhasználom tehát ezt az alkalmat, hogy ezt az esryhangúlag elfogadott határozati javas­latot felolvassam. (Pever Károly: Egy volt ott? — Derültséa a szélsőbaloldalon.) Maguk közül bizonyára nem volt senki, igen t. képviselő úr! A határozati javaslat Í^Y szól (olvassa): »A Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetői Mosón és Sopron vármegyékben, valamint az alant nevezett községekben, a maguk, valamint 18.000 nemzeti szocialista testvérük nevében egy­hangú tiltakozásukat fejezik ki azzal a vádas­kodással szemben, hogy ők német szervezetek­kel volnának összeköttetésben és hogy csak azért csatlakoztak volna a Magyar Nemzeti Szocialista Párthoz, mert ezáltal válik mielőbb elérhetővé az, hogy Németország az ő keleti határait egészen a győr—fonyódi vonalig ter­jeszthesse ki. Egyhangúlag megállapítják ezzel szemben...« (Farkas István: Ee:y ember nem szavazhat kétféleképpen! — Zaj.) Tisztelettel kérem az igen t. szociáldemokrata képviselő urakat. legyenek szívesek engem ugyanolyan nyugalommal meghallgatni, mint amilvennel én szoktam az önök beszédeit meghallgatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem tehát (olvassa): »Egyhangúlag megállapítják ezzel szemben, hogy ők valamint a múltban, úgy a jövőben is hű polgárai a ma­gyaráUamnak és a magyar nemzeti gondolat­nak és ilyen értelemben csatlakoztak a magyar nemzeti szocialista mozgalomhoz is, amelyben nem idegen, hanem száz százalékig magyar nemzeti mozgalmat látnak. Egyhangúan tilta­koznak az ellen, hogy egyes egyének az ő haza­fiságukat kétségbevonják, akár a sajtóban, akéir a magyar parlamentben és ezen támadá­sokat a legerélyesebben utasítják vissza.« Felolvasom azokat a községeket, amelyek azon a gyűlésen képviselve voltak: Horvátjár­falu. Oroszvár, Dunacsuny, Rajka, Bezenye, Hegyeshalom. Levél, Mosonszolnok, Moson­szentjános, Mosonszentpéter, Pusztasomorja, Lébény, Mosonszentmiklós, Veosér, Horvát­kimle, Magyarkimle, Lipót, Zselyi, Darnó, Dunaremete, Püspöki, Kisdobak. Kalász, Duna­kiliti, Feketeerdő. Arak, Máriakáinok, Mosón, Magyaróvár, Sérfenyősziget, Cikolaszisret, Do­borgasziget és Tej falusziget (Esztergályos Já­nos: Harmadik vágány, tessék beszállni! — De­rültség a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Az egész menetrend benne van!) Ezek voltak azok a községek, amelyek képviselői egyhangúlag KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 193% február 21-én, szerdán. 9 hozzájárultak a határozathoz, ezzel tárgyta­lanná tették azt áz inszinuációt, mintha őket nem tisztán hazafias célok vezették volna ak­kor, amikor ehhez az új nemzeti mozgalomhoz csatlakoztak. T. Ház! Befejezésül még csak egészen rövi­den szeretnék reflektálni arra, amit az előttem felszólalt igen t. Apponyi képviselő úr mon­dott. Ha jól értettem, azt mondotta: csodálko­zik azon, hogy a szovjettel való kapcsolatunk tekintetében megváltoztatta eddigi nézetét egy olyan tényező, akinek nevét nem kívánja a vi­tába belevonni. En nem akarom kutatni azt, hogy helyes vagy helytelen volt-e a magyar ál­lamnak a szerződést a szovjettel nfegkötnie, én egyedül csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a magyar nemzeti szocialistapárt összes tagjai egytől egyig és kivétel nélkül a legnagyobb el­ismeréssel, a legnagyobb hálaérzettel, és tör­hetetlen hűséggel állnak r és fognak állani amjögött az alkotmányos tényező mögött! A napirendet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Uzonyi György! Uzonyi György: T. Képviselőház! Amikor kijelentem, hogy az elnök úr napirendi javas­latát fogadom el. méltóztassék megengedni, hoey Anoonyi Gvörgy t. képviselőtársamnak a szovjettel való diplomáciai 'kapcsolatok felvé­tele tárgyában tett észrevételeire pár szóval reflektáljak. Régen mindig azt hányták a magyar kor­mány szemére s talán méltán, hogy. külpolitikai vonatkozásokban érzelmi politikát folytatunlk. Ez bizonyos vonatkozásokban igaz is volt és ezért az érzelmi politikáért adott esetekben igen súlyos árakat fizettünk. A magyar külpolitiká­nak a kormány álláspontja szerint is, de az én felfogásom szerint is szakítani kell azzal a régi álláspontjával, hogy érzelmi politikát folytas­son, hanem egyeidül és kizárólag az érdlekpoliti­érdekpolitika alapjára, a szent önzés álláspontjára kell helyezkednie. (Jánossy Gá­bor: Sacro egoismo!) Minden külföldi diplomá­ciád kapcsolat felvételénél egyedül és kizárólag azt kell mérlegelni, hogy vájjon ez a niemizet érdekében áll-e, elősegíti-e a nemzeti célok meg­valósulását, vagy sem? (Jánossy Gábor: Ügy van!) És minden olyan esetben, amikor aezt lát­juk, hogy ha talán egy olyan állammal, amelyet tőlünk világnézeti különbségek választanak el, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a nemzet erdőkében szükséges és indokolt, akkor minden habozás nélkül meg kell ragadni az alkalmat és velük a diplomáciai viszonyt fel kell venni. (Fábián Béla: Aki az rödöggel leül egy asztal­hoz, azt elviszi az ördög!) Fogok válaszolni az »ördög« szóra is. (Rassay Károly: Ez helyes, mert azt tisztázni kell!) T. Képviselőház! Amikor a magyar íkor­mány a maga politikájának tengelyébe a reví­zió kérdését állította, akkor az én felfogásom az, hogy minden eszközt, minden módot és (min­iden lehetőséget meg kell ragadni a kormány­nak abban a tekintetben, hogy a revízió politi­kája, ha lépésekkel is, de előbbre jusson. (Ras­say Károly: Ne kompromittálják a revíziót a szovjettel!) Igyekezni kell arra, hogy amikor ezek a nagy, sorsdöntő kérdések a nemzetek fórumán döntésre kerülnek, a hatalmalkat úgy csoportosítsuk, úary hangoljuk, hogyha aktíve tán nem is, legalább -passzíve a revízió kérdésé­nek érdekünkben, kívánságunk szerint való megoldását ne akadályozzák. Egy bizonyos, hogy a békeszerződéseket Oroszország soha alá nem írta és adatok 2

Next

/
Thumbnails
Contents