Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-246
Az országgyűlés képviselőházának 2^6. Nyugdíjalapra!) A fővárosnak nyújtott pénzbeli szolgáltatások tíz év alatt 69 millió pengőt tett ki, egy évre , tehát majdnem hét millió pengő esik. A Beszkárt.-nak 11.000 alkalmazottja ^ van, tehát azért is fontos, hogy helyesen, jól legyen vezetve ez az üzem, mert szociális szempontból is nagy érdek fűződik ahhoz, hogy ez a 11.000 ember megelégedett legyen, ne orientálódjék szélsőségek felé, hanem tényleg érezze azt, hogy a székesfőváros alkalmazottja. Tíz év alatt 224 kilométernyi új vágányt fektetett le a Beszkárt. Talán még azt is megemlíthetem, hogy csúcsforgalma 1928-ban volt, amikor 317 millió utast szállított és ebben az évben 61 millió pengő volt a bevétele. (Gáspárdy Elemér: Ebből a tiszta jövedelem? 170.000 pengő!) Minthogy a székesfővárosnak körülbelül 10 millió pengőt fizetett és e mellett még a nyugdíjalapra is tartalékolt és egyéb beruházásokat is eszközölt, bizonyára volt rendes tiszta jövedelme is. (Gáspárdy Elemér: 170.000 pengőt fizetett a székesfővárosnak!) A negyedik nagyüzem a Vízművek. Azt hiszem, egy székesfővárosnak elsőrendű feladata és kötelessége gondoskodni arról, hog> egészséges jó ivóvize legyen.. A Vízművek egy év alatt 65 millió köbméter vizet szállított a főváros lakosságának, vagyis egy lakóra naponkint 175 liter vízfogyasztás esik. Természetesen itt is vigyázni kellett arra, hogy az elavult, régi vízvezetéki felszereléseket, berendezéseket kicseréljék modernekre. Az új gépberendezések, medencék, csőhálózatok szintén nagy pénzösszegeket emésztettek fel, úgy hogy 32 millió pengőt fektetett be a főváros a Vízművek modernizálására. A közegészségügyi politikára talán nem is kellene kitérnem; hiszen éppen a kormánypártnak egyik szónoka, Tóth Pál igen t. képviselőtársam nagyon szép szavakkal emlékezett meg a székesfőváros közegészségügyi politikájáról. Ő, mint orvos, talán a leghivatottabb e felett kritikát gyakorolni. Tény az, hogy kiváló orvosokkal, elsőrendű szakorvosokkal van a főváros ellátva, elsőrendű, a legújabb, modern felszerelések vannak a kórházakban! és büszkesége az országnak, hogy külföldi orvosok a főváros kórházainak bemutatása alkalmával mindig nagy elismeréssel nyilatkoznak arróL hogy milyen elsőrendű közegészségügyi intézményekkel van ellátva a székesfőváros. Az ápolási díjak három év óta csökkenő tendenc : át mutatnak, bár maaram is azt szeretném, ha ezek még olcsóbbak lehetnének, hiszen azok, akik a kórházakba szorulnak, rendszerint azok közül kerülnek ki, akik kevés pénzzel rendelkeznek. Kórházaink évi költségvetése 12 millió pengőt tesz ki. Meg kell említenem, hogy a vidéki betegek a székesfőváros kórházait nagy előszeretettel keresik fel, főleg azért, mert vidéken kevés kórház áll rendelkezésre, az állam a vidéki varosokat még nem kötelezte arra, hogy gondoskodjanak kellő férőhelyről, kórházakról, kórházi felszerelésekről. Épen ezért a kórházakban ápolt betegeknek 34%-a vidéki betegekből adódik. Itt talán megemlíthetném még azokot az ápolási díjhátralékokat, de ez talán már idejét multa, mert megegyezés jött létre a minisztériummal és én hiszem, hogy ami a múltban bizonyos disszonanciát teremtett a székesfőváros és a minisztérium között, az ezzel elimináülése 193lt március 1-én, csütörtökön. 169 lódik és az ápolási díjakat részletekben a székesfőváros meg fogja kapni. Egy szomorú megállapítást kell tennem — ez is talán a rossz gazdasági viszonyok hatása — azt tudniillik, hogy a fizetőképes betegek száma erősen csökkent és ehhez a csökkenéshez nagyban hozzájárul az, hogy a biztosító intézetekre vonatkozólag a kormány az utóbbi időkben oly rendelkezéseket adott ki, amelyek súlyos kihatással vannak a kórházi költségekre. Legyen szabad pár szót az iskolapolitikáról is szólnom. Berki t. képviselőtársam ugyancsak az egységespárt részéről elismerte, hogy a székesfőváros kultúrpolitikája kritikán felüli, elsőrendű, fejlett, higiénikus, szakszerű, tehát szükségtelen, hogy ezeket megismételjem, amikor a kormány egyik vezetőembere ezt már elmondta, (Gáspárdy Elemér: Ezt még én is elismerem!) Több, mint 30 millió pengőt fordít a főváros évenkint iskolai célokra. Ebből a 30 millió pengőből 320 iskolát tart fenn törvényes kötelezettség mellett 100.000 tanulóval. Erre a törvény kötelezi. De még további 93 iskolát tart fenn törvényes kötelezettség nélkül, 10.500 tanulóval, vagyis a székesfőváros a kultúrpolitikából jobban kiveszi a részét, mint ahogy a törvény erre kötelezné, mert 93 iskolát tart fenn önszántából és saját áldozatkészségéből. Szociális szempontból megemlítendő, hogy az óvodákkal kapcsolatosan 78, az iskolákkal kapcsolatosan 300, a polgári iskolákkal kapcsolatosan pedig 11 napközi otthont tart fenn, vagyis körülbelül 20 000 tanuló részére tart fenn napközi otthonokat. Hogy mit jelent a székesfőváros életében a napközi otthon, azt azok tudják, akik a főváros perifériáit látogatják, akik látogatják a külvárosokat (Gallasz Ágost Rudolf: Igaz!) és. látják ott az utcán szaladgáló, szülőktől elhagyott gyermekeket, akiknek apja és anyja tálán kénytelen a kenyérkereset után járni, vagy munkával van elfoglalva, úgyhogy nincs ideje és nem tudja gyermekét gondozni. Ezekben a napközi otthonokban nemcsak olcsó, pár filléres ételekkel látják el a gyermeket, hanem azonkívül még a tanulására is felügyelnek és a gyermek lelkivilágának fejlesztésében úgyszólván a szülők feladatát végzik. Az iparos- és kereskedőtanonciskolák létesítésénél is útmutatással szolgált Budapest székesfőváros. Szeretném, ha az állam átvenné ezt a példát és az ország egyéb városaiban is létesítene ilyen gyakorlati és szakszerű iparostanonciskolákat, ahol a tanoncok szakszerű és gyakorlati kiképzésében pótolják azt, amit a műhely talán nem tud nyújtani. Meg kell még említenem, hogy az elemi iskolások 58%-át részben, vagy egészben ingyenkönyvekkel látja el a székesfőváros. Méltóztatnak tehát látni, hogy milyen nagy áldozatokat hoz ezen a téren. Nem akarom külön felemlíteni a nyaraltatási akciók áldásos működését és szociális szempontból igazán nagy érdemeit, a cserkész- és leventeképzéseket. Bár ez részben törvényes feladat, mégis el kell ismerni, hogy a székesfőváros mindezeknél az intézményeknél vezető szerepet tölt be. A szociálpolitika harmincféle segélynemet létesített a fővárosnál. Természetes, hogy különösen a helyzet súlyossága mind nagyobb és nagyobb terhet rak a székesfőváros vállaira ezen a téren. Mentől rosszabbak a viszonyok, mentől jobban növekszik a munkanélküliség, ^mentől jobban jelentkezik a nyomor, annál inkább kénytelen a székesfőváros gondoskodni
