Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-246

170 Az országgyűlés képviselőházának thB. ülése 19$Jt március 1-én, csütörtökön. arról, hogy megelőzze a kirobbanást, hogy valamiképpen levezesse azt a nagy izgalmat, amelyet előidéz a lelkekben az a körülmény, hogy az illetők saját hibájukon kívül olyan szomorú helyzetbe kerültek, hogy nincs miből megélniök. Éppen ezért a székesfőváros gondoskodik arról, hogy ne legyen éhező ember, hogy az éhezők napjában legalább egyszer meleg ételt kaphassanak, de nagyon sokan vacsorában is részesülhetnek. Az elmúlt esztendőkben a székesfőváros évenként 17 millió ingyen-ebédet osztatott ki. Egymillió liter tejet oszt ki évenként, amelyből naponta körülbelül 8500 anyát és csecsemőt lát el; a kenyér- és húsutalványok száma pedig körülbelül másfél millióra tehető. Az elmúlt esztendőben 16.400 család kapott ingyen tüzelőszert. A bölcsődékben 40.000 gyermeket ápoltak, különböző felruházások pedig körülbelül 22.000 esetben történtek. Ez azt jelenti, hogy a székesfővárosnak 22.000 esetben kellett gondoskodnia arról, hogy a lerongyolódott munkás- és polgári társadalomból azoknak, akik már ruhát sem képesek maguknak szerezni, akik a társadalom segítsége mellett sem tudnak ruhához jutni, mégis biztosítson ruházatot. A szocilápolitiká'hoz tartozik, hogy 1500 szükséglakást épített, különösen évekkel ezelőtt, amikor nagy lakásínség volt, amikor embereket azért, mert nem tudták fizetni a bért, máról-holnapra kitettek az utcára, családokat a gyermekekkel együtt, úgy hogy a fővárosnak itt is hatósági feladatot kellett teljesítenie és éppen ezért fokozatosan 1500 szükséglakást épített. Ugyancsak megépítette a városszéli telepet. A t. képviselőtársaim, ha voltak már kint ott, Rákoson kívül, a városszéli telepein — de láthatták a vonatról is — meggyőződhettek arról, hogy itt igazán megint szép szociális alkotást csinált a főváros akkor, amikor két-két lakóra épített egy kis házat, kerttel, mellékhelyiségekkel felszerelve az arra rászorultaknak. A szellemi és fizikai szükségmunka már hosszú évek óta folytatódik a városházán. Tudjuk, hogy azok a tanult, képzett emberek, akik kikerültek a gyárirodákból, a műhelyekből, kikerültek a kereskedőktől, s nem tudtak elhelyezkedést találni, az utóbbi évtizedben — mint ilyen állásnélküli tisztviselők és diplomát szerzett ifjak — a székesfővároshoz jöttek, hogy valamiképp 'kenyérkeresethez, megélhetéshez juthassanak. Sajnos, a főváros sem volt abban a helyzetben, hogy a jelentkezés mértékében eleget tudott volna tenni a kívánságoknak, de iparkodott levezetni ezt azzal, hogy minden évben az év hat hónapjára 1500 ilyen szellemi szükségmunkásnak adott havi 80 pengő mellett foglalkoztatást. Ezenkívül a fizikai szükségmunkát is elrendelték. A fürdőügyi politika fejlesztése nemcsak a székesfőváros érdeke, hanem országos érdek is. Az idegenforgalom emelése elsősorban országos érdek. Sajnálattal tapasztaltam, amikor pár évvel ezelőtt a külföldi nagy nyugati államok fővárosában jártam, hogy míg minden államnak, a bennünket környező kisantantállamoknak is, az idegenforgalmi irodái ott vannak a fővárosok főterein, főbb utcáin és hirdetik magukat, csalogatva az ottani lakosságot, hogy keressék fel az ő országukat, addig ilyen magyar idegenforgalmi irodát sehol, de sehol nem találtam. e Erre sem a magyar kormány, sem egyéb hatóságok a múltban kellő gondot nem fordítottak. A székesfőváros az utóbbi időben az idegenforgalom fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tesz. A propaganda eredményeképpen 1932-ben 17.130 idegen fordult meg Budapesten és 1933-ban ez a szám 23 százalékkal emelkedett. Méltóztassanak tehát látni ebből is, hogyha bizonyos áldozattal s munkával hozzálátunk, akkor igenis, a mi szép hazánkat meg lehet ismertetni azokkal az idegenekkel, akik eddig idegenkedtek attól, hogy Magyarországra jöjjenek. A múlt évben a székesfőváros Bécsben létesített egy ilyen idegenforgalmi irodát s mi volt az eredmény? Az első évben csak ennek az irodának segítségével 5563 személyt tudtak Budapestre hozni. Igen t. képviselőtársaim jól tudják, hogy a múltban Bécs volt az az utolsó stáció, ameddig az idegenek eljöttek, Bécsnél tovább már nem igen jöttek, csak nagyon kevesen. Nekünk tehát az a feladatunk, Jtiogy ne Bécs, hanem Budapest legyen az utolsó állomás, hogy hozzuk el őket Magyarországra, mutassuk meg nekik ezt a szép fővárost, ennek az országnak szépségeit s mutassuk meg az idegeneknek, hogy Budapest székesfővárosnak világhírű gyógyforrásai vannak. Hiszen a Széchenyifürdőhöz s a Szent Gellért-fürdőhöz hasonlókat külföldön sem lehet találni s amikor a jó Isten megáldott bennünket s a természet elsőrendű gyógyforrásokat nyújt Budapestnek, akkor fürdőügyi politikánkat ki kell fejleszteni. E tekintetben a székesfővárosnak és az államnak össze kell fognia, hogy minél több idegennel, minél több külföldivel ismertessük meg Magyarország és Budapest szépségeit. T. Ház! Azt hiszem, mindnyájan elismerhetjük, hogy a köztisztaság itt Budapest székesfővárosban mintaszerű. Sehol sem lehet olyan tiszta fővárost látni, mint amilyen Budapest. Sok fővárost beutaztam már, de olyan tisztaságot, mint Budapesten, seholsem tapasztaltam. Budapesten a tisztított terület 7 millió négyzetméter, az utcai szemét mennyisége évenként 50 millió kilogrammot tesz ki. A székesfőváros gondoskodik arról is, hogy pormentesítse területét. A fővárosoknak ugyanis az a legnagyobb hátrányuk, hogy lakosságuk sűrűségénél és járműveik sokaságánál fogva olyan porfelhők keletkeznek, amelyek egészségtelenné teszik a főváros levegőjét. Ezért fontos köztisztasági és közegészségügyi szempontból, hogy a fővárosban minél nagyobb területet pormentesítsünk. így az elmúlt években vízzel 2,300.000 négyzetméter területet pormentesítettünk, olajozással pedig 700.000 négyzetmétert. Csupán felemlítem, hogy a hótakarításnál hány munkanélkülinek tudott a főváros munkát nyújtani, az elmúlt évben is 32 napon keresztül átlag 2200 rendkívüli munkással dolgoztatott s közel 400.000 pengőt fizetett ki csak a hó eltakarításáért. Az egészségügyhöz tartozik az is, hogy a fővárost parkokkal lássuk el. Mivel a múltban hirtelen fejlődött a főváros, bizony azt mondhatjuk, hogy a parkírozásra kevés gondot fordítottunk. Míg a nyugateurópai nagy városokban egy lakosra 10 négyzetméter zöldterület jut, addig nálunk csak 5 négyzetméter, vagyis a fele jut. Ezért a székesfővárosnak újabb és újabb parkokról kell gondoskodnia. A törvényhatósági tanács bölcs intézkedése folytán 1931ben 24, 32-ben 19, 33-ban 14 ilyen új park létesült. Mindenki elismeri, hogy Budapest parkjai külföldön is híresek, elsőrendűek, úgyhogy élvezet sétálni Budapest parkjaiban. A főváros létesített még 8 gyermekjátszóteret is. Mi a hivatása a gyermekjátszótereknek? Az, hogy azok a szegény gyerekek, akikre szü-