Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-246
168 Az országgyűlés képviselőházának vező egyéneknél pedig olyan határozatot hozott a tanács, hogy az összes tisztviselőknek és alkalmazottaknak, még az altiszteknek is, össze kell írniok fegyelmi felelősség terhe alatt azt, hogy honnan mennyi a jövedelmük. Éppen az elmúlt időben történt, hogy pl. az adóhivatali tisztviselőknél és a kisegítő személyeknél azokat, akiknek székesfővárosi fizetésükön felül 100 pengőn felüli egyéb jövedelmük volt, elbocsátották. Ugyanígy áll ez a kérdés a forgalmi adónál is, amit én nagyon helyeslek, mert végeredményben tényleg megtörtént az, hogy a forgalmi adóhoz kerültek nyugalmazott ezredesek és más olyanok, akik nyugdíjukból is megélhetnének, szükségtelen tehát, hogy elvegyék a megélhetési lehetőséget olyanok elől, akiknek egyáltalában nincs jövedelmük. (Gáspárdy Elemér: Az adóügyi igazgatónak mennyi jövedelme van?) Megállapítható tehát, hogy az utóbbi időben lényeges változások történtek az autonómia, a törvényhatósági tanács határozata folytán. Előttem szólott képviselőtársam sokat foglalkozott azzal, miért volt szükség arra, hogy az üzemhez üzemi biztosokat akar a kormány kiküldeni, amikor elsősorban mégis .csak az autonómia van hivatva az üzemekről intézkedni és azokkal rendelkezni. Egészen más lenne a helyzet, ha ezekben az üzemekben talán visszaélések történtek volna, ha ezekben az üzemekben a közérdeket nem szolgálták volna, ha talán az autonómiával szembehelyezkedtek volna és ha talán gyengének bizonyult volna az autonómia. De megállapíthatom, hogy a székesfőváros üzemi politikája kritikán felüli. (Gáspárdy Elemér: Aluli!) Ezt az alábbiakban leszek bátor igazolni. Nem terek rá azokra a nagyobb üzemekre, amelyek tulajdonképpen a főváros üzemi politikáját képviselik, mert magam, mint az iparosságnak egyik szerény képviselője, mindig azon voltam, hogy egyetlenegy közületnek sem hivatása ipari üzemeket fenntartani és amint elítélem az ilyen üzemek fenntartását a városnál és dolgoztam is azoknak a megszüntetésén, éppen úgy nem helyeslem ezeket az államnál sem. De természetes, hogy egészen más elbírálásban kell réeszíteni azokat az üzemeket, amelyek közérdeket szolgálnak, s amelyek magánvállalkozás birtokában esetleg tényleg éppen a közt használnák ki. T. Ház! 1856-ban épült a székesfővárosban az első gázgyár. Ezt a főváros 1910-ben megváltotta 21 millió aranykoronáért. Ebbe a gázgyárba a főváros befektetett még további 47 millió pengőt, úgyhogy a gázgyárba befektetett tőke körülbelül 72 milliót tesz ki. Saját bevételeikből a gázművek további 16 millió pengőt fektettek be és ezeknek a befektetéseknek, ennek a nagy áldozatnak a gyümölcse meg is mutatkozott abban, hogy amikor a székesfőváros megváltotta a gázgyárat, 54.000 volt a gázmérők száma és pl. csak 1933-ban, tehát egyedül a múlt esztendőben 113.000 gázmérőt szereltek fel. Én, aki eléggé benne forgok az iparban, igazolhatom, hogy a szerelőiparnak az elmúlt években úgyszólván az egyetlen muukaalkalmi lehetőséget a gázszerelések elvégzése nyújtotta. Modernizálták a székesfővárosban lévő elavult házakat és bevezették a gázt mindenüvé, ahol még nem volt, amellett a gáznropasranda révén nemcsak világításra, — legkevésbbé világításra — hanem tüzelésre, fűtésre, ipari célokra használták a gázt s ennek eredményeképpen a gáz fogyasztása íondkívüli mértékben megnövekedett. (Gáspárdy Elemér: Az igazgatók száma mennyi 1) Az al'. ülése 193-í március 1-én, csütörtökön. kalmazottak száma 2061. Ami a gáz fogyasztási adatait illeti, azt nem írtam ki magam nak, de ugyanilyen a helyzet az Elektromos Műveknél is s onnan megvannak az adatok. Az Elektromos Műveket a főváros 1914 óta váltotta meg. Méltóztatik tudni, hogy ez az üzem több telepből áll és a székesfőváros kénytelen volt ezeket a telepeket modernizálni. Amikor nagy tőkéket fektettek be ezekbe az üzemekbe, ezt a főváros jól felfogott érdekében kellett tenni, mert amíg a Berzenczey-utcai és egyéb telepek üzemében, amelyek régi sré pékkel vannak felszerelve, as áram termelési költsége kilowattonként 10—12 fillér, addig a modernül felszerelt új kelenföldi telepen a termelési költség még 4 fillért sem tesz ki. Méltóztatik tehát látni, milyen hasznos beruházást jelentenek ilyen üzemi befektetések a székesfővárosnak, illetve lakosságának. Az Elektromos Művek fogyasztóinak száma 1914-ben 35.000 volt és ez 1933-ban 235.000-re emelkedett. Méltóztatik tehát látni, hogy ^ jó üzempolitika mellett igenis lehet fejleszteni a nagy üzemeket éspedig a lakosság érdekében. (Gáspárdy Elemér: A szükségesség indokolja!) A termelt energia 1914-ben 24 millió kilowatt volt, 1933-ban 258 millió kilowattra emelkedett. A beruházások értéke az Elektromos Műveknél 65 millió pengőt tesz ki. Maga az Elektromos Művek a múlt esztendőben 8 millió pengővel járult hozzá a községi háztartáshoz. Itt is meg kell állnom egy pillanatra, mert azt mondtam, hogy a fővárosi nagyüzemek az adózók érdekében kell, hogy működjenek, nem szabad magas szolgáltatási díjakat szedniök és amellett kell, hogy a székesfőváros is megtalálja a számítását abban, hogy^ a helyesen, racionálisan vezetett üzemek hozzá^ tudnak járulni a székesfőváros költségvetéséhez. A közlekedési politikát, amelyet itt jaz utóbbi időben különösen a Beszkárt. r vezérigazgatójának személye miatt sok támadás ért, a következőkben vagyok bátor ismertetni a t. Ház előtt. A székesfővárosban öt villamos vasúti társaság bonyolította le^ a közlekedést. (Gáspárdy Elemér: Külön vezérigazgatókkal!) Tévedés! Ezt az üt társaságot a székesfőváros megváltotta és a Beszkárt. keretében egységesítette. Igaz, hogy nagy áldozatokba került ezeknek a villamosvasúti vállalatoknak megváltása, de végeredményben nemcsak Budapest lakosságának, hanem a környékbeli lakosságnak, sőt az egész r ország lakosságának is érdeke, hogy a fővárosban egységes, olcsó és jó közlekedés álljon a rendelkezésére. 1932 augusztus 1-én létrejött a Hév.-tranzakció. Már az előttem szólók is megemlékeztek arról, hogy mi, a keresztény községi párt tagjai a Hév. megváltását nem kívántuk, sőt ellene szavaztunk azért, mert meggyőződésünk az volt és ma is az, hogy nemcsak olcsóbban, de ingyen kaptuk volna meg a Hév.-et a Nová.-tól ; mert a Nova. hatalmas összegeket, milliókat fizetett rá évenkint, tehát neki is érdeke volt, hogy ezt a közlekedési vállalatot, amely háramlás révén egyébként is a székesfőváros tulajdonába került volna, minél előbb a székesfőváros nyakába varrja. A kormány és a kormánypárt azonban a megváltás mellett volt. A Beszkárt. fennállásának első tíz esztendejében több mint tíz millió pengőt forj ditott rekonstrukciós munkákra, 34 millió pengőt új beruházásokra. (Gáspárdy Elemér:
