Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-246

168 Az országgyűlés képviselőházának vező egyéneknél pedig olyan határozatot hozott a tanács, hogy az összes tisztviselőknek és alkal­mazottaknak, még az altiszteknek is, össze kell írniok fegyelmi felelősség terhe alatt azt, hogy honnan mennyi a jövedelmük. Éppen az elmúlt időben történt, hogy pl. az adóhivatali tisztvise­lőknél és a kisegítő személyeknél azokat, akik­nek székesfővárosi fizetésükön felül 100 pengőn felüli egyéb jövedelmük volt, elbocsátották. Ugyanígy áll ez a kérdés a forgalmi adónál is, amit én nagyon helyeslek, mert végeredmény­ben tényleg megtörtént az, hogy a forgalmi adóhoz kerültek nyugalmazott ezredesek és más olyanok, akik nyugdíjukból is megélhetnének, szükségtelen tehát, hogy elvegyék a megélhetési lehetőséget olyanok elől, akiknek egyáltalában nincs jövedelmük. (Gáspárdy Elemér: Az adó­ügyi igazgatónak mennyi jövedelme van?) Megállapítható tehát, hogy az utóbbi időben lé­nyeges változások történtek az autonómia, a törvényhatósági tanács határozata folytán. Előttem szólott képviselőtársam sokat fog­lalkozott azzal, miért volt szükség arra, hogy az üzemhez üzemi biztosokat akar a kormány kiküldeni, amikor elsősorban mégis .csak az autonómia van hivatva az üzemekről intézkedni és azokkal rendelkezni. Egészen más lenne a helyzet, ha ezekben az üzemekben talán vissza­élések történtek volna, ha ezekben az üzemek­ben a közérdeket nem szolgálták volna, ha ta­lán az autonómiával szembehelyezkedtek volna és ha talán gyengének bizonyult volna az auto­nómia. De megállapíthatom, hogy a székesfő­város üzemi politikája kritikán felüli. (Gás­párdy Elemér: Aluli!) Ezt az alábbiakban le­szek bátor igazolni. Nem terek rá azokra a nagyobb üzemekre, amelyek tulajdonképpen a főváros üzemi poli­tikáját képviselik, mert magam, mint az iparos­ságnak egyik szerény képviselője, mindig azon voltam, hogy egyetlenegy közületnek sem hiva­tása ipari üzemeket fenntartani és amint elíté­lem az ilyen üzemek fenntartását a városnál és dolgoztam is azoknak a megszüntetésén, éppen úgy nem helyeslem ezeket az államnál sem. De természetes, hogy egészen más elbírálásban kell réeszíteni azokat az üzemeket, amelyek közér­deket szolgálnak, s amelyek magánvállalkozás birtokában esetleg tényleg éppen a közt hasz­nálnák ki. T. Ház! 1856-ban épült a székesfővárosban az első gázgyár. Ezt a főváros 1910-ben meg­váltotta 21 millió aranykoronáért. Ebbe a gáz­gyárba a főváros befektetett még további 47 millió pengőt, úgyhogy a gázgyárba befekte­tett tőke körülbelül 72 milliót tesz ki. Saját be­vételeikből a gázművek további 16 millió pen­gőt fektettek be és ezeknek a befektetéseknek, ennek a nagy áldozatnak a gyümölcse meg is mutatkozott abban, hogy amikor a székes­főváros megváltotta a gázgyárat, 54.000 volt a gázmérők száma és pl. csak 1933-ban, tehát egyedül a múlt esztendőben 113.000 gázmérőt szereltek fel. Én, aki eléggé benne forgok az iparban, igazolhatom, hogy a szerelőiparnak az elmúlt években úgyszólván az egyetlen muukaalkalmi lehetőséget a gázszerelések el­végzése nyújtotta. Modernizálták a székesfő­városban lévő elavult házakat és bevezették a gázt mindenüvé, ahol még nem volt, amellett a gáznropasranda révén nemcsak világításra, — legkevésbbé világításra — hanem tüzelésre, fűtésre, ipari célokra használták a gázt s en­nek eredményeképpen a gáz fogyasztása íond­kívüli mértékben megnövekedett. (Gáspárdy Elemér: Az igazgatók száma mennyi 1) Az al­'. ülése 193-í március 1-én, csütörtökön. kalmazottak száma 2061. Ami a gáz fogyasz­tási adatait illeti, azt nem írtam ki magam ­nak, de ugyanilyen a helyzet az Elektromos Műveknél is s onnan megvannak az adatok. Az Elektromos Műveket a főváros 1914 óta váltotta meg. Méltóztatik tudni, hogy ez az üzem több telepből áll és a székesfőváros kény­telen volt ezeket a telepeket modernizálni. Amikor nagy tőkéket fektettek be ezekbe az üzemekbe, ezt a főváros jól felfogott érdekében kellett tenni, mert amíg a Berzenczey-utcai és egyéb telepek üzemében, amelyek régi sré pékkel vannak felszerelve, as áram termelési költsége kilowattonként 10—12 fillér, addig a modernül felszerelt új kelenföldi telepen a ter­melési költség még 4 fillért sem tesz ki. Mél­tóztatik tehát látni, milyen hasznos beruházást jelentenek ilyen üzemi befektetések a székes­fővárosnak, illetve lakosságának. Az Elektromos Művek fogyasztóinak száma 1914-ben 35.000 volt és ez 1933-ban 235.000-re emelkedett. Méltóztatik tehát látni, hogy ^ jó üzempolitika mellett igenis lehet fejleszteni a nagy üzemeket éspedig a lakosság érdekében. (Gáspárdy Elemér: A szükségesség indokolja!) A termelt energia 1914-ben 24 millió kilowatt volt, 1933-ban 258 millió kilowattra emelkedett. A beruházások értéke az Elektromos Művek­nél 65 millió pengőt tesz ki. Maga az Elektro­mos Művek a múlt esztendőben 8 millió pen­gővel járult hozzá a községi háztartáshoz. Itt is meg kell állnom egy pillanatra, mert azt mondtam, hogy a fővárosi nagyüzemek az adózók érdekében kell, hogy működjenek, nem szabad magas szolgáltatási díjakat szedniök és amellett kell, hogy a székesfőváros is meg­találja a számítását abban, hogy^ a helyesen, racionálisan vezetett üzemek hozzá^ tudnak já­rulni a székesfőváros költségvetéséhez. A közlekedési politikát, amelyet itt jaz utóbbi időben különösen a Beszkárt. r vezér­igazgatójának személye miatt sok támadás ért, a következőkben vagyok bátor ismer­tetni a t. Ház előtt. A székesfővárosban öt villamos vasúti társaság bonyolította le^ a közlekedést. (Gáspárdy Elemér: Külön vezér­igazgatókkal!) Tévedés! Ezt az üt társaságot a székesfőváros megváltotta és a Beszkárt. keretében egységesítette. Igaz, hogy nagy ál­dozatokba került ezeknek a villamosvasúti vál­lalatoknak megváltása, de végeredményben nemcsak Budapest lakosságának, hanem a környékbeli lakosságnak, sőt az egész r or­szág lakosságának is érdeke, hogy a főváros­ban egységes, olcsó és jó közlekedés álljon a rendelkezésére. 1932 augusztus 1-én létre­jött a Hév.-tranzakció. Már az előttem szó­lók is megemlékeztek arról, hogy mi, a keresz­tény községi párt tagjai a Hév. megváltását nem kívántuk, sőt ellene szavaztunk azért, mert meggyőződésünk az volt és ma is az, hogy nemcsak olcsóbban, de ingyen kaptuk volna meg a Hév.-et a Nová.-tól ; mert a Nova. hatalmas összegeket, milliókat fize­tett rá évenkint, tehát neki is érdeke volt, hogy ezt a közlekedési vállalatot, amely há­ramlás révén egyébként is a székesfőváros tu­lajdonába került volna, minél előbb a székes­főváros nyakába varrja. A kormány és a kormánypárt azonban a megváltás mellett volt. A Beszkárt. fennállásának első tíz esz­tendejében több mint tíz millió pengőt forj ditott rekonstrukciós munkákra, 34 millió pengőt új beruházásokra. (Gáspárdy Elemér:

Next

/
Thumbnails
Contents