Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-246

160 Az országgyűlés képviselőházának 2U szerezni, állljon oda a választók elé, mondja meg, hogy sem Kozma, sem Wolff nem volt jó, hibákat követtek el, most új zászlót bontanak ki. Sztranyavszkv és Tabódy vezetése alatt és most talán az új zászló alá a választóknak Dem 8%-a fog seregleni, amint eddig a választásoknál rendesen szokott, — mert a fővárosban a kormánypárt ennyit kapott a szavazatokból, — hanem talán sikerült megszerezni a többséget és akkor nem kell ezeket az erőszakos intézkedéseket végrehajtani. (Jánossy Gábor: Nem erről van szó! — Friedrich István: Ügy kezdődött, hogy megcsókolták Wolff Károlyt, és most, egy év múlva, hol vagyunk? — Propper Sándor: Azóta nem szeretik egymást! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Peyer Károly: Ezek azok az okok, amelyek arra késztetik a kormányt, hogy feloszlassa a tanácsot, és kormánybiztost küldjön a főváros élére, — most ugyan nem mint kormánybiztost, hanem a főpolgármester személyében — és különböző más intézkedéseket hajtson végre. T. Képviselőház! A törvényjavaslat ellen mi nem azért foglalunk állást, mintha a mostani törvényt jónak tartanok. Azért foglalunk ellene állást, mert ezt sem tartjuk jónak és a régit sem tartottuk jónak. Mi nem a magunk hatalmát siratjuk, mert ha van valakinek oka a hatalmát siratni, akkor vannak itt a kormánypárthoz közelállók, akiknek erre valóban megvan az okuk. Mi ugyan a legtöbb szavazatot kaptuk a fővárosban, tehát a legnagyobb párt voltunk, (Propper Sándor: Kétszer egymásután!) de ennek elenére egyáltalában nem jutott kifejezésre a választók akarata sem a tanácsban, sem a közgyűlésen, (Mozgás jobbfelöl.) mert a közgyűlésbe beküldtek egy csomó embert, akiket nem a választók hoztak oda, a tanácsba kinevezett egy csomó tagot a főpolgármester és ezzel ellensúlyozták a választók akaratát. Amikor mi a törvényjavaslat ellen állástfoglialunk, tisztán elvi okokból tesszük. Elvi okokból azért, mert az önkormányzat alapján, a demokratikus önkormányzat alapján állunk. Sem ezt a, törvényjavaslatot, sem a meglévő törvényt nem tekinthetjük a demokratikus önkormányzat alapján „álló törvénynek, hanem tudjuk, hogy az előző törvény is majdnem hasonló körülmények között született, mint amilyen körülmények között születik a mostani törvényjavaslat. Az előző törvény is úgy született, hogy a többségen lévő pártok féltek a választók akaratától, tehát olyan rendelkezéseket kellett felvenni a törvénybe, amelyek lehetővé tették azt, hogy bár nekik nincs többségük a főváros polgárságában, a közgyűlésen mégis többségben legyenek. Nagyon jól emlékszem, hogy én az akkori törvényjavaslat tárgyalásánál azt mondtam, hogy ez a törvényjavaslat bolsevista rendszert jelent, mert a bolsevista rendszer az, amely a kisebbség akaratát kényszeríti rá a többségre. Ezt a bolseyita rendszert a mostani törvényjavaslat még tovább is kifejleszti, mert a kisebbség diktatúráját iktatja törvénybe és nem juttatja érvényre a többség akaratát. A főváros lakossága politikailag éretlen, politikailag tudatlan, nem elég iskolázott, vagy olyan könnyelmű, hogy nem lehet rábízni saját ügyeinek intézését? Nagyon szomorú, ha ezt a bizonyítványt méltóztatik kiállítani Ez a törvényjavaslat azonban ezt támasztja alá, főképpen akkor, amikor a kormánynak olyan messzemenő ellenőrzési joga van, mint amilyen mesz. ülése 1934 március 1-én, csütörtökön. szemenő ellenőrzési jogot a törvény neki biztosít. Azt mordja a javaslat, hogy átmenetileg a főpolgármester bizatik meg a szanálás végrehajtásával. Már Kassay Károly képviselő úr is rámutatott, hogy nekünk tulajdonképpen azt kellene kérdeznünk, hogy mi ez a szanálás, mit akar a kormány végrehajtani? Meg akarja fizetni végre a tartozásait, amellyel adós a fővárosnak? (Propper Sándor

: Éppen ezt nem akarja megfizetni!) Mert ha megfizeti, akkor uem lesz ott deleit. Eltörölni a borfogyasztási adót, amely a főváros bevételének tekinlélyes része volt. a 3—4 vagy 6%-os forgalmi adó helyet egy 15—20%-os fázisadót életbeléptetni, — s ezt a pénzt is megtartja az állam magának, a fővárosnak pedig, amely eddig részese volt a 3%-os forgalmi adónak, ebből semmit sem ad, — az iskolák hozzájárulásánál megtagadni a költségeket, nem fizetni a Nemzeti Színháznál és az Operaháznál a gázért, a vízért, villanyért és a többiért, de kérni, hogy a főváros adjon 200.000 pengő szubvenciót ezeknek a színházaknak, az útépítésnél nem teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket ja törvény minden testületre előír? Ha ezeket a kötelezettségeket a kormány teljesítené, akkor a fővárosnál nem volna deficit, akkor nem kellene ott deficites költségvetést összeállítani. De ha a deficit az oka annak, hogy valaki vagy valami ellen törvényt kell hozni, akkor felvetem a kérdést: hány törvényt kellene hozni a kormány ellen, a Képviselőház ellen, az egész magyar igazgatás ellen (Propper Sándor: Az állam ellen!) és még egy csomó testület ellen, ahol ma bőségesen van deficit mindenütt és bőségesen akadna ok arra, hogy ilyen törvényes rendelkezéseket hajtsanak végre. Legalább tudni szeretném, hogy mi az a szanálás, amit végrehajtani kívánnak. Nagyon nehéz kiigazodni azokban a beszédekben, amelyeket a kormánypárti szónokok tartanak, mert lényegben nem mondanak semmit sem, az egész a körül forog, hogy van pár álláshalmozó és az adminisztrációban osztogatják az állásokat. Ha ez a baj, ezt meg lehet szüntetni, de konkrétumokat szeretnék látni, mik azok a konkrétumok, amelyekkel a kormány a főváros háztartását egyensúlyba kívánja hozni. Azt mondják, hogy az üzemi kérdés az, ahol nagyon sokat lehetne csinálni s az üzemeket olyan értelemben kell átreformálni, hogy azok a közönség érdekeit jobban szolgálják. Az üzemi tarifát a belügyminiszter minden esetben jóváhagyta. Nem egy jelentést kapott a belügyminiszter, amelyet közvetlenül a főpolgármester juttatott hozzá. A »szimpatikus« rendelkezések közé tartozik például az elektromos órák bérlete. Ma már alig mernek villanyt gyújtani az emberek vagv nagyon kevés villanyt égetnek de azért az orabérletért az, 1 pengőt, vagy 1 pengő 50 fillért meg kell fizetni. Vannak kisiparosok, akiknek motorjia áll, hónapokon keresztül egyetlen Hw. áramot nem togyasztanak, azonban órabérlet címén havonta a 2-5 pengőket és magasabb összegeket ennek ellenére meg kell fizetniök. Hát ezek azok a szimpatikus intézkedések? Ezeket is rákényszerítették a fővárosra, a mi ellenzésünk ellenére, mert azt mondották, hogy a költségvetési ek deficitje lesz. Az órabérletből egy millió pengőt hoztak ki és ezzel kívánták fedezni részben a deficitet. A főváros költségvetését nagyon furcsa elvek alapján állapítják meg. Azt mondják: ennyi a szükséglet, most ehhez a pótadó 50%,