Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

Az országgyűlés képviselőházának 2Jf5. ülése 193 k február 28-án, szerdán. 151 voltunk bizonyos tekintetben tágítani azon az igen szigorú szabályon, amivel minimáltuk a ki őrlésért szedhető díjakat, kénytelenek vol­tunk pl. a búzánál ezt 2 százalékkal emelni^ de egyúttal a legszigorúbb ellenőrzést beállítani, hogy ennél többet nie szedhessenek. Mert amikor megvizsgáltuk a kalkuláció­kat, azt láttuk, hogy bizony-bizony nem min­den malom tartotta be a 12%-os maximumot, annál többet is szedtek in praxi, tehát a 12% fenntartása csak azt a korrekt malmet sújtotta volna, amely betartotta .a százalékot és tönkre­megy, s elősegítője lett volna annak, hogy mások esetleg ennek be nem tartásával illegi­tim előnyhöz jussanak. Természetesnek tar­tom, hogy abban a pillanatban, amikor a búza ára magasabb lesz, egészen természetesen ezeknek az őrlési százaléknak visszaállítására kell gondolnunk. Magam ezt egészen természe­tesnek és feltétlenül bekövetkezendőnek tartom. A búzakérdésre még egyszer visszatérve, mi állandóan foglalkozunk ezzel a kérdéssel, állandó törekvésünk az, hogy a búzaárat nem úgy, ahogy a képviselő úr mondotta, kiemel­jük a magyar mezőgazdasági termények ára közül, hanem legalább is elérjük azt, hogy a búza a többi, jobban értékesülő termények árnívóját elérje. Méltóztassanak megfigyelni, ha sorravessaük a magyar termények néme­lyikének árát, a fának, bornak, gyapjúnak, egyes lucerna- és heremagvaknak az árát, s ha nézzük a burgonyát, de főleg a hagymát, pap­rikát és sok más ilyen terményt, ezek átszá­mítva, már igen magas búzaárnívón állanak, és én boldog lennék, ha el tudnám érni a búzaárban azt a nívót, amelyet például a borár, gyapjúár vagy az általam elősorolt többi terményárak mutatnak. A búzakérdés zavarossága éppen abban mutatkozik, hogy ez a legelterjedtebb magyar termelési ág aláesett a többi termelési ág elérhető árainak, tehát a búzaárnak nem egy kiugratására, kiemelésére és igazságtalan premizálására gondolunk, ha­nem arra, hogy árnívóban, mint a legnagyobb magyar termelési ág, a jobban értékesülő termények nívójára tudjon elhelyezkedni. Ké­írem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr óhajt a viszonválasz jogával élni. Gallasz Ágost Rudolf: T. Képviselőház! A földmívelésügyi miniszter úr kimerítő vála­szát köszönettel tudomásiulveszem s esak né­hány szóval akarok rámutatni a búzaminőség kérdésére. Hogy az a nagy munka, amelyet a miniszter úr a búzanemesítés terén végzett, kárba ne vesszen, ezért van szükség valami­lyen megoldásra, vagy tárházi, vagy más ellen­őrző szolgálatra. Tudomásom van anról, hogy a külkereskedelmi vállalat a külföldre menő búzákat bizonyos ellenőrzés alatt tartja, és köszönettel is veszem a.miniszter úr abbeli vá­laszát, hogy ezzel az ellenőrzéssel ő sincs 'meg­elégedve, mert az nem olyan tökéletes, hogy e mellett az ellenőrzési mellett a gyöngeminő­ségű és a jó magyar búza hírnevét veszélyez­tető búza a külföldre ki ne kerülhessen. De éppen a búzaminőség fejlesztése terén elért eredmények biztosítására feltétlenül szüksé­gesnek tartom a tárházi szolgálat kiépítését s arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, nehogy azzal, gyanúsíthassák, hogy a Tisza­vidéknek kedvez, mint odavaló születésű ember, hogy ezt a tárházi szolgálatöt a Dunántúlon is rövid időn belül vezesse be, annál isi inkább, mert a Dunántúl megmutatta, hogy tud ugyan­olyan minőségű búzát előállítani, mint amilyen a tiszavidéki búza. Mondom, hogy a miniszter urat ne gyanúsíthassák azzal, hogy a Tisza­vidéket pártolja, kérem, hogy nálunk is léte­sítsen ilyen mintatárházat. A választ egyéb­ként köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e tudomásulvenni a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következnék Magyar Pál képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a de­vizagazdálkodás tárgyában, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasz­tást kért. (Megadjuk!) A Ház a halasztást en­gedélyezte. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellá­ció szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a (belügyminiszter úrhoz. — Tekintettel azokra a sorozatos panaszokra és hírlapi támadásokra, melyek Nyíregyháza város háztartásának igaz­gatására vonatkoznak, tisztelettel kérdezem, hogy Nyíregyháza város háztartása a kor­mányzat részéről mikor és milyen eredménnyel vizsgáltatott felül. Hegymegi Kiss Pál s. k.« Elnök: Hegymegi Kiss Pál képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Nyíregyháza város közigazgatása és háztartása ellen, pénz­kezelésére és ügyvitelére nézve az utóbbi idő­ben is sorozatos panaszok merültek fel, ame­lyek egyrészt bírósági tárgyalás anyagát is képezték. Minthogy ezt az anyagot ismerem, továbbá figyelemmel is kísértem és azt látom, hogy mégis fennforognak bizonyos kívánni­valók Nyíregyháza város közigazgatásánál, háztartásánál és pénzkezelésénél, ennélfogva azt a tiszteletteljes kérdést intézem a belügy­miniszter úrhoz, hogy hajlandó-e ennek a me­gyei városnak a pénzkezelését, ügykezelését és igazgatását felügyeleti hatáskörében megvizs­gálni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván nyilat­kozni. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Ház! Nyíregyháza közigazgatása és gazdasági gesztiója ellen tényleg merültek fel kifogások, ennélfogva azt a rendes felügyeleti vizsgálaton kívül 1931-ben kiküldötteimmel megvizsgáltattam. Ennek a vizsgálatnak során megállapítást nyert az, hogy Nyíregyháza túl­zottan el van adósodva és hogy üzemi rész­vénytársasága nagymértékben deficites. En­nélfogva akkor úgy rendelkeztem, hogy sem­miféle kölcsönt tovább fel nem vehet, a hite­lezőkkel megegyezést kezdeményeztem és létre is hoztam, amely meghatározta a város fize­tési kötelezettségeit, egyúttal elrendeltem en­nek az üzemi részvénytársaságnak felszámo­lását, ami most folyamatban van. Ami az ügyvitel kérdését illeti, az ebben a tekintetben mutatkozó hiányokat akkor felügye­leti hatáskörömben reparáltam. Azóta újabb vádak merültek fel, amelyek következtében a polgármester maga ellen vizsgálatot kért. A fegyelmi eljárás ellene folyamatban van. Ha ezeknek az eljárásoknak során annak szüksé­gessége merül fel, hogy újabb felügyeleti vizs­gálatot tartsak, természetesen ki fogom köze­geimet küldeni. Kérem válaszom tudomásul vételét.

Next

/
Thumbnails
Contents