Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

146 Az országgyűlés képviselőházának ; Földbirtokrendező Bírósághoz, sem a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához, vagy más hatósághoz, amelyeknek a hatáskörébe tartozott volna ezeknek a szerződéseknek jóváhagyása. Hogy a Tiszavidéki Földhitelintézet milyen módon hajtotta végre ezt a® üzérkedést az igénylők megkárosítására, azt — beszédidőm lejárván — nem tudom részletesebben ismertetni. A Tiszavidéki Földhitelintézet minden vevőnek elszámolást küldött ki a vételárról, a tartozásról, a befizetésekről és a vételárhátralékról. Az egyik ilyen elszámolás, amelyet Molnár Gyulának és nejének, született H. Szabó Teréznek küldött ki a Tiszavidéki Földhitelintézet, birtokomban van. Az illetők 22 katasztrális hold és 780 négyszögöl földet vásároltak 26.385 pengő vételárért, tehát a 630 pengős eredeti vételárral szemben magyar holdankint 1000 pengős vételárért vásárolták a földet. 13.600 pengőt készpénzben lefizettek, hátralékban maradt volna tehát még 12.785 pengő. Ezzel slzemben a Tiszavidéki Földhitelintézet elszámolásából, amelyet itt a t. miniszter úr kívánságához képest a Ház asztalára is letehetek, kitűnik, hogy különféle manipulációk folytán a Tiszavidéki Földhitelintézet 16.600 pengő vételárhátralékot számolt el, minthogy 5% ügynöki jutaiiékot is felszámított, amelyet az Altruista Banknak kellett volna leadnia'. A vevők természetesen nem nyugodtak meg abban, hogy olyan összegeket is felszámíthasson terhükre az intézet, amelyeket a szerződés szerint nem volt joga felszámítani és levonni, tehát csalás bűntette miatt büntető feljelentést tettek a Tiszavidéki Földhitelintézet, illetve annaik ügynökei ellen, akik ezeket az összegeket jogtalanul viiszszatartották. Csupán a büntető feljelentések megtörténte után szolgáltatta azután vissza a Tiszavidéki Földhitelintézet a jogtalanul viszszatartott összegeket az egyes vevőknek, illetve igénylőknek. Miután tehát a' próba nem sikerült: nem tudták megfizettetni a vevőkkel áz Altruista Banknak járó 5% jutalékot, a Tiszavidéki Földhitelintézet maga fizette meg ezt az Altruista Banknak. Ezután a szerencsétlen vevők már 1928. április 15-én a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordultak egy beadvánnyal, amelyet 34 vevő írt alá. Felsorolták a sérelmeiket és kérték azok reparálását. Hogyan történt a sérelmek reparálása? Mayer János akkori földmívelésügyi miniszter úr kiadta ezt a panaszt az Altruista Banknak, illetve Tirnauer Samunak; Tirnauer Samu kiküldte a Tiszavidéki Földhitelintézetnek; a Tiszavidéki Földhitelintézet behívatta a panaszosokat és miután a panaszosok közül többen még azután is keresték sérelmeik reparálását, a Tiszavidéki Hitelintézet sorra felmondotta a kölcsönöket, pereket indított, végrehajtást vezetett, árverést tűzött ki. Ennek az lett az eredménye, hogy a vevők közül többen, hogy az árveréseket elkerüljék, inkább visszaléptek a vételtől, elveszítvén azt a vételár előleget, amelyet a szerződés^ értelmében már kénytelenek voltak a szerződés aláírásakor befizetni. Ez lett a 35 éves törlesztéses kölcsönből. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Mojzes János: Eögtön befejezem. Ennek megtörténte után, 1932 október havában ismét járt egy küldöttség a földmívelésügyi miniszter úrnál. Ismét kérték sérelmeik reparálását. i5. ülésé 1934- február 28-án, szerdán. A földmívelésügyi miniszter úr Mayer Károly államtitkárhoz utasította ezt a küldöttséget, minthogy Mayer államtitkár úr a Földhitelintézetek Országos Szövetségének egyúttal alelnöke is

v Ekkor kitűnt, hogy Mayer Károly államtitkár úr, aki az alelnöke ennek az altruista intézetnek, nem is tudott arról, hogy a parcellázást az Altruista Bank hajtotta volna végre, vagy hogy az Altruista Bank vette volna meg ezt a birtokot. ígérte, hogy kivizsgáltatja ezt az ügyet, reparálni fogja a sérelmeket, ez azonban — sajnos — többszöri ígérgetés ellenére még a mai napig sem történt meg. Elnök: Kérem, szíveskedjék beszédét befejezni, lejárt a beszédideje. Mojzes János: Minthogy beszédidőm lejárt és így nem tudom részletesebben ismertetni azoknak a visszaéléseknek sorozatát, amelyeket a törvény kijátszásával az Altruista Bank elkövetett a szerencsétlen földigénylők kárára, ezért befejezésül a következő kérdéseket teszem fel a jelenlévő tisztelt földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz, akiknek ez az intézet felügyeleti hatásköre alá tartozik, összeegyeztethetőnek tartják-e a miniszter urak a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének interpellációm megindokolása során ismertetett eljárását a törvény rendelkezéseivel; hajlandók-e a miniszter urak megtorolni azokat a visszaéléseket, amelyeket a Földhitelintézetek Országos Szövetsége, illetve az Altruista Bank a törvény kijjátszásával elkövetett a szerencsétlen földigénylőknek, illetve vevőknek megkárosítására; hajlandók-e a miniszter urak ezeket a sérelmeket reparálni és milyen intézkedéseket kívánnak tenni a miniszter urak, hogy hasonló üzelmek és visszaélések a jövőben meggátoltassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök:' A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Amennyiben sikerült ezzel a kérdéssel foglalkoznom, megállapítottam az eddig beérkezett jelentésekből és információkból, hogy nem teljesen állanak meg azok az adatok, amelyeket a t. képviselő úr felsorakoztatott, mert a jelentések azt látszanak bizonyítani, hogy ezt a birtokot tényleg parcellázási célokra az Altruista Bank vásárolta meg, a szerződést az intézet jogi osztálya kötötte meg, tehát az, hogy az Altruista Bank a strómann szerepét játszotta volna, az eddigi vizsgálatok adataiból nem tűnik ki, hanem igenis, csak egy vidéki hitelintézetet^ használt fel a percellázási ügylet lebonyolítására,, ami szokásban van a dolog könnyebb lebonyolítása végett. A parcellázás végrehajtásával szemben tényleg panaszok merültek fel és Mayer Károly államtitkár úr a nála járt küldöttségnek kilátásba is helyezte, hogy ezek a sérelmek megvizsgáltatnak és orvosoltatnak. (Dinich Ödön: En vezettem a küldöttséget két évvel ezelőtt!) Mivel azonban a panaszosok jórésze, körülbelül húszan, per alakjában igyekeztek jogaikat érvényesíteni és az ügy jelenleg peres eljárás anyaga e húsz egyén és az Altruista Bank között, ennélfogva érdemleges választ a bíróság döntése előtt a dolog természeténél fogva én sem adhatok. Ami pedig a számadatokat illeti, nem tagadhatom el azt az egyéni nézetemet, hogy azok a jutalékok és költségek, amelyeket felszámítottak, túl magasak, {Ügy van! a baloldalon.) de ez a dolog konstrukciójával van szoros Összefüggésben. Szóval, amidőn egyrészt