Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-245
Az országgyűlés képviselőházának 2U 5 azt állapítom meg, hogy magasnak tartom ezt a jutalékot, a jutalékok szedésénél nem látok olyan eseteket vagy visszaéléseket, amelyek ellentétben állanának azokkal a törvényes lehetőségekkel, melyek biztosíttattak az Altruista Bamk, illetőleg az eljáró Tiszavidéki Hitelintézet számára. Az én számaim némi tekintetben eltérnek a képviselő úr számadataitól, mert az Altruista Bank 852.000 pengőért vette meg az 1034 katasztrális holdat és összesen 1,039.000 pengőért adta el, a különbözet, a Spannung tehát a két ár között 20%-on alul van. Mondom, egyéni nézetem szerint ezt túlm ágasnak tartom, de abban a keretben, amelyet joga volt a banknak alkalmazni, ez nem tekinthető visszaélésnek. Egyébként a bírósági eljárás lefolytatása után az egész kérdést újból vizsgálat tárgyává szándékozom tenni és amennyiben fennforognak azok a visszaélések, amelyeket a képviselő úr felhozott, kész vagyok a legmesszebbmenő megtorlási eljárásokat iniciálni és kész vagyok az ebből eredő konzekvenciákat a legmesszebbmenő vonatkozásban levonni. Kérni válaszom tudomásulvételét. Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Mojzes János: T. Ház! A miniszter úr válaszát tudomásulveszem. Elnök: A pénzügyminiszter úr nem kíván szólni. Kérdem at Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát, melyet a pénzügyminiszter úr nevében is adott tudomásulvenni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik Grallasz Ágost Kudolf képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi 'miniszterhez a búzaértékesítés tárgyában. Hajlandó-e a m. kiír. földmívelésügyi miniszter úr a magyar búza biztosabb értékesítése értelmében olyan intézkedéseket tenni, hogy a magyar búza garantált minőségben kerüljön külföldre, ési tudja-e biztosítani azt, hogy a búza tényleg a garantált minőségben kerüljön exportálásra!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Képviselőház! A kormányzat évek óta azon fáradozik, hogy a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságon segítsen. Kétségtelen, hogy történtek is intézkedések ebben az irányban, sajnos, azonban a mezőgazdaság ezeknek az intézkedéseknek jótékony hatását ez ideig nem érezte. De egészen természetes is, hogy nem érezte, mert ezek a rendeletek és intézkedések legfeljebb arra voltak alkalmasak, hogy a földtulajdonos anyagi pusztulását megállítsák vagy meglassítsák, a mezőgazdaságnak olyan arányú megsegítését azonban, hogy a gazdálkodás legalább ráfizetéssel ne járjon, ez ideig a kormányzat nem tudta biztosítani. A pénzügyi kormányzat például többek között kiadta gazdaadósvédő rendeletét, amelyből ma csak a gazda adóssága van meg, a védelem azonban kimúlt vagy szép csendesen kknúlóban van. Ez a rendelet egy komoly konkrétumot tartalmaz, a kamatcsökkentést, ami kétségtelenül a mezőgazdaság terheit csökkenti, de ha ezt a rendeletet tovább is gazdaadósvédő rendeletnek akarjuk hívni, akkor kell, hogy ezt a rendeletet sürgősen kövesse . ülése 193U február 28-án, szerdán. 147 a kiegészítő és módosító rendeletek tömkelege. Azért mondottam, t. Ház, hogy a védelem kimulóban van, (Mojzes János: A védettek is kimulóban vannak!) mert köztudomású, hogy a hitelezők a bíróságtól tömegesen kérik a védelem megszüntetését azoknál a gazdáknál, akik a kamatot nem fizetik. Nem akarom itt most ezt a kérdést boncolgatni, csak rá akarok mutatni arra, hogy az a helyzet, amely a rendelet előtt volt, máiris bekövetkezett, mert egyformán perlik azokat, akik védve voltak, és azokat, akik nincsenek védve.' Mai interpellációimat tulaj donképen a íoldimívelésügyi miniszter úrhoz jegyeztem be. a pénzügyminiszter úr által kiadott ezt a rendeletet csak azért érintettem, hogy felhívjam a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét erre a kérdésre és kérjem, hogy ezekben a sorsdöntő napokban teljes eréllyel védje meg a gazdák érdekeit a pénzügyminiszter úrral szemben. Nagyon jól tudom, hogy a földmívelésügyi miniszter űrmak nagyon nehéz a helyzete akkor, amikor a mezőgazdaságot kell védenie, mert a pénzügy miniszter úr a mezőgazdasággal szemben a legridegebb álláspontra helyezkedik és úgy látom, hogy a pénzügyminiszter úr a magyar mezőgazdaság teljesítőképességéről nincis helyesen informálva. Mai interpellációmban a búzaértékesítés jobb lehetőségeire akarok rámutatni és azokra a lehetőségekre, mik ép lehetne a magyar búzaexportot fokozni. Az ország közvéleménye, valaimánt a szakemberek intézményesen foglalkoztak a búzamonopólium kérdésével. A földmívelésügyi miniszter úr elgondolásét a monopólium tekintetében nem ismerem, így a monopólium kérdéséhez ma nem is akarok hozzászólni; de szerény véleményem szerint különben is nem aiz a lényeg, hogy monopólium van-e, vagy nem, hanem a lényeg az, hogy a külföldi vevők megtalálják-e nálunk Magyarországon azt a búzát, amelyre nekik szükségük van. A másik lényeges kérdés pedig az, hogy a külföldi vevők meg is kapják a valóságban azt a búzát, amelyet ők a bemutatott minták után nálunk megvásároltak, Alkalmiam volt ugyanis több külföldi, svájci és hollandi molnárral beszélgetést folytatni s ezekből a beszélgetésekből kitűnik, mindannyian egyöntetűen azt mondották — hogy nincsenek megelégedve a Magyarországról szállított búzával és kifogásaik több pontra terjedtek ki. Az első kifogás az, hogy a magyar búza átlagminősége még mindig nem éri el azt a fokot, amelyre nekik szükségük van. A másik kifogás az, hogy a Magyarországról szállított búzák nem konformisak. Ezek a búzák különféle aprószelmű, piros, acélos búzák és nagy, puhaszemű búzák keverékei, amelyek, minthogy kevert búzák, örléstechnikai szempontból alacsonyabb értékűek; és ezek a kevert búzák nem vettettek sikeresen alá az ott szokásos kondicionáló eljárásnak. Tudvalévő, hogy a kondicionáló eljárásban más hőfok, nedvességï fok és pihenési idő kell a puha és más a kemény búzánál. így ezeknél a kemény búzáknál a hőfok, a nedvességfok és a pihenési idő nem állítható be helyesen és így a kevert búzáknál a szokásos kondicionáló, javító eljárás nem alkalmazható. Én a költségvetési vita folyamán a imult évben a búzanemesítés irányításáról és a búza márkáJzásáról beszéltem. A búzanemesítésre vonatkozólag a földmívelésügyi miniszter úrtól 22*
