Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

Az országgyűlés képviselőházának HU mesternek egyáltalában nem adott kinevezési jogot, a polgármester kinevezési jogát pedig korlátozta az altisztekre. Lehet, hogy a mai visszatekintésben, az ügyek mai szemléletében talán meg is döbbenünk a felett, hogy a polgármester nem nevezhetett ki másokat, csak az altiszteket, azonban aki kissé figyelemmel kíséri az önkormányzati jog fejlődését külföldi országokban, az nem fog megdöbbeni ezen a körülményen. Ezt természetesnek találják, hiszen ahol igazi önkormányzat van, ott mindenütt a választott testületben van koncentrálva minden impérium és ott sem a kormány, sem az önkormányzati testület nem ruházza át könnyű módon másokra. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A jelenlegi törvény szerint a helyzet lényegesen megváltozik. Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy már az 1930: XVIII. te. szerint is a főpolgármester széleskörű kinevezési jogot kapott. Nem szükséges felsorolnom az állásokat, a t. előadó úr beszédében már felsorolta azokat, csak egy körülményre leszek bátor rámutatni. Már az 1930 :X

VIII. te. szerint is és a jelenlegi javaslat szerint is a főpolgármester hatáskörébe tartozik, hogy az ideiglenes hivatalnokok kinevezésénél abszolút befolyást gyakorolhat; az ő hatáskörébe tartozik a legalacsonyabb fizetési osztályban levő fogalmazási állások betöltése; az ő hatáskörébe tartozik, hogy a polgármester ideiglenes hivatalnokokat csak az ő előzetes hozzájárulásával nevezhet ki; az ő hatáskörébe tartozik, hogy ugyanilyen előzetes hozzájárulás szükséges ahhoz, ha a többi állásokra nem az ideiglenes hivatalnokok sorából történik a kinevezés. Így a kormány által kinevezett tényező kezébe tétetik le az egész autonómia kialakításának joga. A legalacsonyabb állások kinevezése és az ideiglenes «hivatalnoki állások betöltésénél vagy az abból történő kinevezéseknél az ő előzetes hozzájárulása biztosítja, hogy a fogalmazói kar, amely gerince az adminisztrációnak és az autonómia egész életének, nem az autonóm hatóságok akarata és tetszése szerint, hanem a kormány kinevezett tényezőjének, közegének akarata szerint fog kialakulni. Milyen indokot tudnak erre felhozni, t. Ház? Egy igen naiv és átlátsaó indokot hoznak fel azok, akik azt mondják, hogy erre az indokra azért van szükség, hogy az ifjúság elhelyezkedésének problémája megfelelő megoldáshoz jusson. Ezt mondották a bizottságban (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: En nem!) s én ezt ismétlem, de én szívesen eldobom ezt az indokot is, mert annyira naiv és átlátszó, hogy tényleg nincs értelme, hogy ezzel a kérdéssel sokat foglakozzam. De akkor mi marad meg indoknak, ha ezt az egyet eldobtam magamtól? Marad a puszta tény, az, hogy az autonómia jövő adminisztrációs gerincének, adminisztrációs szervezetének kialakulásában minden befolyását ^elvesztetteA további kinevezések joga ajkként alakul, hogy a polgármester óriási hatáskört kap az új javaslat szarint. A polgármester fogja kinevezni a tanácsnoki állásoktól lefelé a tisztviselőket az összes állásokra, kivéve a legalacsonyabb állásokra szóló kinevezéseket, amelyek a főpolgármester hatáskörébe tartoznak. Erre azt mondják, t. Ház, hogy ebben nincs sérelem, mert a polgármester autonóm tisztviselő. (Müller Antal: Dehogy az!) En nem tudom a polgármestert autonóm tisztviselőnek tekinteni, még pedig azért nem, mert KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. '(.. ülése 193 U február 27-én, kedden. 93 i az ő megválasztása nem egyedül az autonómia akaratától függ, hanem a mindenkori kormányok utólagos jóváhagyásától. (Petrovácz Gyula: Előzetes!) De van még egy körülmény is és ez a jelölés kérdése, amelyre Petrovácz t. képviselőtársam rámutatott. A polgármesterre és az alpolgármesterre vonatkozólag nemcsak utólag van biztosítva az, hogy mások nem lehetnek, mint akik a kormánynak megfelelők, hanem már előzetesen is a kijelölési , jog gyakorlásának segítségével. (Gál Jenő: Jus placeti, úgy, mint ahogy az egyházjogban van!) Ez megint az a pont, ahol a bizottságban egyszerre felismerték, hogy azonosítani kell a vidéki törvényhatóságokban fennálló rendszert a fővárosi rendszerrel és a kijelölés jogát egyszerűen átvették az 1929-es törvényből abban a formájában, mint ahogy most van a törvényjavaslatban, nevezetesen, hogy nem úgy, mint eddig, az 1930 : XVIII. tc.-nek megfelelően, egy évre alakítják meg a kijelölő választmányt, hanem esetről-esetre minden állás betöltésénél a tisztújító közgyűlések alakítják meg ezt a kijelölő választmányt. Mit biztosít tehát ez? Biztosítja azt, hogy mást nem lehet megválasztani polgármesternek, alpolgármesternek, tanácsnoknak, árvaszéki elnöknek, vagy tiszti főügyésznek, mint akihez a főpolgármester hozzájárul, mint akit a főpolgármester .a maga részéről akceptál. Három tagot nevez ki a főpolgármester s három tagot választ ugyanazon a közgyűlésen a törvényhatósági bizottság, s a főpolgármester, mint elnök dönt; ez a rendszer, t. Ház, ha nem akarunk kétszínűek lenni, el kell ismernünk, azt jelenti, hogy a főpolgármester ; akarata feltétlenül érvényesül. Erre azt mondják, t. Ház, hogy nem új rendszer a mi közigazgatásunkban, benne volt a 72-es törvényben, benne volt a 86-os törvényben, a törvényhatóságokról szóló törvényben. (Mikecz István: 29-hen is!) Most mondottam, hogy onnan áthozták ezt az új formáját. (Bródy Ernő: Onnan került ide!) Ez azonban mit sem jelent, ez csak azt jelenti, hogy a mi köziigazgatásunkban, a mi autonómiai életünkben az autonómia legfontosabb kelléke, vagyis az, hogy saját közegei és szervei által hajtsa végre az autonómia a maga akaratát, a maga tisztaságában sohasem érvényesül. En tudom nagyon jól, hogy régi közigazgatási rendszerünkben ennek az intézkedésnek volt egy bizonyos, általam nem 'helyeselt, de mégis vitatható célja és indoka, s ez a nemzetiségi probléma volt. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ezért volt!) T. képviselőtársam, most nincs nemzetiségi probléma, hát akkor miért tartjuk fenn ezt az alapjában véve kétszínű, hipokrata intézkedést? Itt térek vissza arra az argumentumra, amelyet a főpolgármesteri állásnál hallottam, hogy »hiszen tulajdonképpen nagy sérelem az autonómiára abban, hogy a. főpolgármestert ezentúl a kormány előterjesztésére az államfő nevezi ki, nincsen, mert a hármas kijelölés alapján eddig is tulajdonképpen ez a rendszer volt életében, eddig is a kormány akarata érvényesült«. Ezt az argumentumot most szó nélkül applikálom ide, és akik elfogadták a főpolgármesteri állásnál, hogy három ki jelöltből kellett választani és ez a kijelölési jog az autonómián kívül álló tényező kezébe volt letéve, azoknak most el kell fogadniok a végső konklúziót, hogy 15