Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

368 Az országgyűlés képviselőházának í lábat számítottak fel a haszonkulcs emelése céljából olyan feleknél, akikről tudták, vagy gondolták, hogy nem számít a kamat után és a lejáratot előbbre vették pár nappal. A lejárat tologatása azt célozta, hogy visszleszámítolasi állományt állandóan színvonalon tartsa.« Arra a körülményre vonatkozólag, amit tagadásba vett a Pénzintézeti Központ és a Pénzintézeti Központ jelentése alapján a pénzügyminiszter úr itt a Házban, hogy tudniillik ilyen körirat, sőt még annak a konceptusát sem lehetett megtalálni, a lefolyt nyomozás a következőket tartalmazza: Hogy a bizalmas jelentésben foglaltak mindenben megfelelnek a valóságnak, azt igazolják Untermüller Ernőné a 11. szám, König Károlyné a 12. szám, Sima László hírlapíró a 16. szám, dr. Sárossy Endre a 17. szám, Sarkadi .Nagy Eszter a 18, szám és Galffy István a 23. szám alatt felvett jegyzőkönyvben. Hat tanú kétségkívül igazolja tehát, hogy látta azt a másolatot, amelyet a feljelentő az iratokhoz csatolt s amelyet az ügyészséghez beküldött. Ennek ellenére mégis az történt, hogy az ügyészség megszüntető határozatot hozott a sértett bankigazgatónak, a sértett bank más főtisztviselőjének és a sértett bank alelnökének tanúvallomása alapján. Maga a bank vezérigazgatója tanúvallomásában elismeri, hogy a bizalmas jelentésben, mint már korábban mondottam, benne volt ugyan az »ágybéli képesség« kifejezés, de magyarázata szerint ez gépelési hiba volt, és helyette »vagyoni képességet« kellett volna írni. Maga is elismerte a lejáratok változtatását, azzal az indokolással, hogy a lejáratokat a hetivásáros napokra és évnegyedekre való tekintettel áttolták egyes napokkal hol előbbre, hol pedig* későbbre. Száz százalékig áll tehát mindaz, amit a Szentesi Takarékpénztárra vonatkozólag nyilatkozatomban, illetőleg felszólalásomban elmondottam. Amikor^ ezt itt beigazoltam, s amikor az eredeti okmányokat hajlandó vagyok bármelyik képviselőtársam rendelkezésére bocsátani, a magam részéről ezúttal is arra hívom fel a pénzügyminiszter urat. állja ő is azt, amit a november 29-én tartott ülésen hangsúlyozott, hogy ahol visszaélés történt, ott azt irgalmatlanul el kell taposni. Minthogy pedig itt kétségtelenül uzsora, kétségtelenül siilyos visszaélés történt, amelyet, amint annakidején elmondottam, a Pénzintézeti Központ fedezett, ezéi't elvárom, hogy interpellációmnak megfelelően a pénzügyminiszter úr gondoskodik a megtorlásról és a körmére koppint azoknak, akik így fosztogatták ki a magyar népet. (Hclyeslps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Sorrend szerint következik Györki Imre képviselő úr 2. számú interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Herczegh Béla jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz a Hajdumegyei Takarékpénztár Et. uzsoráskodása és hűtlen kezelés ügyében. A pénzügyminiszter úr a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során tartott felszólalásomra a Képviselőház 1933 november 29-én tartott ülésén válaszolt és ezen válaszában a Hajdumegyei Takarékpénztárral kapcsolatban olyan nyilatkozatot tett, hogy a Pénzintézeti Központ az ügyészség kérdésére ?7. ülése 1934 január 24-én, szerdán. konkrét adatok megnevezése nélkül adott választ. Ezen nyilatkozatában a pénzügyminiszter úr azt is mondotta, hogy a Pénzintézeti Központ nem nyilatkozott az intézet részéről egyes esetekben felszámított jutalék magasságára vonatkozó konkrét panaszokról, mert e tekintetben az ügyészség részéről konkrét kérdés hozzá nem érkezett és az ügyészségi megkeresésben nem volt megfelelő tényállás leírva. Kérdem a pénzügyminiszter urat, hogy nem találja-e aggályt keltőnek, hogy az uzsoratörvény rendelkezései alapján a Pénzintézeti Központ a nélkül ad véleményt, hogy valamely ügyészség a »konkrét adatokat megnevezte volna, vagy anélkül, hogy az ügyészség az adatokat a Pénzintézeti Központtal közölte volna«. Nem találja-e aggályt keltőnek a pénzügyminiszter úr, hogy a Pénzintézeti Központ »megfelelő tényállás leírása nélkül« ad szakvéleményt akkor, amikor tudatában kell lenni, hogy a szakvéleménytől függ valamely bűncselekmény fennállása, esetleg valamely bűncselekmény miatt folyamatba tett eljárás megszüntetése. Tudja-e a pénzügyminiszter úr, hogy a Hajdumegyei Takarékpénztár ellon folyamatban levő bűnügyben a törvényszéki könyvszakértő más tényt állapított meg, mint amit a Pénzintézeti Központ megállapított és oly magasösszegű kamat felszámítása állapíttatott meg az egyes adósok terhére a Hajdumegyei Takarékpénztárnál, amely jóval felülmúlja a megengedett kamat mértékét. Kérdem a pénzügyminiszter urat, hajlandó-e a Hajdumegyei Takarékpénztár ellen a vizsgálatot foganatosíttatni a Pénzintézeti Központ útján annak megállapítása végett, hogy az egyes adósokat milyen kamat- és jutalékkal terhelte meg jogtalanul a Hajdumegyei Takarékpénztár és hajlandó-e intézkedést tenni, hogy a visszaélés — mint azt a pénzügyminiszter úr kijelentette — irgalmatlanul eltapostassék. Kérem a pénzűgyminiszter urat. nyilatkozzék a tekintetben, hop-y 1929—30—31. években megengedhetőnek tartia-e

: hogy 26—29—34—54 százalékos kamat, illetve jutalék számíttassek fel a hajdúszoboszlói gazdáknak. Kérdem a pénzügyminiszter urat, hogy van-e tudomása arról, hogy amióta a Hajdumegyei Takarékpénztár üzelmeit illetékes helyen szóvátettem, azóta a Takarékpénztár ugy kívánja az ellene folyamatban levő uzsoracselekményt elhárítani, hogy a gazdaadósok tartozásából kisebb-nagyobb összegeket leír, amely cselekményével maga is elismeri, hogy jogtalanul számított fel az adósoknak magas kamatot, illetve jutalékot. Budapest, 1933 december 12., dr. Györki Imre s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Második interpellációm kiinduló anyaga tulajdonképpen ugyanarra az ülésre vezethető^ vissza, amelyre az imént elmondott interpellációm is vonatkozott. Ugyanakkor tartott felszólamlásomra a pénzügyminiszter úr ugyancsak akkor, a november 29-én tartott ülésen válaszolva . azt mondotta, védva a Pénzintézeti Központot, hogy az ügyészség annakidején kérdést intézett a Pénzintézeti Központhoz konkrét adatok megnevezése nélkül, hogy vájjon mi a helyzet az uzsora tekintetében. A Pénzintézeti Központ azután válaszában, anélkül, hogy az adatokat 1 közölte volna vele az ügyészség, pontosan meg-