Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

358 Áz országgyűlés képviselőházának , évi január hó 7-én a módosított alapszabályokat elfogadta és az új tisztikart megválasztotta. A közgyűlés által elfogadott alapszabályok ezidöszerint a belügyminisztériumban vannak jóváhagyás végett. Az új tisztikar az alapszabályok jóváhagyása után kezdi meg működését. Tisztelettel kérem, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi január hó 15-én. Dr. Fabinyi Tihamér s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul vennie (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik a földmívelésiigy miniszter úr írásbeli válasza Kun Béla interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kun Béla országgyűlési képviselő úr 1933. év július 5-én interpellációt intézett hozzám az állatojtóanyagok és szérumok árának leszállítása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő. Az állati ojtóanyagok árát az árvéleményező bizottság meghallgatása után állapítom meg. Az ojtóanyagok árát 1933. év október 1-től ismét leszállítottam és pedig: a sertéspestisszérum árát 80 pengőről 72 pengőre, a sertéspestis és sertésorbánc elleni kettős szérum árát 105 pengőről 85 pengőre. Leszállítottam továbbá az ojtóanyagok (vaocinák) árát 9—37 százalékkal, a baromfikolera elleni szérum árát 14—25%-kai, a lóból készült többi szérum (lépfene, sertésorbánc) árát 8'5—57%-kai. Az ojtóanyagok és szérumok ára a békebeli árakhoz viszonyítva a következőképpen alakult: a sertéspestisszérum ára most a békebeli ár 51%-a, az ojtóanyagok ára a békebeli ár 34—57%-a, a baromfikolera-szérum ára a békebeli ár 43 százaléka, a lóból készült többi szérum ára pedig a^ békebeli ár 23—55%-a. Az érdekeltek közül többen azt szorgalmazták, hogy az állami ojtóanyagtermelő intézetet kellene sertéspestis-szérumtermeléssel kiegészíteni és az állam önköltségi áron vagy azon alul is árusítsa a szérumot. Az ilyen megoldás azonban az állam mostani pénzügyi helyzete mellett kivihetetlen. Mások azt tartanák helyesnek, ha minél több engedély adatnék ki ojtóanyagtermelő intézetek létesítésére és a létesítendő intézetek között kifejlődő versenytől várnák az ojtóanyagok és szérumok árának csökkentését. Két újabb ojtóanyagtermelő intézet létesítésére adatott ki engedély olyan érdekeltségeknek, amelyek olcsó anyagok termelését helyezték kilátásba. Az új intézetek a kitűzött határidőn belül sem szövetkezet, sem részvénytársaság formájában megalakulni nem tudtak. A képviselő úrnak arra a kije^ntésére, miszerint r szakítani kell azzal a rendszerrel, bogy az állategészségügyi osztály vezetői bármily címen benne legyenek az intézetek felügyelő bizottságában, közölhetem, hogy az állategészségügyi osztály vezetői és személyzete a szérumtermelő intézetek igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának nem tagjai és azoktól természetszerűleg semmiféle címen honoráriumot nem kapnak. A képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy aki a sertéspestis- és szimultán-ojtásokat '$7. ülése 193% január 24-én, szerdán. be nem jelenti, azokat kihágásért megbüntették és hogy vészmentes községben a szimultán ojtásokat kérelmezni kell, megjegyzem, hogy az új állategészségügyi törvény életbeléptetése előtt az ojtó állatorvosnak és az ojtató gazdának is be kellett jelenteni a szimultán-ojtásokat és ha ezt a gazda elmulasztotta, kihágási úton megbüntették; az új állategészségügyi törvény ezt a kötelezettséget a gazdára nézve megszüntette és most már csak az ojtó állatorvosnak kell a bejelentést megtenni. Ami a vészmentes községben a szimultán-ojtások kérelmezését illeti, ezen változtatni nem kívánok, mert ilyen községekben a szimultán-ojtás nem megokolt, sőt káros, mivel ez a betegség behurcolására vezethet. A szimultán-ojtások végzésére van ido akkor, amikor a községben sertéspestis fellépett és ilyenkor az ojtáshoz nem kell engedély. Reményem van arra, hogy a szérumelőállító vállalatok racionalizálása folyamán további szérumárcsökkentés lesz elérhető. Kérem a t. Házat, hogy ezen írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi január hó 7-én, Kállay Miklós s. k. , , Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Kun Béla képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kun Béla országgyűlési képviselő úr 1933. július hó 5-én interpellációt intézett hozzám a romániai tűzifabehozatal tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az Országos Fagazdasági Tanács foglalkozott a romániai tűzifabehozatal kérdésével és errevonatkozóan az a vélemény alakult ki, hogy a romániai tűzifabe'hozatal csakis a belföldi készletek értékesítésének figyelembevételével engedélyezhetők abban az esetben, ha ennek kompenzációs ellenértékét a magyar mezőgazdaság kapja meg mezőgazdasági termékek kivitele útján. Ugyanilyen álláspontot foglalt el az Országos Erdészeti Egyesület is. A Romániával 1933. évi április hó 1-én megkötött kereskedelmi szerződés 20.000 vágón tűzifa behozatalának lehetőségét biztosította Romániának. A megállapított ' kontingensre vonatkozólag közöltem az Országos Fagazdasági Tanáccsal, hogy a kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknál a magyar kormány nem járhatott el kizárólag egy gazdasági ág érdekeinek figyelembevételével és bár elsősorban az ipari kivitel lehetőségét kívánta a szerződés előmozdítani, az az agrártermékek kivitelét is előmozdítja. Reá kell itt mutatnom arra, hogy a románokkal kötött ez a megállapodás nem egy új kereskedelmi szerződésnek új alapokon való meghosszabbítása, amelynek egyik legfőbb sikere a régi szerződésben megállapított 48.000 vagónos tűzifakontingensek 20.000 vagonra való leszorítása. A magyar származású tűzifának megfelelően való értékesítése érdekében szükségessé vált, hogy a külföldi tűzifabehozatal állami ellenőrzés alá vonassék. Ezt az ellenőrzést azonban csak úgy lehet biztosítani, hogy ha