Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

Az országgyűlés képviselőházának 237. Leteszem a Ház asztalára az erről szóló iratokat, tessék megnézni. Azt, hogy mennyire nem működik helyesen együtt az egész állami apparátus, mutatja a következő példa. Egy nagy gyümölcstermelő uradalomnak 650 magyar hold gyümöl- . esőse van. A legszebb fajalmákat termeli, az almák eladása azonban rémséges nehézségekbe ütközik, mert csak a külföldi piac veszi ezt az árut. Egy angol ^cégnek próbáltak almát ajánlani. Az angol cég azt mondta: igen, az alma nagyon megfelel, de csak egy bizonyos csomagolás mellett veszi át az almát, s ezért az uradalomnak^ két ládát fog küldeni, hogy ugyanolyan ládákat csináltassanak idehaza és azokban szállítsák az almát. A Nemzeti Bank és vámhatóságok nem engedték be ezt a két ládát. Két hónapig vajúdott ennek a két rongyos ládának az ügye, természetesen közben az üzlet visszament. Ilyen gazdasági politikát nem lehet folytatni, ez nem többtermelés, ez nem irányított gazdaság, ez semmi. Ugyancsak 1933 február elején egy cseh cég vett ettől az uradalomtól nagyobb tétel almát. Két hónapig tartott, amíg az engedélyt megkapták, közben az alma nem kellett a cégnek, az üzlet visszament. Kérjük a kormányt, hogy a kivitelt minden lehető módon emelje és azt tegye lehetővé, a tarifák leszállításával is. Az ojtóanyagok árát szállítsa le. Egész községek sertésállománya elpusztul azért, mert képtelenek az ojtóanyagot beszerezni. Az adók, a bírságok és illetékek nincsenek arányban a terményárakkal. Nem képes az a gazda az óriási illetékeket és büntetéseket fizetni. Az ilyen bírság azért van, hogy megbüntessék azt, aki megérdemli, de nem azért, hogy tönkretegyék. Fölemlíthetek egy esetet: Egy ember egy napon korpáért cse- | rélt bort. 15 liter bort adott valakinek, mert korpára volt szüksége, hogy disznót hizlal- ! jon. A fináncok rájöttek. 200 pengő bírságra j ítélték. Ismétlem, a bírság nem arra való, j hogy az embert tönkretegye. Az a 200 pengő óriási pénz ma és nincs olyan ember falun, akinek ma 200 pengője van. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Három disznót kap érte!) Felszólítom összes képviselőtársaimat, akik a vidéket, a falut, a magyar földet képviselik, hogy eltekintve a pártállásuktól, tömörüljenek össze gazdakérdésekben, beszéljük meg közösen, pártkülönbség nélkül a dolgokat. Felszólítom még a szocialistapártban lévő képviselőket is, akik a föld népének bizonyos részét képviselik itt, csatlakozzanak ők is. Tanácskozzuk meg, hogyan lehetne segíteni azokon az embereken is. Olyan külügyi politikát kérünk a kormány részéről, amely mindenáron a gazdának érdekét mozdítja elő a kartelluralommal és bankérdekkel szemben. A bankok még ma is garázdálkodnak. Hallottam egy esetet és láttam leveleket, amikor egy nagy pesti intézet, amelytől valaki 35.000 dollár, értékű kötvénykölcsönt vett fel s az illető ezt most kötvényben akarja visszafizetni, kérdést intézett a bankhoz, hogy ez hogyan mehet végbe. A banktól azt a választ kapta, hogy fizessen a 35.000 dollár kötvénykölcsön fejében 37.000 dollárkötvényt, azonkívül pedig még 41.000 pengőt készpénzben. Hát hogy jön ehhez a bank? De elmondom a magam esetét. Annakidején földet adtam el dollárért, azért, hogy a saját forgótőkémmel tudjak dolgozni. A dolüláse 193 U január 24-én, szerdán. 353 lár értéke leesett felére, a tőkémnek felét tehát elvesztettem. Visszafizeti nekem ezt bank? Nem! Miért akar nyerni a bank azon, aki teljes dollárértékben akarja visszafizetni a kölcsönösszeget? Mindig csak a gazda fizet rá mindenre és nem talál kellő védelmet a kormánynál. • Éppen azért innen a Házból szólítom fel ismételve a kis Magyarország egész agrárlakosságát, legyen az kisbirtokos, középbirtokos, vagy nagybirtokos, avagy kisiparos, mert az életünk és érdekünk közös és elválaszthatatlan, szólítsák fel képviselőjüket, hogy lépjenek be egy agrárblokkba és hogy a Házban minden agrárkérdésben egyek legyenek. Miután ennyi agrárszemponttól fontos és sürgős letárgyalni valója volna a kormánynak és igazán sürgősen kellene a segítség a gazdáknak, a nap'rendet sajnálattal nem fogadhatom el. (Helyeslés a. báloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! A magam részéről az elnök úr napirendi indítványát elfogadom. Ezt az alkalmat csak arra használom fel, hogy néhány olyan kérdésre, amely a tegnapi vita folyamán merült fel, helyreigazítással szolgáliak a t. Háznak, mivel abba a helyzetbe kerültem, hogy a tegnapi beszédem után az alkotmányvédő blokk ülése miatt (Gáspárdy Elemér: Diktatúravédő blokk!) nem tudtam a Ház ülésén jelen lenni és így nem bírtam meghallgatni azoknak a szónokoknak beszédeit, akik a főváros közüzemeivel foglalkoztak. Az első szó, amelyet a magam részéről nem rektifikálnom, de kiegészítenem kell, a beszédem folyamán használt az az argumentum, hogy a magunk részéről is elítéljük és kifogásoljuk, hogy például a Bszkrt. saját rezsiben építi az üvegvárócsarnokokat és nem adja ki azokat vál

1 adatba. Miután ezt a szűkre szabott idő miatt bővebben nem indokolhattam meg, ezt némely lap olyan beállításban tárgyalta, mintha a Bszkrt. kivétel nélkül minden üyegvárócsarnokot maga készíttetett volná. Kénytelen vagyok itt konstatálni azt a tényt, hogy a Bszkrt. kísérletképpen egyetlennegy ilyen üvegvárócsarnokot, a Kálvária-térit csinálta meg maga és pedig azért, hogy annak rentabilitásáról és költségeiről bizonyságot szerezzen, de minden további üvpfrvárócsarnok nem a Bszkrt. műhelyében készült, hanem a mi^ közbelépésünkre Jungfer Gyula, Skolkay Mátyás s a Haas és Somogyi cégek vállalatainál, tehát magánvállalatoknál. Tiltakozom az olyan beállítás e^en, mintha én azt mondtam volna, hoarv minden üvegvárócsarnok a Bszkrt-nál saját rezsiben épült, mert igenis helyes, hogy a Bszkrt. ezeket a nagyobb dolgokat mind magánvállalatba adja. A másik tétel, amelyben Gáspárdy Elemér t. képviselőtársammal, ebben a kérdésben állandó ellenfelemmel szemben (Gáspárdy Elemér: Leszünk is!) kénytelen vagyok a^rektifikáció terére lépni, a következő. A mélyen t. képviselő úr két dolgot állított tegnap, amelyek nem helytállók. (Gáspárdy Elemér: Ez erős egy kicsit!) Egyik az, hogy ő azt mondotta, nem kíván itt felesleges izgalmat kelteni azzal, hogy a közüzemek vezérigazgatóinak és igazgatóinak illetményeit a Ház előtt felsorolja. A másik tétel pedig az volt, hogy'a közüzemek igazgatóinak • jövedelméből * két:, millió pengővel lehetne könnyíteni a közüze50*