Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

Àz országgyűlés képviselőházának 233 konkrét esetet még- az igen t. Ház tudomására hozni. Jászladány községben pártszervezetünk összesen három ízben kért engedélyt, de minden alkalommal elutasították. így például az első alkalommal a következő indokolással (olvassa): »Népgyűlés megtartását nem engedélyezem, mert a Jászladányi Keresztény Kisgazda és Földműves Kör alapszabályainak 2. szakasza szerint a Kör céljául a kisgazdák és földművesek szellemi és anyagi érdekeit képviselve, földmívelési ismeretek terjesztését... stb. Szóval elmondja, hogy ott a Körben politizálni nem lehet, tehát politikai gyűlést nem lehet tartani. Elfelejtette azonban a főszolgabíró úr azt, hogy a Kör tagjainak működésük közben nem szabad politizálniok, de hogy a Kör helyiségét politikai gyűlés céljaira felhasználni nem volna szabad, arra paragrafus nincs, hiszen maga a miniszterelnök úr is a Vigadóban tartott egy gyűlést, pedig a Vigadó sem arra való, hogy politikai gyűléseket tartsanak benne. (Sándor István: Az egységespárt iskolákat használ fel gyűlésekre!) Ezt a gyűlést a Vigadóban a hatóság engedélyezte. Nekem az az érzésem, — tisztesség ne esvén szólván — hogy az ottani hatóság bölcsen megfogadta a miniszterelnök úrnak a Vigadóban adott ama jótanácsát, hogy ész nélkül kell a kormány politikáját követni. Ugy látszik nemcsak a kormány politikáját követik ész nélkül, de ész nélkül közigazgatnak is ezek szerint. Vizsgáljuk az esetet tovább.^ Amikor a Körben ezt a gyűlést nem engedélyezték, ak; kor a helybeli elnök arra kérte a közigazgatási hatóságot, hogy a Kossuth-vendéglő kerthelyiségében tarthassák meg a gyűlést. Erre azt felelték, hogy a gyűlés engedélyezését ismét meg kellett tagadni, mert annak bejelentett helye közbiztonsági viszonyok szempontjából aggályos. Ugyanis a Kossuth kerthelyiség a Baross-utcának a Máv. személypályaudvar előtti térbe való közvetlen betorkolásánál fekszik, stb. Erre nem óhajtok kitérni, ellenben bátor vagyok megjegyezni, hogy ugyanebben a kerthelyiségben, ugyanazon az útvonalon felvonulva tartott egy hónappal ezelőtt gyűlést a Nemzeti Egység Pártja. Tehát a quod licet lövi elve alapján közigazgatnak ebben az országban? (Zaj, — Klein Antal: Ezen csodálkozik? Természetes!) Most jön egy harmadik eset. Szolnokon, ebben a szép tiszapkarti városban is meg akart alakulni a párt és meg akarta tartani alakuló ülését. Ezt sem engedélyezte a rendőrkapitányság, mégpedig két okból, kétszer utasította el. Először elutasította a következő indokolással — ezt az indokolást az »Az Ojság«nak fogom továbbítani, mert odavaló — (olvassa): »A gyűlés engedélyezését meg kellett tagadnom, mert ennek bejelentett helye közbiztonsági viszonyok szempontjából aggályos. A gyűlés helyéül bejelentett Szapáry-utca 38. szám alatti ház kertje közvetlen tőszomszédságában fekszik az izraelita templomnak, — hogyan vigyáznak rá — úgyhogy a gyűlésen elhangzó beszédek az ottlévő hívőket áhitatosságukban megzavarnák. Politikai pártszenvedélyek esetleges kitörésének a templom közelségét annál is inkább nem lehet kitenni, mert az az izraelita hívőknél félremagyarázásra adhatna okot, s a felekezeti békét megbontaná.« (Andaházi-Kasnya Béla: Vasárnap délelőtt?) Tudtommal a gyűlést vasárnapra kérték és az izraeliták szombaton szokták tartani istentiszteleteiket. Azt hiszem, nem lett volna semmi kifogás ellene. ülése 193% január 17-én, szerdán. 261 Igen t. Ház! Utolsónak pedig felhozom azt, hogy Sándor t. képviselőtársam ma kapott ugyancsak ebből a vármegyéből egy kártyát. Ott már hat hónappal ezelőtt megalakult a független kisgazdapárt szervezete és ezek a szegény emberek nem akartak mást, mint megválasztani elnöküket és a tisztikart. Erre a gyűlésre engedélyt Ikiértek pont hat hónappal ezelőtt. Be is jelentették a párt megalakulását tudomásulvétel végett. De erre még azt lehet mondani, hogy ezt úgy kell tudomásul venni, hogy ad acta teszik a bejelentést és a működést az egyesület így is megkezdheti. Arra azonban, hogy gyűlést tartsanak, amelyen megválasszák a maguk pár tagú szervezetét, hogy működésüket tényleg meg is kezdhessék, engedélyt nem kaptak. Mivel az igen t. belügyminiszter úr — nyilván — igen jóízűen vacsorázik a büffében, (Zaj.) bátor vagyak ezeket a panaszokat letenni a Ház asztalára, kérve az igen t. elnök urat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a belügyminiszter úr kezeihez kapja. Tőle pedig orvoslást kérek esi kérem azt. kövesse vezérének, a miniszterelnök úrnak az utasítását, aki a lelkeken tiporni nem óhajt s ilyen lélektiprásoktól pedig tartózkodni méltóztassék. (Helyeslés bálfelöl. — Zaj a jobboldalon. — Andaházi-Kasnya Béla: Nem a lelkeken, hanem a gyomrokon tipor!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter 'úrnak. Sorrend szerint következik Györki Imre képviselő úr 10. számi! interpellációja. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. (Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást engedélyezni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezte. Ugyancsak halasztást kért Györki Imre képviselő úr 11. számú interpellációjára is. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért halasztást engedélyezni? (Jgen!) A Ház a halasztást engedélyezte. Következik Hegyraiegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »A debreceni m. kir. pénzügyigazgatóság 1933 május 12-én versenytárgyalást hirdetett szénszükségletének szállítására azzal a megjegyzéssel, hogy a 'beérkezett ajánlatok felett a m. kir- kereskedelemügyi minisztérium fog dönteni. A lepecsételt ajánlatokat 1933 június 19 én kellett beadni. 1933 június 19-én a debreceni m. kirpénzügyigazgatóság a beérkezett ajánlatokat az ajánlattevők jelenlétében szabályszerűen felbontotta és ez alkalommal megállapítást nyert, hogy a pénzügyigazgatóság részére szállítandó mizserfai darabos szénre a Debreceni Faipar m Fa forgalmi Rt., Debrecen 3 "15 pengő, a Salgótarjáni KŐszénbánya E-t., Budapest 3'23 pengő mázsánkénti egységárban tett ajánlatot; egyébként minden tekintetben azonos szállítási feltételekkel. Az ajánlatok felbontása «után csaknem egy hónappal, 1933 július 10-én a Salgótarjáni Kőszénbánya Et beadványt intézett közvetlenül a kereskedelemügyi minisztériumhoz és abban bejelentette, hogy a versenytárgyaláson 3'23 pengő egységárban ajánlott mizserfai darabos szenet hajlandó 3''10' pengős egységárban szállítani a debreceni kir. pénz ügyigazgatóságnak. A kereskedelemügyi minisztérium ezek után úgy döntött, hogy a deb-