Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

262 Az országgyűlés képviselőházának receni pénzügyigazgatóság szénszükségletének szállításával a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., Budapest •bízandó meg. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ezen döntése szabálytalan, miután a közszállí­tási szabályrendelet értelmében ia versenytár­gyalásra beérkezett ajánlatok alapján adandó ki a szállítás, utóajánlatokat figyelembe venni nem szabad. A szállítási megbízást tehát sza­bályszerűen a Debreceni Faipar Rt.-nak kellett volna kiadni, miután: 1. a szabályszerűen megtartott versenytár­gyaláson lényegesen olcsóbb ajánlatot tett, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-; 2. a Debreceni Faipari és Faforgalmi Rt. az elmúlt évben és az azt megelőző hosszú éve­ken keresztül állandóan szállított ia debreceni pénzügy igazgatóságnak, ellene soha semmiféle kifogás nem merült fel, szállításával mindig a legteljesebben meg voltak elégedve, így tehát a Debreceni Faipar és Faforgalmi Rt., mint régi szállító is előnyben lett volna részesítendő a Salgótarjáni Kőszénbányával szemben; 3. a Debreceni Faipar és Forgalmi Rt. debreceni, ellenben a Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt. budapesti cég. A Debreceni Faipar és Faforgalmi Rt. tehát, mint helybeli cég is, előnyben lett volna részesítendő. A debreceni m. kir. adóhivatalnál egy nap­pal később, tehát 1933 június 20-án volt a ver­senytárgyalás. Ide is ugyanolyan ajánlatok ér­keztek, mint a pénzügyigazgatósághoz. A Salgó­tarjáni Kőszénbánya Rt. a debreceni kir. adó­hivatal esetében is utóajánlatot adott be a ke­reskedelemügyi minisztériumhoz és a kereske­delemügyi minisztérium ezen utóajánlat alap­ján a debreceni kir. adóhivatal szénszükségleté­nek szállításával is a Salgótarjáni Kőszénbá­nyát bízta meg, az eredeti versenytárgyaláson a legolcsóbb ajánlatot tevő Debreceni Faipari és Faforgalmi Rt. helyett.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Na­gyon röviden előadom a tényállást és várom a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát, még pedig a következő megjegyzéssel: Vizsgálja meg a miniszter úr ezt a kis ügyet, hogy téve­dés, félreértés, szabálytalanság vagy pedig panama-e ez egy kartellvállalat javára? Várom a miniszter úr válaszát. A tényállás röviden annyi, hogy a debre­ceni pénzügyigazgatóság szénszállítására ver­senytárgyalást hirdettek ki. A versenytárgya­láson egyik debreceni vállalat 3 pengő 15 fillé­res, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 3 pengő 23 filléres, tehát az előzőnél drágább ajánlatot tett. Eddig is a debreceni vállalat kapta meg a szál­lítást, olcsóbb is volt, azelőtt is ez volt a szál­lító, most pedig a versenytárgyalás lejárta után a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a közszállítási szabályzat ellenére, egy újabb ajánlatot adott be és így megkapta a kartell a szénszállítást. Ismételten felteszem a kérdést: vagy tévedés, vagy szabálytalanság, vagy panama. A minisz­ter úr adjon választ. (Helyeslés half elől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügy­miniszter és kereskedelemügyi miniszter urak­nak. Sorrend szerint következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak 14. számú interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »A kisipa­rosok és kiskereskedők mindenütt rendkívül 33. ülése 1934 január 17-én, szerdán. panaszkodnak a keresethiány és a súlyos meg­terhelések miatt. Panaszolják azt is, hogy az inségmunkálatok is csak elősegítik a kereset­hiányt, mert sok olyan munkát, amelyet tulaj­donképpen csak szakiparosok végezhetnek el, a hatóságoknak az Ínségesekkel kell végeztet­niük. Viszont az inségadót kivetik a munkanél­küli iparosokra és kereskedőkre is. Panaszolják, hogy több városban a kereseti adót a mai súlyos viszonyok dacára felemelik. Panaszolják, hogy az adórögzítéssel kap­csolatos felmondási eljárásnál a hatóságok méltányos álláspontra nem igen helyezkedtek és így ma több a terhük, mint volt, azonban a munkahiány egy éven belül is száz százalék­kal fokozódott. Panaszolják a teljes munkahiányt, megüt­köznek azon összegek csekélységén, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter a törvényható­ságokkal egyetemben ipari és kereskedelmi kölcsön címén az egyes helyeken rendelkezé­säükre bocsát. Szíveskedjék miniszter úr nyilatkozni, minő intézkedéseket tervez a kormány a kisipar és kiskereskedelem felkarolása érdekében.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Interpellációs napon tényleg úgy vagyunk, hogy akkor a mi­niszter urak sztrájkolnak. Bizonyos dolog, hogy amikor interpellációról van szó, egyetlen egy minisztert sem találunk itt. (Tankovich János: Vacsoráznak!) Vacsoráznak, és rende­sen úgy vacsoráznak, hogy amikor a témakö­rükbe esik az anyag, pontosan akkor nincsenek itt. Nagyon sajnálom. Én a kisipar bajairól akartam szólani. A kereskedelemügyi minisz­ter úr mindezt nagyon jól tudja, elmondták már itt a Házban. A Nemzeti Munkahét tanul­ságait akartam levonni, ismertetni akartam az iparosság követeléseit, az adók, az OTI-járulé­kok ügyében és a kontárkérdésben. Azóta ugyan az történt, hogy az Ipartestületek Or­szágos Központja az egységespárt illusztris el­nökét, Sztranyavszky Sándort dísziparossá megválasztotta, amikor tehát a kontárok ellen küzd, megválasztotta a főkontárt. (Derültség a baloldalon.) Végtelenül sajnálom, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter úrhoz most nincs szerencsém, de ő úgyis tudja ezeket a dolgokat. Kérek vá­laszt, hogy milyen lesz a Nemzeti Munkahét után a helyzet, annak eredményét is tárja fel. milyen most az újabb helyzet, mennyiben ja­vult az iparosság sorsa? Mert azóta az is tör­tént, hogy amiért iparosaink szót emeltek, a «azdavédelmi rendelet, már tökéletesen meg­bukott, mert hiszen az eladósodott gazdák az első alkalommal sem tudták kötelességüket tel­jesíteni. Csak azt szeretném tudni, hogy a pénzügyminiszter úr ínit fog majd csinálni az­zal a 175 millióval, mert- remélem, az nem fog •i bankok kezeihez jutni. Ismételten, sajnálom, hogy nem lehetett most itt a miniszter úr, de 'hiszen most mar én is tu­dom, hogy hol kell az iparosság ügyeiben szót emelni, mert azóta az IPOK, ez a hivatalos szerv, amelynek Papp József úr a vezetője, amelynek külön fizetnek az iparosok (Simon András: Derék emberek!) — én halásztam ki még 1922-ben mint 'képviselőjelöltet s azóta igen szép karriert futott meg — köriratot bocsátott ki, hogy január 24^én lesz egy vacsora s ezen a vacsorán fogják majd a kisiparosok tájékoz­tatni a kereskedelemügyi miniszter urat, az új államtitkár urat, a kisipari osztály vezetőjét és

Next

/
Thumbnails
Contents