Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

Az országgyűlés képviselőházának 23 miután megszűnt ez a kedvezmény — igen magas kiviteli vámokat vetett ki a kettősbirtokosoknak Magyarországba szállítani kívánt gazdasági terményeire. Ezáltal a helyzet természetesen már magában véve is nagyon súlyossá vált. Ehhez járul még az a körülmény, — amint ezt már az interpelláló t. képviselő úr is említette — hogy a jugoszláv határon levő átlépési utaknak esak nagyon kis része vámút, aminek következtében a kettősbirtokosok abba a kellemetlen helyzetbe jutottak, hogy óriási kerülőket kell tenniök azért, hogy terményeiket, amennyiben ez egyáltalában lehetséges, a vámvitákon keresztülhozhassák. Ennek a következménye azután az, hogy a határon túl termett gabona rendesen, vagy nagyon sok esetben jugoszláv területen marad s ott vagy elromlik, vagy pedig nagyon alacsony áron el kell kótyavetyélni. Es ha sikerül is eladni a gabonát Jugoszláviában, az ott fennálló devizakorlátozások következtében annak ellenértékét sokszor lehetetlen áthozni Magyarországba. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) T. Ház! Mindezeken kívül ezeknek a kettősbirtokosoknak a helyzetét megnehezíti az a körülmény is, hogy a jugoszláv hatóságok az ő területeiken fekvő földekre súlyos adókat -vetnek ki és még a legkisebb adóhátralék behajtása végett is rövid néhánynapos határidő alatt elárverezik a jugoszláv területen maradt terményeket, természetesen szintén nagyon alacsony árakon. (Ulain Ferenc: Rablás!) Hogy mi a célja ennek az eljárásnak (Ulain Ferenc: Rablás!) és hogy mi a magyarázata a jugoszláv kormány ezen felfogásának, azt hiszem, nem nagyon nehéz kitalálni. Célja a kettősbirtokosság intézményének teljes likvidálása, teljes megszüntetése. (Ulain Ferenc: Kifosztani a magyarokat!) Ez nem rejtett cél, ez nyiltan bevallott cél, és a jugoszláv kormány, úgy látszik, azt hiszi vagy azt reméli, hogy nagyon szigorú rendszabályai által arra fogja kényszeríteni a magyar kettősbirtokosokat, hogy földjeiket ott eladják. Én ismételten kísérletet tettem Belgrádban abban az irányban, hogy rábírjam a jugoszláv kormányt az előbb említett terményszállítási kedvezmények újbóli életbeléptetésére. Belgrád részéről azonban minden válasz teljesen elutasító volt. Minthogy a mi kettősbirtokosaink hajlandók lettek volna még ezeket az újonnan behozott vámokat is kifizetni, csakhogy terményeikhez jussanak, azt az indítványt tettem a belgrádi kormánynak, hogy legalább is szaporítsa a vámutak számát. Ebbeli kérésemre és intervenciómra azonban eddig Belgrádból választ egyáltalán nem kaptam. Tekintettel arra, hogy összes eddig tett lépéseink eredménytelenek maradtak, kénytelenek voltunk mi is ellenintézkedéseket tenni. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) így történt, hogy megtagadtuk a magyar-jugoszláv fürdőegyezménynek a meghosszabbítását (Általános helyeslés.) és beszüntettük a jugoszláv optánsok határátlépési kedvezményét, r amelyet annakidején tulajdonképpen csak méltányossági okokból adtunk meg. Sajnos, azonban ezek a rendelkezések sem vezettek eredményre és a jugoszláv kormány továbbra is megmaradt előbbi álláspontján. (Ulain Ferenc: A Népszövetségnél nem lehet semmit sem csinálni?) En mindenesetre a legnagyobb sajnálkozásomnak, adok kifejezést a felett, hogy Jugo3. ülése 1934- január 17-én, szerdán. 251 szlávia, mint egyetlen összes szomszédaink köziül, ilyen kíméletlen bánásmódban részesíti a mi r kettős birtokosainkat (Ulain Ferenc: Franciák kedvence! Kis rablótársaság! — Felkiáltások jobbfelől: Európa szégyene! A világháború oka!) és makacsul ragaszkodik ahhoz a felfogásához, amely a magyar érdeket oly súlyosan érinti. Annyival is inkább sajnálom ezt, mert a múlt évben megkötött magyarjugoszláv gazdasági megállapodás után a két ország közötti árucsereforgalom biztató fejlődést mutatott, amit sokan úgy magyaráztak. uogy ebből a gazdasági javulásból talán lassacskán kifejlődhetik a politikai viszony javulása is. Dacára annak, hogy összes fáradozásaink eddig eredménytelenek maradtak, nem akarok lemondani arról a reményről, hogy a jugoszláv kormány talán mégis arra a belátásra jut, hogy magatartása a kettősbirtokosokkal szemben tarthatatlan és minden körülmények között módosításra szorul. A magunk részéről mindent el fogunk követni ennek a jobb belátásnak előmozdítására, (Ulain Ferenc: A Nép szövetség elé kell vinni! — Szabóky Jenő: Ma gyár emberek viszik pénzüket jugoszláv fürdőkre ezrével és ezrével! — Zaj.) ha azonban a diplomáciai tárgyalások továbbra is eredmény telének maradnának, akkor nem marad hátra más, mint hogy egyéb, még rendelkezésünkre álló eszközökkel küzdjünk a kitűzött cél elérése érdekében, és ha szükséges, az egész ügyet a Népszövetség elé fogjuk vinni. (Helyeslés.) Nemrég egy nagyon ismert nyugateurópai politikus azt a nyilatkozatot tette, hogy hatalom nélkül nincs jog és nincs igazság. Bemélem, hogy ebben az esetben sikerülni fog bébi zonyítanunk, hogy ez a nyilatkozat nern minden tekintetben helytálló. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Kóródi Katona János: T. Ház! Én a kül ügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem, azonban bátor vagyok egy dolgot feltétlenül megemlíteni és hangsúlyozni. Azok a szegény gazdák, akik a határon vannak, nem sokáig várhatnak ennek a kérdésnek elintézésére. (Ügy van! Ügy van!) Tisztelettel kérem a külügyminiszter urat, hogy bizonyos határidőt méltóztassék betartani ebben a tekintetben, és ha ez alatt az idő alatt egymásközötti úton nem sikerül a kérdést elintézni, kérem a külügyminiszter urat, hogy további katasztrófák megakadályozása céljából vigye az ügyet a Népszövetség elé. (Helyeslés.) Ugyanekkor vagyok bátor azoknak r a határmenti sérelmeknek a jegyzékét is átadni, amelyek, ha egyszer a világ nyilvánossága elé kerülnek, elegendők lesznek arra, hogy a mi igazunkat teljes erővel bizonyítsák. A választ tisztelettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. ' v Kérdem a t- Házat, méltóztatik-e a külügyminiszter úrnak a miniszterelnök úr nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem- (Inén!) A Ház a választ tudomásul vette. Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi bejelentést kíván tenni- (Halljuk! Halljuk!) Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Az előbb a Házban elmondott beszédem után kimentem á Ház folyosójára, ahol Beisinger szociálde-